Bár az egyik legegyszerűbb, leghétköznapibb sportág, kevés szó esik manapság a gyaloglásról. Holott nem haszontalan felidézni e mozgásforma előnyeit – különösen az októberi „túraidőszakban”.

A nyelvészet egykori nagy öregjeitől rengeteget tanultam fiatal szerkesztő koromban. Hogy mennyit, mit és hogyan is? Majd ti eldöntitek.

A paródia görög eredetű szó: paródeo. Eredeti jelentése szerint „ellendal”, vagyis  egy-egy „komoly” dal kifigurázása, azaz gúnyos, torzított előadása volt. Manapság inkább egy adott – nem feltétlenül zenei – mű, műfaj, netán személy szórakoztató célú, komikus hatású utánzása, ironizálása. Ráadásul már a régi (kolostori) iskolában is népszerű volt – ha nem is feltétlenül ugyanabban a formában, mint manapság.

Mi a közös Dancsó Péterben, Hosszú Katinkában és Erzsi for Presidentben? Mindannyian influencerek, akik több tíz- vagy százezres – esetleg milliós – rajongótáborral rendelkeznek, és akiket nemcsak megszólalásaik, művészeti vagy sporttevékenységeik miatt követnek rengetegen, hanem mert a trendeket is ők diktálják.

„Ez túl megy minden határon!” Ez a kifejezés szemlélteti, hogy a személyes határok elképzelése bennünk élő fogalom, annak ellenére, hogy ritkán mondjuk ki saját magunk számára, hogy hol húzódnak a határaink. A határok kérdése általában csak akkor kerül előtérbe, amikor azok megsértését érezzük, pedig tudatos átgondolással mentálhigiénénk és kapcsolataink alapjaivá is válhatnának.

Ha feltalálókról, tudósokról esik szó, néhány nevet biztos, hogy kapásból fel tudunk sorolni. De vajon mennyire ismerjük munkásságukat? Tesztelje tudását kvízünkkel!

Szülői – van, aki mindig ott van, van aki sose. Van, aki mindig kérdez, van, aki sose. Van, aki szeretné gyorsan letudni, van, aki mindent ott akar megtudni. Hogyan tudna a szülői a szokott keretek között minél többféle elvárásnak megfelelni?

Ésszerű keretek között érdemes arról vitatkozni, hogy milyen legyen a jövő oktatása, milyen elgondolás alapján történjen az ismeret átadása, milyen eszközök segítségével. El kell-e hagynunk a beidegződéseket, még akkor is, ha kockázatot jelentenek, de a jövő generáció számára egy egészen más világot hozhat el?

Beszámoló a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat és a Safer Internet Program közös konferenciájáról. Szeretjük-e a tengert? És tartunk-e a cápáktól? – kezdte mindjárt egy laza közvélemény-kutatással dr. Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke Az internet hatása a gyermekekre és a fiatalokra címmel a Magyar Tudományos Akadémián tartott egynapos, nagyszabású konferenciát.

Öt nem állami kiadó perelte be az Oktatási Hivatalt (OH), mivel az nem hosszabbította meg összesen 123 korábbi tankönyvük engedélyét. Eddig 30 perben született jogerős ítélet, 14-16 arányban ellentétes eredménnyel. Utánajártunk, hogyan is állnak e „tankönyves perek”.

A környezeti nevelés már a közoktatás szerves részévé vált, így a gyerekek mindenféleképpen hallanak a környezettudatos gondolkodásról. Hogy elmélyítsük bennük ezeket a dolgokat, fontos, hogy otthon is a jó példákat lássák. Nem kell nagy dolgokra gondolnunk, hiszen apró figyelmességekkel is tehetünk az élhetőbb világért.

Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum minap tartott konferenciája a család- és iskolatörténészek, oktatáskutatók, levéltárosok számára különleges tudományos csemegéket kínáló, dús szakmai nap volt. A kutatók többsége arra kereste a választ, hogyan kapcsolhatók össze az iskolai évkönyvek, az iskolai anyakönyvek, az iskolai élet egyéb írott és tárgyi dokumentumai emberek, családok és korszakok történetével.

A szülők hiába tudják, hogy a kamaszkor természetes velejárója a kortársak előnyben részesítése és a gyakori konfliktusok, mégis nehezen élik meg ezt az időszakot. Különösen akkor, ha gyerekük kisebb korában boldogan mesélt a vele történetekről, míg mostanában morcos, zárkózott és folyton a telefonját bújja.

A XIV. Országos népmese-konferencián jártunk.

Karkus Ottóval, a solymári Fészek Waldorf Iskola tanárával a pedagógia művészetéről, a felejtés szerepéről a tanulásban és a gyermekek megismeréséről beszélgettünk.