Balladák az iskolában

Nemrégiben hunyt el Kallós Zoltán (1926–2018), a legnagyobb kortárs néprajzi gyűjtőnk. Írásunk első felében az ő emlékét idézzük, a második részben örökségének áthagyományozását igyekszünk segíteni, amikor a népballadák tanításához kapcsolódó tippeket adunk.

Ámbátorból minibár

Kötőszavaink egy része két külön szó összetapadásával keletkezett, annyit mondtuk egymás után őket együtt. A jelentésük is változott valamicskét ezzel. Mit értettünk ezeken eredetileg? S miből, hogyan jöttek létre? Ez is megér egy mesét.

Generációk különbségei: X, Y, Z és alfa az iskolában

Az iskolákban mindig természetes volt, hogy jelentős korkülönbség van a tanárok és a diákok között. A gyors technológiai változások megjelenésével azonban a generációk közti eltérések egyre markánsabbá váltak, amik hatást gyakorolnak a mindennapi pedagógiai munkára. Sokat hallottunk az X, Y, Z és alfa generációkról, mégis felmerül, hogy mennyire kezeljük „generáció tudatosan” tanítványainkat.

A Tudományos Diákkörök Kárpát-medencei Konferenciáján (TUDOK) jártunk

2018. február 16-17-én került megrendezésre a Kutató Diákok Országos Szövetsége és a Kutató Diákokért Alapítvány főszervezésében a TUDOK Társadalomtudományi Tematikus Konferenciája.  A gödöllői, Premontrei Szent Norbert Gimnáziumban tartott rendezvényre a TanTrend is kilátogatott.

Lógok a szeren

Lógok, persze, de nem a Karinthy-féle tornaszeren a Tanár úr kérem-ből, bár arról is esik szó a mai mesében. Azon a szeren csüngök ma, amely szavunk varázslatosan át- és átszövi nyelvünket az ősidők óta. Ezekből gyűjtöttem néhányat egy csokorba.

TÉNY–LEG? – 3+1 online eszköz, ami segít a tanulásban

Pedagógusként előfordulhat, hogy kevésbé látjuk az internetet a tanulás támaszának. Jellemzően inkább eltereli a figyelmet a füzetről és a könyvről. Azonban a jelenleg iskolába járó fiatalok már otthonosan mozognak az online térben, egy-két alkalmazás pedig még hatékonyabbá is teheti a tanulás folyamatát.

Az osztálytermi csendről – más szemmel

A pszichológiai kutatások szerint a napi szinten ránk zúduló információáradat szinte feldolgozhatatlan számunkra – a zajjal társulva idegességet, ingerlékenységet, sőt agresszivitást eredményez. Ez alól sajnos a gyerekek sem kivételek – érdemes tehát megtanítani őket a csendre. Az alábbiakban olyan módszereket, sőt egyenesen csendgyakorlatokat mutatunk be, amelyek elősegítik ezt.

Házi: ki írja meg?

A képen egy házi feladatírás közben elálmosodó kisfiú látható.

Előző cikkünkben arra kerestük a választ, hogy kortársaikkal összevetve mennyire vannak leterhelve a magyar diákok a házi feladatokra fordítandó időt tekintve. Ehhez kapcsolódóan felmerül a kérdés: ha már otthon is folyamatosan az asztal fölé görnyedve látjuk gyermekünket, segítsünk-e neki, s ha igen, hogyan és milyen mértékben a tanulásban, illetve a háziírásban.

"Olyat kínáljunk fel a gyerekeknek, amelyet mi magunk is szívesen elolvasnánk!"

Egy tinédzser lány a fűben olvas egy könyvet.

Pásztor-Csörgei Andrea, a Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium könyvtáros-drámatanára, a Mikkamakka magazin főszerkesztője nemrégiben igen sikeres előadást tartott a HUBBY kortárs gyerekirodalmi konferenciáján, amelyben több lányregényre is felhívta a figyelmet. Ezúttal ezek „felhasználásáról” kérdeztük.

Egy csepp esély mindenkinek jár! – A csobánkai CSODA

A Csobánkai Csepp Tanoda 2012 szeptemberében indult útjára, hogy roma gyermekeknek nyújtson segítséget a tanulásban. A csapat nagyrészt önkéntesekből áll, akik bőven kiveszik részüket a társadalmi felelősségvállalásból. A Tanoda múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszélgettem Bakó Boglárkával és Horlai Sárával, akik nélkül a kezdeményezés jelen formájában nem is létezhetne.