Tanárok személyes határai

„Ez túl megy minden határon!” Ez a kifejezés szemlélteti, hogy a személyes határok elképzelése bennünk élő fogalom, annak ellenére, hogy ritkán mondjuk ki saját magunk számára, hogy hol húzódnak a határaink. A határok kérdése általában csak akkor kerül előtérbe, amikor azok megsértését érezzük, pedig tudatos átgondolással mentálhigiénénk és kapcsolataink alapjaivá is válhatnának.

A jövő megálmodója – a boldog gyerek Sugata Mitra szerint

Ésszerű keretek között érdemes arról vitatkozni, hogy milyen legyen a jövő oktatása, milyen elgondolás alapján történjen az ismeret átadása, milyen eszközök segítségével. El kell-e hagynunk a beidegződéseket, még akkor is, ha kockázatot jelentenek, de a jövő generáció számára egy egészen más világot hozhat el?

Cápatámadások – Az internet hatása a gyermekekre és a fiatalokra

Beszámoló a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat és a Safer Internet Program közös konferenciájáról. Szeretjük-e a tengert? És tartunk-e a cápáktól? – kezdte mindjárt egy laza közvélemény-kutatással dr. Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke Az internet hatása a gyermekekre és a fiatalokra címmel a Magyar Tudományos Akadémián tartott egynapos, nagyszabású konferenciát.

4 életmódbeli praktika a környezeti neveléshez

A környezeti nevelés már a közoktatás szerves részévé vált, így a gyerekek mindenféleképpen hallanak a környezettudatos gondolkodásról. Hogy elmélyítsük bennük ezeket a dolgokat, fontos, hogy otthon is a jó példákat lássák. Nem kell nagy dolgokra gondolnunk, hiszen apró figyelmességekkel is tehetünk az élhetőbb világért.

Bokáék világa, avagy hogyan kapcsolódik össze család- és iskolatörténet

Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum minap tartott konferenciája a család- és iskolatörténészek, oktatáskutatók, levéltárosok számára különleges tudományos csemegéket kínáló, dús szakmai nap volt. A kutatók többsége arra kereste a választ, hogyan kapcsolhatók össze az iskolai évkönyvek, az iskolai anyakönyvek, az iskolai élet egyéb írott és tárgyi dokumentumai emberek, családok és korszakok történetével.

Hogyan beszélgessek kamasz gyerekemmel szülőként?

A szülők hiába tudják, hogy a kamaszkor természetes velejárója a kortársak előnyben részesítése és a gyakori konfliktusok, mégis nehezen élik meg ezt az időszakot. Különösen akkor, ha gyerekük kisebb korában boldogan mesélt a vele történetekről, míg mostanában morcos, zárkózott és folyton a telefonját bújja.

A családtörténet is lehet pedagógiai módszer

Ha egy gyermek nem kapja meg a hazafias nevelést 8-10 éves koráig, akkor ugyan a történelmi eseményeket tételszerűen el tudja mondani, de hiányozni fog az a lelkéből, ami az anyaföldhöz kapcsolja – mondta el a TanTrendnek adott interjújában dr. Görög István nyugalmazott ezredes, a pákozdi Katonai Emlékpark (KEMPP) ügyvezetője.

Motiváltak a diákok a nyelvtudás megszerzésében

A 2007-es 25 százalékról 2018-ra 42 százalékra emelkedett azon magyar állampolgárok aránya, akik saját bevallásuk szerint legalább egy idegen nyelvet beszélnek elfogadható szinten. Ez komoly előrelépés, de látni kell, hogy európai összehasonlításban ez olyan adat, ami arra ösztökél bennünket, hogy tovább javítsuk a nyelvoktatás színvonalát – mondta el Dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár az idegennyelvoktatás-felmérés eredményeit ismertető csütörtöki sajtótájékoztatón.