Milyen egy „jó” évkezdő (tanévnyitó) vers? (Van ilyen? Kell ilyen?) Buzdító? Jóra intő? Netán figyelmeztessen a tanév nehézségeire? Vagy ellenkezőleg: koncentráljon az újonnan megszerezhető (megszerzendő) ismeretekre? Legyen komoly? Legyen játékos?

Dr. Zizi, Dr. Pirula, Dr. Hablaty. Kórházakban dolgozó doktorok. Piros orr és sok-sok vicces dolog az ismertetőjelük. A legfontosabb gyógymódjuk a nevetőszérum, amely gyerekeknek és időseknek segít túllendülni a nehezebb pillanatokon kórházakban, idősotthonokban. A munkájukról, a címben olvasható mottójukról Gelencsér Tündével, a Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány művészeti vezetőjével beszélgettünk.

A statisztikák szerint folyamatosan növekszik a vállalkozók száma Magyarországon, köszönhetően többek között az új, népszerű adózási formák megjelenésének. Általános igazság, hogy vállalkozásba fiatalon érdemes belefogni, ami persze nem egyszerű, ám a vállalkozói kedven nagyot lendíthet, hogy a duplájára emelkedett a katások bevételi határa. Cikksorozatunk első részében az egyéni vállalkozói formát mutatjuk be.

Nemrégiben, augusztus elsején ünnepelte 70. születésnapját a Gyermekvasút, „leánykori nevén” az Úttörővasút. Kevesen tudják, hogy 2015-ben még a Guinness-rekordok közé is bekerült, lévén a világ leghosszabb olyan vasútvonala, ahol a forgalmi és kereskedelmi szolgálatot gyerekek látják el. Milyen volt régen, hogyan működik most?

Rendkívüli, ingyenes képzési lehetőséget kínál középiskolásoknak a United Way Magyarország „Vedd a kezedbe a jövődet!” programja. A mai igényeknek megfelelő, munkaerőpiacon keresett tudást ún. vállalkozói klubokban szerezhetik meg a jelentkező diákok úgy, hogy mentorok segítségével dolgoznak saját projektjeiken. A kis létszámú, hatékony csapatokat két témakör köré szervezik: „A jövő társadalmi innovátorai” és „OkosVilág – A dolgok internete”.

Ezzel a címmel érhető el Mayer József oktatáskutató tanulmánya, mely a rendelkezésre álló könyvtári/levéltári források alapján betekintést kíván nyújtani a huszadik század első két évtizedében az iskolarendszeren kívül működtetett munkásgimnáziumok életébe.

Ki szebben ír, ki csúnyábban. Van, aki szeret írni, van, akinek ez teher. Egy bizonyos: a számítógépek és okostelefonok térhódításával egyre többekben merül fel a kérdés: szükség van-e még kézírásra? A szakértők egyértelműen azt állítják: igen.

Nyakunkon a dinnyeszezon vége, de még mielőtt kásás vagy lőrinces lenne ez a mézédes, lédús nyári gyümölcs, kóstoljunk bele hersegően a származásába és a kapcsolataiba. Az, aki tökkelütött vagy dinka mesére számít ezek után, csalódni fog. Sose tennék ilyet.

Olykor még a felnőttek számára sem egyszerű megtanulni a KRESZ-szabályokat, holott a közlekedési alapismeretek tudása a gyalogosok számára is elengedhetetlen. Szerencsére manapság egyre több lehetőség nyílik arra, hogy a gyerekek életkoruknak megfelelő körülmények között sajátítsák el a legfontosabb szabályokat.

Interjú Takács Rita tanácsadó szakpszichológussal, az ELTE doktori hallgatójával.

Ősszel nemcsak az iskolák nyitják kapuikat és az új tanév kezdődik el: elindul az új évad és a színházak nézőterei is megtelnek. Örömmel tapasztalhatjuk, hogy a Pesti Magyar Színház már az új tanév legelejétől a fiatalok több korosztályának is kínál színházi élményeket – saját produkciói vagy épp egy koraőszi fesztivál révén.

Sok fiatal alig várja, hogy betöltse a 17. életévét, és hogy végre volán mögé üljön, mondván, ha megvan a jogsi, kinyílik a világ, és új lehetőségek tárulnak fel. A jogosítvány megszerzésén gondolkodóknak jó hír, hogy idén júliustól ingyenes lesz a sikeresen teljesített KRESZ-tanfolyam és -vizsga a 20 évnél fiatalabbaknak.

Nagy kutyának hívta anyám, hovatovább nagykutyának írták régen a többi kisemberek is a vezető beosztású, befolyásos embereket egymás között, de ma mégsem a nagykutyákról lesz szó, csak arról az egyről, hisz uborkaszezon, ráadásul kánikulai nagy meleg van éppen.

Mi a különbség a tanulási technikák, módszerek, a tanulási stílusok és a tanulási stratégiák között? Mi a szerepük a tanulás folyamatában? Milyen életkorban sajátíthatók el? Írásunkban ilyen és hasonló kérdésekre keresünk választ.

Egyes kutatások szerint a magyar gyerekek naponta átlagosan több mint három órát töltenek a képernyő előtt. Az utóbbi évtizedben a fiatalok teherbíró képessége csökkent, a gyerekek 40-60 százalékánál kimutatható valamilyen testtartási rendellenesség, sőt életkortól függően 5-25 százalék gyakoriságú az elhízás is. Ezek az adatok is megerősíthetnek minket abban, hogy fontos odafigyelnünk arra, gyermekeink mennyit mozognak, és mennyi időt töltenek a szabadban.