3 erőt adó film a tanári kiégés ellen

Milyen a jó pedagógus? Nagy tudással rendelkezik, tele van energiával, jó kapcsolatot ápol a diákokkal, humoros, kompromisszum kész, barátságos, de mégis szigorú. Ha ezeknek a tulajdonságoknak nincs birtokában egy tanár, gyakran könyveljük el kívülállóként „rossznak”, pedig a legtöbb esetben a bornout, azaz kiégés tünetei jelentkezhetnek a pedagógusnál, amelynek okai nem a személyiségben keresendők.

alt


A tanári kiégés okát a legtöbb esetben a sikerélmények és visszajelzések hiányára vezetik vissza. A sikerélmény legfontosabb forrása a diákokkal közösen megélt pozitív élmények, amik nem valósulhatnak meg egy olyan közösségben, ahol a tanárok és diákok távolságtartása megakadályozza ezt. 

A tanári munkában kihívást jelent az is, hogy milyen érzelmeket és hogyan fejezhet ki a diákokkal kapcsolatban. Ez az érzelmi munka nagy odafigyelést igényel, fárasztó, belső konfliktusokat okozhat az oktatók számára. 

Egyes kutatások alátámasztják, hogy a pedagógusok úgy érzik, a tananyag átadásán, valamint a diákok személyiségfejlődésének megsegítésén túl nagy mennyiségű adminisztrációs feladat is rájuk hárul, sőt a vizsgálatban részt vett tanárok stresszforrásként értékelték a pedagógusminősítési rendszert is. 

A fent felsorolt okok mind elvezethetnek a kiégéshez, amely mind a személyben mind a munka minőségében nagy veszteséget mutathat. Az egyes élethelyzetek nem értelmezhetők ugyanolyan minőségben, és nem létezik egységesen elfogadott jó megoldási modell, de néhány filmklasszikus talán segítheti a pedagógusokat abban, hogy erőt merítsenek a hivatás folytatásához. Ehhez gyűjtöttünk össze néhány olyan gyöngyszemet, amely jó példaként állhat mindenki előtt. 

To Sir, with Love (Tanár úrnak szeretettel) – 1967

Ez a már-már klasszikusnak mondható történet megdobogtatja még napjainkban is a szívünket, ugyanis Mark Thackeray (Sidney Poitier) karaktere feledhetetlen. Főhősünk munkanélküli mérnökként keresi jövőképét, a sikert, míg végül hosszas keresgélés után beadja jelentkezését egy középiskolába tanárnak. Az állást hamar meg is kapja, és egy nem akármilyen osztályközösségbe csöppen London hírhedt negyedében, az East End-en, amelyet még mindeddig senkinek sem sikerült kordában tartania. 

Thackeray abban reménykedve vállalja a munkát, hogy úgyis hamarosan sikerül mérnökként elhelyezkednie, és megszabadulhat a fegyelmezhetetlen bandától. A mérnöki pálya viszont várat még magára, így be kell vetnie minden tudását, hogy elnyerje a fiatalok figyelmét, tiszteletét. Be kell vallanunk, hogy nem egyszerű feladat ez még egy jól kvalifikált, ízig-vérig pedagógus számára sem, de a kitartás és tenni akarás meghozza gyümölcsét!  

Részlet a filmből:

Dead Poets Society (Holt költők társasága) – 1989 

A Holt költők társasága az ötvenes évek derekán játszódik. Egy konzervatív szemléletű fiúiskola – a Welton Akadémia – tizenéves diákcsoportjának történetét viszi vászonra Peter Weir rendező. 

A film a realitások és a romantika közötti konfliktust tárja fel, úgy, ahogy ezek az eszmék a világ összes középiskolájában megjelennek. Az iskola a hagyományokra és a tökéletességekre épült, szigorúan szerkesztett tananyag és diákellenes vezetőség vár a tanulókra. Az új irodalomtanár, John Keating (Robin Williams) szenvedélyesen kezd a munkához. A megszokott rendet megtöri egyedi értékszere, hisz úgy véli, a versek értelmezését nem a szabályszerű leírásokból kell megtanulnunk, hanem hagynunk kell, hogy a gondolataink szárnyaljanak, hiszen csak akkor élhetjük meg az igazi tudást, ami elvezethet minket a boldogsághoz, ahhoz hogy felismerjük miben is leljük meg önmagunkat. 

Az új dolgok bevezetése mindig rejteget magában meglepetést, de amíg nem próbáljuk ki saját módszereinket, addig nem derül ki alkalmazhatósága. 

Részlet a filmből:

Coach Carter (Carter edző) – 2005 

A richmondi Heigh Oilers-ban hihetetlen feszültség uralkodott a veretlen kosárlabda csapatnak köszönhetően. A játékosok minden erejükkel azon voltak, hogy címüket megvédjék, és a meccsek lelátóit is minden esetben ujjongó szurkolósereg töltötte meg. 1999. január negyedikén viszont egy senki által nem várt fordulat következett be: Ken Carter, az edző lelakatolta a tornaterem ajtaját, és nem engedte be játékosait, mert azok lerontották iskolai eredményeiket. Ennek következményeképpen hatalmas viszály tört ki, ami számos sorsot változtatott meg. 

Az igaz történet alapján készült film az ellentmondásos gimnáziumi kosárlabda-tréner, Ken Carter (Samuel L. Jackson) lélekemelő történetét mutatja be. Egyesek az egekig magasztalták, mások pedig a sárba tiporták azért, mert az egész veretlen csapatot a kispadra ültette rossz tanulmányi eredményük miatt. A cselekmény nagyon mély értelmű, az emberi bátorság és meggyőződés őszinte portréja. Mondanivalója sokrétűen értelmezhető: hogyan lehet legyőzni a környezet által állított akadályokat, hogyan lehet fiatal embereknek egy olyan jövőt felvázolni, amely túlmutat a bandákon, a drogokon, a börtönön, és igen, még a kosárlabdán is.

Részlet a filmből: