3 tipp, hogy a rendszeres esti mese jó hatással legyen a gyerekre

Az esti mese a szülő és a gyerek közös találkozópontja a nap során, amikor a feladatok elkészültek és lehetőség nyílik együtt elmerülni egy történetben. Ekkor a kapcsolódás a személyek között jön létre, elengedve a teljesítés kényszerét. Pár szempont figyelembevételével a napnak ez a szakasza mindkét fél számára feltöltődést szolgáló élmény lehet.

alt


A kutatások régóta közkedvelt témája a mesélés hatásának vizsgálata. A kognitív fejlődés területén létrejött eredmények azt mutatják, hogy a meseolvasás elsősorban a nyelvi fejlődésre, szókincsre, emlékezetre gyakorol pozitív hatást, ezek pedig közvetetten előkészítik a szövegértés és olvasás megalapozását. Már fél éves kortól lehet könyveket, képeket nézegetni és megnevezni a tárgyakat. Ekkor még történetolvasásról nincs szó, viszont a könyvekhez való pozitív viszony már ekkor elkezdődhet. 

Az iskolában hasznos készségeken kívül a mesélés fejleszti az összefüggések felismerését és a szekvencialitást, kifejezetten a mesék ismétlésekor. A gyerekeknek gyakori igénye az ismert történet újbóli elolvasása. Ennek kognitív oldala, hogy elsőre nem ragad meg a cselekmény minden eleme. Az ismétléssel a korábbi részek ismerőssé válnak, és egyre jobban épül fel a gyerek számára a történet. 

A mesélés során szóba kerülnek különböző mentális állapotok, a szereplők gondolatai, érzelmei. Ezek megnevezése, elmagyarázása a mentalizációs képesség erősödéséhez vezet, ami a saját és mások mentális állapotainak megfigyelését és értelmezését jelenti. Ez a készség szoros összefüggésben van az empátiával. A készségek szintjén kívül a mesék szimbolikusan is segítik a gyerekeket. Történeteikben alapkonfliktusokat hoznak fel, melyekre végül megoldás születik. A mesék szimbólumrendszerén keresztül a gyerekek megtapasztalhatják az emberi fejlődés univerzális útját, és tanulják a rugalmas alkalmazkodó képességet, a megküzdési módokat és a feszültségek levezetését. 

Az alábbi előadásban Kádár Annamária, meseterapeuta beszél a mesék érzelmi hatásairól:

A fentiekből következik, hogy a mesélés hosszútávon jó hatást gyakorol a gyerekekre, egészen kicsi kortól. Az esti mese rítusa a mindennapok szervezés részévé teheti a mesét. Az alábbi három ötlet segít abban, hogy az esti mese megfelelő teret kaphasson. 

1. Legyen az esti rutin része!

A mese akkor tud leginkább beépülni a hétköznapokba, ha az esti lefekvés rutinjának része. A gyerekek és a felnőttek számára is hasznosak az esti rutinok. A cselekvések ismétlése fokozatosan készít fel egy ismerős történésre, az elalvásra. A megjósolhatóan történő események hozzák magukkal az elcsendesedést. Ebben a mesélésnek is van szerepe. Egy mesének meghallgatása előnyösebb, mint egy videó megnézése, aminek kék fénye zavarja az alváshoz szükséges hormon termelődését. A rutin része az is, hogy közel azonos időben történik nap, mint nap. Egy kutatás szerint a gyerekek azonos időben való lefektetése hozzájárul ahhoz, hogy másnap kiegyensúlyozottabban teljesítsenek és hosszútávon fejlődjenek a kognitív funkciók is. Minél kisebb a gyerek, annál fontosabb a rendszeres alvás. Az eredmények szerint a 3 éves kori rendszertelen, vagy kései lefekvés hatást gyakorol a 7 éves iskolai teljesítményre.  

2. Legyen rá idő!

A közös esti mese jelenlétet, megnyugvást igényel és teremt. A szülő az ágy mellett ülve fejben megérkezik a meséléshez, maga mögött hagyja a napi gondokat és a gyerek is megpihen. A meseolvasás atmoszférája csökkenti a stresszt, létrehoz egy olyan nyugodt pillanatot, amikor a szülő és gyermeke közelebb kerülhetnek egymáshoz. Létrejön a kapcsolódás és az egymásra figyelés, ami lehetővé teszi, hogy átbeszéljék a nap fontos történéseit. A gyerekek szívesen nyílnak meg ekkor és mesélnek a velük történtekről, hiszen megkapják azt az aktív figyelmet, amire szükségük van. Ez elvész, ha a szülő siet és szeretne túlesni a mesén. 

3. Beszéljük meg a mesét!

A meseolvasás nem csak a szöveg felolvasását jelenti. A dialógus mesélés közös értelmezést jelent, amikor a szülő nyitott kérdésekkel átvezeti a gyereket a történeten. Ez nem arra irányul, hogy a gyerek mennyire értette meg az eseményeket, vagy mire emlékszik, hiszen ez feszengős teljesítményhelyzetet teremt. Inkább arra vonatkozik, hogy a szülő külön magyarázatot fűz egy-egy kifejezéshez, segíti értelmezni, hogy mi történik, például, hogy mitől fél az adott szereplő. Meg lehet kérdezni, hogy a gyerek hogy cselekedne, mit gondol, mi fog történni. A dialógus mesélés segíti, hogy az esti mese pozitív hatásai kibontakozhassanak.