4 életmódbeli praktika a környezeti neveléshez

A környezeti nevelés már a közoktatás szerves részévé vált, így a gyerekek mindenféleképpen hallanak a környezettudatos gondolkodásról. Hogy elmélyítsük bennük ezeket a dolgokat, fontos, hogy otthon is a jó példákat lássák. Nem kell nagy dolgokra gondolnunk, hiszen apró figyelmességekkel is tehetünk az élhetőbb világért.

alt


Lokálisan a globális klímaváltozás ellen!

Ha meghalljuk a globális felmelegedést, a klíma- és éghajlatváltozás lehetőségét, gyakran fut át rajtunk: hogy mi vajon mit tehetnénk ennek enyhítéséért? A válasz gyakran csak annyi: Túl kicsik vagyunk ahhoz, hogy egy globális problémát megoldjunk. Valóban kicsik vagyunk ahhoz, hogy a globális problémákat megoldjuk, de mindenképpen tehetünk érte valamit, méghozzá nem is kell nagyokban gondolkoznunk. A mindennapi rutinjainkba beépíthetünk olyan környezetbarát megoldásokat, amelyek alkalmazásával, betartásával nem csak a társadalmunknak teszünk jót, hanem még saját életminőségünkön is javítunk. 

1. Gyűjtsük szelektíven a hulladékot!

Az a legjobb hulladék, ami nincs. Ezért nagyon fontos ügyelnünk arra, hogy a környezetünket feleslegesen ne terheljük. Tehát a kukába csak olyan szemetet dobjuk, ami már biztosan felesleges, és nem hasznosítható újra. A hulladék szelektíven gyűjtve másodnyersanyagként hasznosítható, így az „anyag nem vész el, csak átalakul”. 

Egyes tévképzetek szerint az emberek teljesen feleslegesen gyűjtik külön-külön a papírt, a műanyagot és fémet, illetve az üveget, hiszen a szállítóautó egy helyre önti az egészet. A valóságban ez nem így működik, ugyanis vannak olyan konténeres autók, amelyek egyszerre tudnak elszállítani többféle hulladékot, amik itt külön rekeszekbe kerülnek, ahol nem tudnak összekeveredni. Csak különleges esetekben szállítják el a szelektív hulladékot a kommunális hulladékkal együtt, többek között akkor, ha túl sok „nem oda illő szemét” van közé keveredve. Ebben az esetben a szépen különválogatott flakonok, kartonok is a vegyes szemétbe kerülnek. Éppen ezért gondosan nézzük meg, hogy mit hova tehetünk. 

A szelektív hulladékgyűjtésre már kicsi korban rá lehet szoktatni a gyereket is. Sőt még jó móka is lehet, ha színes kis tasakokat rakunk ki a lakásba, és a kicsikkel közösen választjuk ki, hogy hová is lehet rakni a kiürült palackokat. Jó megoldás lehet, ha az otthonunkban ugyanolyan színű gyűjtőedényeket alkalmazunk, mint amilyenek a környékünkön lévő konténerek, hiszen akkor már az utcán sétálva is tudni fogja, hogy mit hova dobhat, és egy lépéssel közelebb kerülünk a környezettudatos élet felé. 

2. Közlekedjünk környezetbarát módon! 

A közlekedés az egyetlen szektor, amelyben az európai országok még mindig növelik a klímaváltozáshoz való hozzájárulásukat. Ez tehát sürgős változtatásra szorul, és fenntartható, környezetbarát közlekedési módokat kell használnunk a jövőben. 

Az emberek nagy százaléka nagyon nehezen mond le az autózás öröméről, mivel gyors és sokkal egyszerűbb, mint a tömegközlekedési eszközökhöz alkalmazkodni. Ezek a tulajdonságok mind előnyösek is a hétköznapokban, de gondoljunk csak bele, hogy mennyi káros anyagkibocsájtást tudnánk megelőzni, ha tényleg csak a legszükségesebb időszakokban utaznánk saját járművel. 

Amennyiben a tömegközlekedés nem működik zökkenőmentesen, jó megoldás lehet a telekocsis módszer, ahol a kollégákkal, iskolatársakkal összefogva közös járművel indulhatunk útnak. Viszont ha csak rövid távokat kell megtennünk, akkor válasszuk a gyaloglást vagy a kerékpározást, ezzel még egészségünkön, fizikai állapotunkon is javíthatunk. 

Szoktassuk rá gyermekeinket is a tömegközlekedésre és az egészséges közlekedési módokra. 

3. Vásároljunk tudatosan! 

A fogyasztói társadalom kialakulásával átalakultak vásárlási szokásaink is. Gyakran vásárolunk feleslegesen, amely étkezési hulladékokhoz vezethet, hiszen a megmaradt, megromlott élelmiszert nem tudjuk újrahasznosítani. 

Emellett jellemző társadalmunkra az is, hogy gyakran az egyszerűbbnek tűnő „hipermarketi vásárlást” részesítjük előnyben, ahol szép számmal találkozhatunk előrecsomagolt termékekkel is. A praktikusnak tűnő kiszerelések mögött viszont ott áll a környezetszennyezés, a kiszolgáltatottság és a munkanélküliség. Ez a folyamat megváltoztatható volna, hiszen Magyarország kiváló mezőgazdasági feltételekkel rendelkezik. 

A vásárlások során, Magyarországon, egy átlagos napon 1,3 millió zacskót viszünk haza.  A polietilén zacskó kőolajból készül, mint a legtöbb műanyag tárgy. Előállításuk levegő-, víz-, és talajszennyezéssel jár. Éppen ezért érdemes vászontáskát, hátizsákot, kosarat magunkkal vinni a boltokba, hiszen így vidáman mondhatjuk, hogy „Köszönöm, nem kérek zacskót!”. 

4. Takarékoskodjunk a forrásainkkal!

A tiszta víz nagy kincs, amellyel meg kell tanulnunk takarékosan bánni. Fürdés helyett elegendő lehet egy gyors zuhany, vagy akár bevezethetjük a „matrózfürdőt” (miközben szappanozzunk magunkat, elzárjuk a vízcsapot) is. Fogmosás közben sem kell, hogy folyamatosan csorogjon a víz. 

Kapcsoljuk le a lámpát, ha éppen nincsen rá szükségünk! Ritkábban kell világítást használnunk, ha a természet ritmusára hangoljuk magunkat. Ha sötétedés után már inkább csak pihenünk, és korán reggel kelünk, a nap sugarai ajándékoznak meg tennivalóinkhoz szükséges elegendő fénnyel.