4 kirándulástipp az őszi szünidőre

Még csupán szűk két hónapja kezdődött el az idei tanév, és máris beköszöntött a várva várt szünidő. Az ősz sokszínűségét ebben a kis szabadidőben érdemes kiélvezni. Cikkünkben összegyűjtöttünk néhány kellemes kirándulóhelyet, amelyet a gyerekeknek, a szülőknek és a pedagógusoknak is csak ajánlani tudunk!

alt


1. Hazánk legizgalmasabb szurdoka, a Rám-szakadék

A Rám-szakadék egy vulkáni eredetű, mintegy egy kilométer hosszan észak-déli irányba futó szurdokvölgy. Mélysége helyenként meghaladja a 35 métert, szélessége viszont a legkeskenyebb részeken még a 3 métert sem éri el. Medrében folyamatosan csordogál a víz, amely hóolvadáskor és a nagyobb esőzéseket követően patakká duzzad. A víznek ellenálló keményebb lávarétegeken zúgók, vízesések teszik még csodásabbá a látványt. 

A Rám-szakadék az egyik legnehezebben járható túraútvonala is lehetne hazánknak, hiszen maga a szakadék a segédeszközök nélkül elérné az 5-ös nehézségi szintet. De nem kell megijedni, hiszen az útvonalon kapaszkodók, létrák segítik a közlekedést, s így egy közepesen megerőltető kalandnak nézhetünk elébe. 

A szurdokban 112 méteres szintkülönbséggel kell számolnunk. A kisebb-nagyobb kövek, sziklák, valamint a víz által összegyűjtött fatörzsek és ágak nehezítik az utat, s a víztől sáros, csúszós a talaj. 

Dobogókő irányából a Rám-szakadékhoz a sárga jelzésen kell elindulni, majd az aszfaltos úttal való kereszteződés után a zöld jelzésen folytathatjuk utunkat. Ha Dömsöd felől indulunk neki a túrának, akkor a zöld jelzést kell követnünk. 

2. Ipolytarnóci őslénypark

Az Ipolytarnóci túra során egy olyan időutazáson vehetünk részt, ahol egy vulkáni katasztrófa által betemetett és konzervált világ emlékei tárulnak elénk: tengerparti homokkőben lapuló cápafogak, megkövesedett szubtrópusi fák, egzotikus növények lenyomatai, régen kihalt ősvilági szörnyek lábnyomai. 

Ez a hely a világ harmadik leggazdagabb lábnyom-őrző lelőhelye. Az eredetében megőrzött élőhely felett egy háromdimenziós vetítés foglalja össze a látottakat, mozgásukban is megelevenítve az állatokat és környezetüket. 

Az ösvény egyik különleges látnivalója a világ legnagyobb ismert, megkövesedett óriás fenyője. A parkban tekinthetjük meg az évmilliókon át mélyen a föld alatt megbúvó ősfenyőket is, amelyekre 2007-ben találtak Bükkábrányban. A 16 ritka, csillogó, megkövesedett fatörzs-ősmaradványok kora nagyjából 7 millió évre tehető. 

Az idelátogatók végigsétálhatnak a lombsétányon is, ami 150 méter hosszan húzódik a 8-10 méteres magasságban, s a fák lombjai között kifeszített keskeny függőhídról különleges látvány nyílik az erdei világra. 

3. A pásztorok világa – Kiskunság

A Duna-Tisza közének ezt a vidékét a mocsarak, szikes tavak, homokos gyepek és a löszpuszta jellemzi. Az 52-es úton a 20-as kilométerkő után egy oktatóközpont várja látogatóit. A piros jelzésű túraút Fülöpháza, Ágasegyháza és Orgovány védett természeti értékeit köti össze, ahol számos bemutató övezet fogadja az arra látogatókat. Ezek tanösvénnyel, túraútvonalakkal, olykor megfigyelő tornyokkal, vagy egyéb kültéri létesítményekkel ellátott helyek (Bugac, Tőserdő, Kolon-tó, Fülöpházi buckavidék). A bemutató övezetek egyénileg és csoportosan is felkereshetők.

A szikes puszták területén él a legtöbb túzok és székicsér, de mivel a szikes tavak vidéke jelentős költő- és vonulóhely, ezért találkozhatunk ugartyúkkal és búbos bankával is. A sekély vizű nádasokban bújnak meg a vadrécék, a nyári ludak, a bölömbikák és a barna réti héják is. 

Az Ős-Duna hordalékkúpjából alakultak ki a táj jellegzetes homokbuckái. A buckavonulatokat árvalányhajas pusztagyepek borítják, a buckák oldalain pedig a borókás-nyárasok élnek. 

A Boróka tanösvény a pusztai kisvasút történetét és a homokpuszta jellegzetes élővilágát mutatja be, de megismerkedhetünk az őshonos magyar háziállatfajokkal és a bugaci pásztorélettel is. Az ösvényen végigkelve tájspecifikus pásztorépítményekkel is találkozhatunk, s az utunk végéhez érve megtekinthetjük a Pásztormúzeumot is.

4. Kápolnapusztai bivalyrezervátum

Kápolnapuszta az őshonos bivaly fajbemutatásának központja. A bivalyokat tavasztól őszig a bemutatóhelytől induló, 1,5 kilométer hosszú sétaút bejárásával lehet megnézni. A telep fontos szerepet játszik a bivaly fennmaradásában és génállományának megőrzésében. 

A helyszínen interaktív kiállítás és a bivalyokat bemutató tanösvény várja a látogatókat. Az egyes bemutatóterek játékos elemekkel, pihenőhelyekkel, kilátópontokkal – ahol lehetőség van távcsőből kémlelni a tájat – egészülnek ki. 

A mintegy 30 hektáros területen 200 bivaly él. Télen a helyszín nem látogatható, mivel az állatokat ebben az időszakban – a hidegre való tekintettel – istállóba terelik.