A 7-es számú vasútvonal

Nemrégiben, augusztus elsején ünnepelte 70. születésnapját a Gyermekvasút, „leánykori nevén” az Úttörővasút. Kevesen tudják, hogy 2015-ben még a Guinness-rekordok közé is bekerült, lévén a világ leghosszabb olyan vasútvonala, ahol a forgalmi és kereskedelmi szolgálatot gyerekek látják el. Milyen volt régen, hogyan működik most?

alt

 

Úttörők és gyermekek

A Gyermekvasút – illetve „leánykori nevén” Úttörővasút – létrehozását korántsem pedagógiai megfontolás hozta létre 1948-ban: a közlekedési eszköz arra volt hivatott, hogy megismertesse, megszerettesse a vasúttal kapcsolatos foglalkozásokat a fiatalokkal (ezáltal utánpótlást biztosítson) és könnyebben megközelíthetővé tegye a csillebérci úttörőtábort. Mintájául a szovjet úttörővasutak szolgáltak, amelyek korabeli (elsősorban a munkaiskolákkal és a gyermekköztársaságokkal kapcsolatos) pedagógiai elméleteken alapultak.

Nem véletlen, hogy létrejöttét a következő szavakkal adta hírül a korabeli híradó: „Budapest egész népének áldozatkész támogatásával épül majd a harmadik európai gyermekköztársaság. Csillebércen már serény munkáskezek százai a technika legújabb vívmányaival építik az Úttörő Köztársaság vasútját. Ifjúsági rohambrigádok végzik a földmunkát, de a kis úttörők sem akarnak elmaradni a versengésben. A köztársaság vasútját maguk az úttörők fogják irányítani.” 

Az idők során hol az úttörőszövetség részét képezte (különálló úttörőcsapatot alkotva), hol attól függetlenül végezte munkáját – ettől függetlenül az 1990-es évek elejéig a Magyar Úttörőszövetség volt az üzemeltetője.

Mire tanít a Gyermekvasút?

A Gyermekvasút nemcsak nevében és fenntartójában (MÁV Zrt.) különbözik az Úttörővasúttól. A létesítmény fő célja ugyanis (a MÁV Zrt. és Budapest Fővárosi Önkormányzata által alapított Gyermekvasutasokért Alapítvány 1995-ös alapító okirat tanúsága szerint) az, hogy „politikailag és ideológiailag el nem kötelezett módon foglalkoztatva, a gyermekkor hasznos és tartalmas eltöltése mellett számukra cselekvési és érvényesülési lehetőséget adjon és elősegítse nevelésüket:

  • a vasúti szolgálat ellátása közben a fegyelemre, a pontosságra és a felelősségteljes munkavégzésre;
  • az utasokkal, a felnőtt dolgozókkal és pajtásaikkal érintkezve az udvariasságra, az előzékenységre, a határozottságra, és a tartalmas emberi kapcsolatok kialakítására;
  • követelményekkel és feladatokkal az akaraterő, a kitartás és a kreativitás fontosságára;
  • a szabadon választott közösség és annak alakítása élményével az összetartozás erejére és egyéniségük fontosságára;
  • egymás tiszteletére és segítésére, az együttműködésre, a toleranciára, az egymás iránti felelősségre és a barátságra;
  • különböző programok (táborozás, kirándulás, sport és kulturális rendezvények stb.) szervezésével az egészséges életmódra, a természetszeretetre és természetvédelemre, hazánk tájainak megismerésére és kulturális érdeklődésük mélyítésére;
  • a szabadidő tartalmas eltöltésére, a szellemi-fizikai kiegyensúlyozottságra;
  • az idősebb gyermekek számára adódó vezetői szerepekkel a szervezői és vezetői képességekre, a helyes értékelésre és ítéletalkotásra, a felelősségérzetre.”

Mi jellemzi tehát a Gyermekvasút pedagógiáját? Az elemzők szerint kulcsszerepe van a valós helyzeteken alapuló tevékenységnek (vagyis a tapasztalati tanulásnak) – melynek során a felelősségvállalást és a pontosságot éppúgy elsajátíthatják a fiatalok, mint a konkrét szakmai ismereteket. Ennek vélhetően akkor is hasznát veszik, ha nem olyan pályát választanak a későbbiekben, amely a vasúthoz kötődik. Annál is inkább, mert a mindennapi munka során a Gyermekvasút tudatosan építi be az iskolában elsajátított készségek gyakorlati alkalmazását. A tapasztalatok szerint a Gyermekvasúton végzett tevékenység nagyban fejleszti az abban résztvevő fiatalok kommunikációs és szociális készségeit is.

Az úttörővasutasság régebben kiváltságnak minősült, melynek alapját a kiemelkedő tanulmányi és közösségi munka jelentette. Ezek ma már nem „kőbe vésett” kritériumok a felvételnél, de természetesen ma is nagy jelentősége van a megfelelő iskolai teljesítménynek, a szükséges mértékben elsajátított szociális készségeknek. A Gyermekvasút ifjú munkatársai ugyanis máig igen szoros közösséget alkotnak.

Közösségi élet – hangulatos kisvasúton

Természetesen nemcsak a szolgálattevők számára hasznos és fontos a Gyermekvasút működése: a létesítmény számtalan program helyszíne. Így a gyermeknapi rendezvényeké és Mikulás-programoké. Itt rendezik meg évente két alkalommal (március 15-én nappal és augusztus 19-én éjszaka) a hagyományos, húsz kilométeres teljesítménytúrát, amely a Gyermekvasút összes állomását érinti. Legközelebbi rendezvényük az úgynevezett nosztalgiaszolgálat lesz szeptember elején, melynek során egykori és mai úttörő- és gyermekvasutasok közösen veszik ki részüket a feladatokból – szép példáját adva a különböző generációk együttműködésének.

Nem véletlenül olvasható tehát a létesítmény honlapján a következő summázat: „Az alapvetően megváltozott körülmények között a Gyermekvasút sikeresen megőrizte két fő feladatát: hangulatos kisvasútként szolgálja a budai hegyekben kirándulókat, egyúttal felelősségteljes feladatot és páratlan közösségi életet biztosít a gyermekvasutasként szolgálatot teljesítő tíz-tizennégy éves gyermekeknek.”