Alfa generáció – a „digitális bébik” kora

Számos cikket, tanulmányt olvashatunk az X, Y, Z generációról, akiknek már valamilyen szinten közük volt az elektronikus térhez. Az iskolások zöme a Z generáció tagja, akiket digitális bennszülöttekként is definiálnak, hiszen mindennapjaikat átszövi a számítógép és az okoseszközök használata. De miben más az Alfa generáció?

alt


Az Alfa generációba tartoznak azok a fiatalok, akik 2010 után születtek. Egyedi kapcsolatuk a digitális világgal igen korai szakaszra tekint vissza, egészen az anyaméhig. Ezek a gyerekek ugyanis már akkor felkerülnek a közösségi felületekre, amikor még javában pocaklakók… Hiszen ki ne szeretné tudatni a jó hírt mindenkivel? Az ultrahangon készült kép mindennapos jelenség, és ez még csak a kezdet. Sok szülő úgy dönt, hogy a megszületett gyermeknek készít egy Facebook profilt, hogy a családi képeken be tudja őt jelölni, de az is elképzelhető, hogy saját oldalán osztja meg, hogy a kicsi milyen szépen tudja elmondani a „Szállj el, szállj el katicabogárka” kezdetű versikét. A szülők ezekkel a helyzetekkel máris hozzájárulnak ahhoz, hogy gyermekük a digitális tér szerves részévé váljon. 

Egy Európán belüli felmérésből kiderült, hogy az óvodás korú gyerekek 50-70%-a használ táblagépet, sőt az interneten is könnyedén elszörfözik. A 0-2 éves gyerekek esetében 30%-os a tablet használat, sőt 10%-uk esetében a tablet az első szó is. 

A gyerekek agya 0-2 éves kor között háromszorosára növekszik a különböző ingerek hatásának következtében, mint például a mozgás, a társas kapcsolatok, az alkotói képességek kibontakoztatása. A digitális eszközök vajon képesek pótolni ezek hiányát? Egyes kutatások azt bizonyítják, hogy nem feltétlenül, ugyanis a gyerekek számára ez a kétdimenziós eszköz nem tudja megteremteni valóságot, ezért jobban fejlődnek, gyorsabban tanulnak, ha „élőben” látják a dolgokat. 

Korábban a TV hatását is széles körben vizsgálták, hogy milyen hatással van a fiatalok teljesítőképességére. Az eredmény nem volt megnyugtató, ugyanis a három év alatti TV nézés negatívan hatott az olvasási és a számolási készségekre. A videojátékok kapcsán is több kutatás folytattak, amelyek hatására a gyerekek viselkedésben volt megfigyelhető némi negatív változás: az erőszakos játékok növelik az agresszív megnyilvánulásokat, de pozitív hozadékaként megjegyzendő, hogy a gyerekek térbeli tájékozódása sokkal jobb lett ezeknek a játékoknak a hatására. 

Az alfák már ebben is eltérnek a korábbi generáció szülötteitől: az ő eszközük az okoseszköz, amely sokkal könnyebben kezelhető már egészen kicsi korban is. Az érintőképernyő nagy előnye, hogy a finommotorikus mozgásokat és a kinesztetikus (test-érzéklet) készséget erősen fejleszti, viszont gyakori használat mellett az audiovizuális csatornák szegényesebbé válnak. 

Az információfeldolgozásnál is megfigyelhető némi változás: már a Z generáció esetében is érzékelhető a széleskörű figyelemmegosztás, azaz a multitasking hatása, de az Alfa generáció tagjai ennek a specialistái. Hátulütője lehet a dolognak, hogy ennek következtében sokkal inkább igénylik az azonnali válaszokat – amelyeket a digitális térben meg is kapnak – és a figyelmüket sokkal nehezebben tudják egyetlen dologra fókuszálni, amelynek következtében kialakulhat figyelemzavar vagy részképesség zavar is. 

Mivel szinte csak a virtuális tér képes felvenni igényeikkel a harcot, ezért a személyes kapcsolataik sok esetben a háttérbe szorulnak, kevesebb lesz az „offline térben” kialakított kommunikáció. A pszichológusok úgy gondolják, hogy ez a korosztály lesz mindenidők legmagányosabb generációja. 

De ha nem a kapcsolatok építésére, fenntartására törekednek, akkor mi lesz a céljuk? Nagy esélyt látnak rá a kutatók, hogy maga a tanulás. És ebben az esetben nem az iskolai rendszerszerű oktatási módszerre gondolnak a szakemberek, hanem az autodidakta tanulási technikára, amelyet a digitális térben is könnyen meg tudnak valósítani. 

A szülők és a tanárok úgy gondolják, hogy az okoseszközök korai megismerése jótékony hatással lehet egyes kompetenciákra, mint a számítógépek magabiztos használata vagy az IKT képességek magas szintű ismerete. Dancs Gábor és Pintér Marianna kutatási eredményei – sajnos – megcáfolják ezt a véleményt: a mértéktelen IKT eszközhasználat a digitális kompetenciákat nem fejleszti, viszont elveszi az időt a hagyományos játékoktól, mint a dominó, a kártya, a játékpénz vagy a dobókocka, így ezekre a tapasztalatokra nem építhetnek a pedagógusok. 2015-ös vizsgálatuk során 95 óvodáskorú gyermeket és valamelyik hozzátartozóját kérdezték meg kérdőíves módszerrel. 

alt
Kép forrása


A megkérdezett 6 év alatti gyermekek 81%-a egészen kicsi kora óta eszközhasználó: többnyire az érintőképernyős eszközöket részesítik előnyben az asztali számítógépekkel szemben. Meglepő eredmény, hogy a felmérésben szereplő gyerekek közel fele már másfél éves kora előtt használt valamilyen elektronikus eszközt. A gyakoriság terén is érdekes eredmény született: az eszközhasználattal egyszerre eltöltött idő általában fél és egy óra között van, ami hetente több alkalommal megismétlődik, de egyes helyeken naponta is előfordul. Leggyakrabban mesenézésre, illetve szórakoztató játékokra használják. 

A kutatók nyitott kérdéseket is felvetettek: Vajon milyen hatással van egy két év alatti gyermek idegrendszerére ezeknek az eszközöknek a használata? Vajon csak úgy tűnik, hogy megnövekedett a figyelemzavaros és részképesség-zavaros gyerekek száma, vagy tény? És ha tény, akkor a korai eszközhasználatnak van-e valamilyen köze ehhez?

Sok mindent elárulhat az is, hogy a két legnagyobb technikai újító – Bill Gates és Steve Jobs – sem kért saját találmányaiból, amikor a gyermekei neveléséről esett szó. Jobs 2011-ben egy interjúban elmondta, hogy megtiltotta gyerekeinek az iPadek használatát. Gates pedig 2007-ben vezette be otthonában az eszközhasználatok időkorlátját, mivel lánya elkezdett videojáték-függővé válni, és azt sem engedte gyerekeinek, hogy 14 éves korukig mobiltelefonjuk legyen. 

Jay Donovan „The average age for a child getting their first smartphone is now 10.3 years” írásából kiderül, hogy ma egy átlag gyerek 10,3 éves korában kapja meg az első telefonját. A Mirror cikkéből pedig megtudhattuk, hogy a legfiatalabb iPad függő egy 4 éves gyerek volt. A kislányt kezelő Dr. Richard Graham pszichiáter elmondta, hogy sajnos ez nem egyedi eset az ilyen fiatal gyerekek körében. 

De vajon mit tehet a szülő? Hasonlóképpen a két technikai géniuszhoz, a legjobb megoldás, hogyha korlátozzuk az eszközhasználatot. A szakemberek úgy vélik, hogy a függőség elkerülése érdekében egészen kiskorban (0-2 év között) egyáltalán ne adjunk a kezükbe digitális eszközöket, majd 3-5 éves kor között is inkább időintervallumokban gondolkozzunk, táblagépet és okostelefont pedig csak iskolás koruktól ajánlják. 

A cikkhez használt további források: 

Bereczki Enikő:

Még sosem voltak ilyen magányosak a gyerekek? – Az alfa-generációról szakértői szemmel

A mai gyerekek lesznek minden idők legmagányosabb felnőttjei