Állat(os)mesék – egy kicsit másképp

Két könyv – egy író. Számos magyar és idegen nyelvű kiadás. Évtizedek óta töretlen siker. De vajon fel tudjuk-e idézni, miről is szól valójában a két kötet? És vajon mi lehet népszerűségük titka?

A munka öröméről és társadalmi hasznosságról

„A könyv 11 kis története bemutatja a munkatevékenységek sokféleségét; a termelő- és szolgáltató tevékenységek összekapcsolódását és társadalmi hasznosságukat; az egyes termelési folyamatok bonyolultságát és a termelés részmozzanatainak egymásra épülését” – írta egy máig népszerű, tavaly újra kiadott gyerekkönyvről Kádek István Közgazdasági gyermekirodalom Magyarországon című cikkében. 

Az elemzésből az kiderül, hogy a mű olyan – manapság igencsak hasznos – ismeretekkel is ellátja el ifjú olvasóját, amelyek egy vállalkozás áttekintéséhez szükségesek: „egy magánvállalkozó (…) nem költheti teljes bevételét a családi fogyasztás finanszírozására. Neki termelői szükségletei is vannak, s vállalkozásának fejlesztésére, gépesítésére is gondolnia kell. A jövedelem egy része pedig bankba kerül, a későbbi igények kielégítését célozva.” Vajon melyik tudományos igénnyel megírt gyermekkönyvről van tehát szó?

Nem közgazdasági tankönyvről van szó, és nem is az elmúlt években írták: a magyar fordítás alapjául az 1976-os New York-i kiadás szolgált. Ráadásul állatok a főszereplői, mégsem fabulákat tartalmaz… Richard Scarry Tesz-vesz városáról van szó, amelyet Réz András kiváló fordításában élvezhetnek a magyar gyerekek. Kádek István elemzésének minden szava igaz: a Tesz-vesz város valójában a felnőttek világáról és azon belül igen sok gazdasági alapkérdésről szól – ám ez rendszerint senkinek sem tűnik fel (főleg a gyerekolvasóknak nem), hiszen a szerző lebilincselő, humoros rajzai, lényegre törő magyarázatai sajátos, vidám univerzumot teremtenek.

Dusza István már-már himnikus hangnemben szól a könyv alapgondolatáról: „Gondoljunk csak vissza akár egyetlen napunkra, amelyet a tétlenség, a munkátlanság határozott meg! Ha volt is ilyen, feledésbe merült. Mégis, a munkával töltött napjainkon kevés szó esik a családban a munkáról, annak fontosságáról. Legföljebb a fáradtságra panaszkodunk, vagy a szervezetlenséget, a munkahelyi légkört szidjuk. Arra már szót sem vesztegetünk, hogy mindezeket feledteti az öröm és a siker, ami munkánkból ered. Erről beszélt hát Richard Scarry előző könyvében: a munka nyújtotta örömről.”

A dicséret ebben az esetben is jogos, ám le kell szögeznünk: a szerző nem hangzatosan zengi a munka dicséretét – hanem ravaszul érdeklődést kelt iránta, kedvet csinál hozzá. Például azzal, hogy a gyerekek számára korábban ismeretlen helyszíneket, eseményeket mutat be: egy gyár működését, egy óriási óceánjáró belsejét – vagy akár csak az út alatti közművezetékeket. A színes, vidám rajzok és humoros szövegek révén azt is megismerhetik az ifjú olvasók, hogyan készül a kenyér, vagy hogyan jut el egy levél a nagymamához.

A „legkorrektebb szerző” szótára

Kétségtelen tény: a Tesz-vesz szótár az elmúlt években a társadalmi kérdésekre fogékony felnőttek érdeklődésének homlokterébe került, miután 2005-ben Alan Taylor, a The Atlantic képszerkesztője töltötte fel a Flickr-re a mesekönyv ’60-as, illetve ’90-es évekből származó kiadását – különös tekintettel azok különbségeire. Ennek következtében a legtöbben kapcsolódó cikk arról szólt, hogy olvasói kérésre a szerző-rajzoló számos ábrát és megfogalmazást finomított annak érdekében, hogy műve minél kevésbé sarkítson és tipizáljon.

E folyamat ábrázolása kétségtelenül fontos eleme a könyv kiadástörténetének, de tény, hogy a Tesz-vesz szótár ezektől függetlenül is élvezetes olvasmány. A magyar változatban angol és német szavakkal és kifejezéssel gazdagodhat – szinte észrevétlenül a könyv olvasója. A könyv kiállítása – éppúgy, mint a Tesz-vesz város esetében – igen sok vizuális csemegét tartalmaz. Ráadásul a szerző ezeken kívül is ad néhány szórakoztató, humoros feladványt az egyes témakörökhöz.

A Tesz-vesz szótár ugyanis alapvetően témakörönként közli az egyes szavakat – Dusza István ezért enciklopédikus gyerekszótárnak nevezi – joggal. A kötet igencsak bőséges szóanyaga – 1500 kifejezés – és a számtalan témaköre révén egyfajta teljességélménnyel ajándékozza meg az ifjú nyelvtanulót: a kötetet átlapozva, anyagát némiképpen memorizálva úgy érezhetjük, az élet szinte minden területével kapcsolatban tanultunk egy-két új szót, s ennek segítségével bárkivel képesek lennénk elcsevegni. Ez természetesen nem feltétlenül igaz – de kétségkívül nagy motiváló erőt jelenthet, különösen kezdő nyelvtanulók esetében.

A kötet fejezetei sajátságos módon „mesélnek” történeteket – alapszituációkat (a reggeli készülődéstől kezdve, a különböző járműveken át az ünnepekig) adnak meg, amelyekhez bőséges szókészletet párosítanak. Szinte csábítják az olvasót arra, hogy történeteket találjon ki és mesélje is el azokat – lehetőleg idegen nyelven.

A Tesz-vesz szótár egyfajta beszélgetőkönyvként is használható: jó alkalmat adnak a szülőknek, nagyszülőknek és pedagógusoknak arra, hogy a „klasszikus”  meseolvasás mellett vagy éppen  helyette tartalmas, jóízű beszélgetéseket folytassanak az egyes képek és szituációk alapján – akár arról, hogy hogyan működik a kenyérpirító, vagy miért kell melegen öltözni télen.