Az atyai pofon hatása a gyerekek fejlődésére

Annak ellenére, hogy Magyarországon 13 éve zéró tolerancia (Gyermekjogi jelentés, 2017) van a gyerekekkel szemben elkövetett erőszak minden formája ellen, a közvélekedés továbbra is elnézi, sőt hasznosnak gondolja a „nevelési célzatú” atyai pofont. A kutatások alátámasztották: a fizikai büntetés használata jelentős negatív hatást fejti ki a gyerekek fejlődésére.

alt


A fizikai büntetés sokféle válfaja ismeretes: ennek számít az erőteljes megrázás, az elfenekelés, a fül vagy pajesz húzása, a pofon, valamilyen tárggyal megütés, kellemetlen ízű dolgok etetése, mint szappan vagy csípős szósz. Legtöbbször azzal a céllal alkalmazzák a szülők, nevelők, gyerekekkel foglalkozók, hogy az adott helyzetet megállítsák, illetve elkerüljék, hogy a határsértő viselkedés legközelebb is előforduljon. A fizikai büntetés a jelenről, és a rövidtávú jövőről szól a felnőttek fejében, nem is gondolva arra, hogy használata hosszú távon is nyomot hagy a gyerekekben. 

Vékony határvonal húzódik a fizikai bántalmazás és a büntetés között, mivel leggyakrabban a bántalmazás is nevelési jellegű szituációkban fordul elő. Ezek szerint a fegyelmezési szándék hasonló, viszont az abúzus súlyosabb, rendszeresebb, mint a fizikai büntetés. Szintén közös vonás, hogy a fizikai szinten bántott gyerek fejlődésében markáns változások tapasztalhatók. 

Agyi szintű elváltozások:

A kutatások eredményei szerint azoknak a gyerekeknek, akiket rendszeresen fegyelmeznek fizikai módszerekkel, lassabb a kognitív fejlődése, mint azoknak, akiknél nem alkalmazzák ezt a módszert. Egy 2009-ben publikált vizsgálat 1455 fiatal MRI lelete alapján állapította meg azt, hogy a fizikai büntetés összefüggést mutat a kisebb szürkeállomány aránnyal, különösen az agy prefrontális területein, melyek többek között az érzelemszabályozásért és önkontrollért felelősek. 

A viselkedésre gyakorolt hatás:

A rendszeres fizikai büntetés megnöveli az externalizáló viselkedések megjelenésének valószínűségét. Ebbe a kategóriába tartozik minden olyan cselekedet, amikor egy fiatal belső feszültségét másokra irányítja, tehát például kiabál, verekedik, vagy ellentmond. Ennek hátterében az a működés áll, hogy a fegyelmezés ezen formájával a felnőtt legitimizálja az agressziót: a gyerek számára elfogadható az, hogy valaki ilyen módon fejezi ki a haragját. Ez a modellkövetés vezet oda, hogy a fizikailag büntetett fiatal felnőve maga is gyakrabban használja ezt a módszert saját gyermekével szemben. 

Az externalizálás mellett, temperamentumtól függően, a gyakori büntetéstől egy gyerek nagyon visszahúzódóvá, óvatossá és szorongóvá is válhat. E tanulmány szerint a fizikai büntetés a morális fejlődésre is hatást gyakorol. A gyerekek kevésbé internalizálják, teszik belsővé és sajátítják el, az empátia, az altruizmus és a késleltetés készségeit. 

Az érzelmi hatás: 

Nagy mintán végzett kanadai kutatás eredményei szerint a gyakori fizikai büntetés összefüggésben van a felnövő gyerekek, később felnőttek, mentális állapotával. Gyakoribb náluk a depresszió, a szorongás, és a fokozott alkohol és drogfogyasztás. Önértékelésük is alacsonyabb, mivel gyerekként a büntetés racionális magyarázatának azt találták, hogy mindig elkövetnek valami hibát és alapvetően rosszak. 

A fentiekből következik, hogy a fizikai büntetés alkalmazása ördögi körhöz vezet. A büntetés miatt egyre több zavaró viselkedés jelenik meg a gyereknél, ami még több büntetéshez vezet. Felnőttként pedig kevésbé lesz képes átgondolni mások helyzetét és érzéseit, és mintáit alkalmazva, ő maga is gyakrabban fogja így fegyelmezni saját gyerekét. Ennek köszönhetően exponenciálisan növekszik a társadalomban a bántott gyerekek és felnőtt száma, akik azt gondolják: „Én is kaptam pár pofont, mégis rendes ember lett belőlem”. Ez a vélekedés pedig megerősíti az agresszió létjogosultságát. 

A tudomány ellene megy ennek az elképzelésnek. Egy, a 80-as években végzett vizsgálat alátámasztotta, hogy a fizikai büntetés nem hatékonyabb, mint más nevelési módszerek. Egyetlen kutatás sem igazolta, hogy a pofon hozzájárul a gyerekek egészséges mentális fejlődéséhez, viszont minden vizsgálat, korcsoporttól, országtól, kutatási módszertantól függetlenül arra utal, hogy a fizikai büntetés negatív következményekkel jár. 

Angol nyelvű források:
https://study.com/blog/this-is-how-spanking-impacts-a-child-s-brain-behavior.html
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3447048/#b10-1841373
https://www.aacap.org/AACAP/Families_and_Youth/Facts_for_Families/FFF-Guide/Physical-Punishment-105.aspx
http://mediad.publicbroadcasting.net/p/kuar2/files/201612/spanking_and_child_outcomes.pdfhttps://www.unicef.org/publications/index_74865.html

(a szerző tanácsadó szakpszichológus)