Az ebédnek nem a kukában a helye! – Bemutatjuk a Maradék nélkül programot

Világszerte megdöbbentő mértékben kerül a szemétbe az élelmiszer. Minél korábban kezdődik azonban a tudatos fogyasztásra történő nevelés, figyelemfelhívás, annál nagyobb az esélye annak, hogy a mostani gyerekek felnőttként átgondoltabban viszonyulnak az élelmiszerekhez, alapanyagokhoz.

alt


A világon megtermelt élelmiszer egyharmada kerül a kukákba, vagyis három kifliből egyet kidobunk. Európában fejenként, évente 98 kilogramm élelmiszer kerül a kukákba, ami akkora mennyiség, hogy a Gízai piramisokat nyolcszor felépíthetnénk belőle. Habár Magyarország még az európai átlag alatti mennyiséget termel élelmiszerhulladékból (évente 68 kilogramm fejenként), ennek ellenére a kidobott zöldségekből, gyümölcsökből, tejtermékekből és egyéb élelmiszerekből 400-450 rászoruló család étkezését fedezhetnénk hazánkban.  A tudatos fogyasztásra, az élelmiszerek felhasználására hívja fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (NÉBIH) programja, amely Maradék nélkül címmel egyik fő feladatául tűzte ki, a kidobott élelmiszerhulladék mennyiségének megfelezését 2030-ra.

A tudatosságra való nevelés leginkább az iskolásoknál hatásos, hiszen az iskolai menzákon könnyen megfigyelhető, hogy a gyerekek „válogatósak”, arról már nem is beszélve, ha egy valaki nem eszi meg az ebédet, akkor biztosan csatlakozik hozzá néhány társa. Ezekkel a gyerekekkel nagyon fontos megértetni, hogy az ebéd előállítása is energiát használ fel, tehát elpazaroljuk vele például a villamos energiát azzal, ha kidobjuk a rántott csirkét. A programra jelentkező oktatási intézményekben a NÉBIH munkatársai játékos formában próbálják megismertetni a diáksággal az élelmiszer felhasználásánál keletkezett hulladék kategóriáit, elmagyarázni azt, hogy a kenyérhéj, vagy a sült csirke bőre például a potenciálisan elkerülhető élelmiszerhulladék kategóriájába tartozik. Továbbá azzal sem magyarázhatjuk a pazarlást, ha a ház körüli állatoknak adjuk a megmaradt élelmiszert, ugyanis már ez is hulladék, hiszen nem emberi fogyasztásként végzi az előállított étel.  Elektronikus formában is letölthető kiadvány segítségével elmélyülhetnek az érdeklődő gyerekek olyan kérdésekben is, mint például a tartós élelmiszer fogalma, amely egyébként nem feltétlenül kidobandó, ha a „Minőségét megőrzi” felirat alatti dátum után járunk néhány nappal, ezek ugyanis mikrobiológiai kockázatot nem jelentenek, szemben a friss árukkal, amelyek lejárata valóban rejt egészségügyi kockázatot (például a tej). A résztvevő diákok a foglalkozás után praktikus tanácsokat vihetnek haza: érdemes a szülőkkel egy-egy bevásárlás előtt megnézni, mi lapul a hűtőben, átnézni a lejárati dátumokat. A szülőkkel közösen megismerhetik többek között a kidobott élelmiszerek kategóriái közötti eltéréseket. (A képzeletbeli dobogó legmagasabbik fokán az ételmaradékok, második fokán a pékáruk állnak, amelyeket a zöldségek, gyümölcsök követnek, míg a felsorolást a tejtermékek zárják.) A tudatos vásárlással tehát igen sok energiát megspórolhatunk, és több élelmiszer kerül ténylegesen emberi elfogyasztásra. 

A Maradék nélkül program több rendezvényen bemutatkozott már, többek között az OMÉK szakmai eseményein, a IV. ÖKO-Szigeten, vagy épp a Csodák Palotájában megrendezett Tudomány Mozaik rendezvényén, ez is a kampány népszerűségét és fontosságát jelzi. A program térítésmentes az oktatási intézmények számára, mivel annak finanszírozását az Európai Unió L’Instrument Financier pour l’Environnement (LIFE) környezetvédelmi alprogramja fedezi. 

2018. március 26-tól pedig az általános iskolák 4-6. osztályai között vetélkedőt is hirdettek, amelynek során egy online kvízben mérhetik össze a diákok tudásukat az élelmiszerhulladék elkerülésével kapcsolatban. A vetélkedő főnyereményeként a győztes osztályokat egyhetes nyári táborba invitálják meg, ahol könnyedebb, játékos formában próbálják elmélyíteni tudásukat a témával kapcsolatban.

A programban résztvevő eddigi 300 diák a megszerzett tapasztalatokat, információkat tanórákba is beépítheti, hiszen a kiadvány többek között épp ezért készült, hogy a környezetismeret órákon is megbeszélhetik a pedagógusokkal azt, hogy a gyerekekre jellemző fogyasztási attitűd hirtelen megváltoztatása is élelmiszerhulladékot termel, továbbá a kidobott élelmiszerek lebomlása sem használ a környezetünknek. A program holnapján (www.maradeknelkul.hu) bárki számára elérhető a szakmai kiadvány, amelyet nemcsak a szülőknek ajánlanak, hanem akár az egyszemélyes háztartásban élők számára is. Sajnos minden háztartásban keletkezik élelmiszerhulladék, azonban tudatos viselkedéssel és odafigyeléssel igen sokat tehetünk a kidobott ebédek, megromlott tejek kiöntésének csökkentése érdekében.