Balkéz – bal kéz?

1976 (mások szerint csak 1992) óta – egy balkezeseket tömörítő amerikai szervezet kezdeményezésére – minden év augusztus 13-án van a Balkezesek Nemzetközi Világnapja. Ebből az alkalomból néhány érdekes, balkezesekkel kapcsolatos adatot gyűjtöttünk össze: bízva abban, hogy egyaránt érdekes a művelődéstörténet iránt érdeklődőknek és a pályaválasztás előtt álló balkezeseknek is.

A képen egy gyerek bal keze látható

 

Balkezesek az iskolában

A felnőtt lakosság 8-15 százaléka balkezes, a kutatások szerint a férfiak körében gyakoribb a bal kéz domináns használata. Kialakulására vonatkozóan nem született egységes álláspont: genetikai okoktól kezdve a születéskor fellépő stresszig terjedő széles skálán említik a hajlamosító tényezőket. Hasonló a helyzet a balkezesekkel kapcsolatos további kutatásokkal is: erősen megoszlanak a vélemények arról, hogy milyen tulajdonságok jellemzik a balkezes embereket. Annyi bizonyos, hogy nem ugyanaz a domináns agyféltekéjük, mint a jobbkezeseknek – ez pedig eltérő gondolkodásmódot eredményez.

A folyamatban lévő kutatásokkal párhuzamosan változik a balkezesekkel kapcsolatos gondolkodásmód is. Szerencsére ma már egységes álláspont alakult ki arra vonatkozóan, hogy a balkezes gyerekeket tilos átszoktatni a jobbkezük használatára és számos pedagógus igyekszik megismerkedni a balkezes tanulók számára kifejlesztett eszközökkel: például a fordított pengéjű balkezes hegyezővel és vonalzóval (amelyen csökkenő sorrendben szerepelnek a számok), valamint az ugyancsak speciális balkezesek számára készült tollakkal (melyek hegyét alakították úgy, hogy ne vésse a papírt balkezes írásnál).

Ezzel párhuzamosan általánosan elfogadottá vált az a nézet is, hogy a balkezesség nem bűn, nem betegség, sőt nem is feltétlenül hátrány. A korábbi századok vonatkozó gyakorlatát tekintve ez is jelentős eredmény…

Balkéz és balszerencse

A balkezesekre vonatkozó – régies eredetű – szóhasználat korántsem hízelgő: gyakran nevezik őket sutának, balognak, balogsutának. Ezek a szavak természetesen rokonságban állnak a balszerencse, balsors, balsejtelem, balsiker, baleset szavakkal is. De nemcsak a magyar nyelvre jellemző ez: baljós(latú), vészjósló jelentésű angol sinister a latin sinistralis (balkezes, bal oldali) szóból ered. Az eredetileg semleges jelentésű (azaz negatív felhangokat nem tartalmazó) latin szó jelentése később változott és ennek következtében használták gonosz és szerencsétlen értelemben is. Vélhetően azért, mert egy időben – elsősorban a középkorban – a balkezességet a gonosz lélek, az ördög művének tartották – még boszorkányság gyanújába is kerültek miatta emberek! Hasonló okokból szerepeltették a korabeli ábrázolásokon Jeanne d’Arc alakját is balkezesként: ilyen módon hangsúlyozták, hogy fegyvert tartó bal kezét a gonosz lélek vezette.

Egy híres balkezes – aki valójában jobbkezes volt

Kevesen tudják, hogy Mucius Scaevola (eredeti nevén Gaius Mucius) nevében a Scaevola szó jelentése annyit tesz: balkezes. Ez a ragadványnév azonban nem született tulajdonságra utal. Az ókori római hős ugyanis a városát ostromgyűrűbe záró etruszk király, Porsenna táborába lopózva az uralkodó elleni merényletre készült, ám tévedésből annak írnokát döfte le. Miután elfogták és tévedése kiderült, a király szeme láttára egy áldozati oltár tüzébe tartotta jobbkezét – ezzel „büntetve” az ártatlanul kiontott életért. A fájdalmat rezzenéstelenül tűrte, majd megfenyegette Porsennát, jelezve, hogy háromszáz, hozzá hasonlóan elszánt római ifjú áll készen arra, hogy megölje. A döbbent uralkodó szabadon bocsátotta a hőst, s Róma ostromával is felhagyott. Mucius jobbkeze csontig égett, ezért kapta a Scaevola, azaz „balkezes” melléknevet.

Balkezesek vízben, páston, lőállásban

A balkezes sportjátékosokat, balkezes ütéseket – elsősorban a baseballban és az ökölvívásban – southpaw-nak nevezik. Negatív értelme nincs, pusztán a balkezes játékosok megkülönböztetésére használják. Számos sportágban komoly jelentősége van annak, hogy egy játékos jobb vagy balkezes-e. Gondolhatunk itt világklasszis balkezes vízilabdázóinkra, Benedek Tiborra és Kiss Gergelyre. (gondolhatunk itt ). A legutóbbi olimpia egyéni érmesei közül a párbajtőröző Szász Emese és Imre Géza is balkézzel vívott – bár történetesen mindketten egy-egy balkezessel küzdöttek a döntőben. (A sőt, nők elődöntőjében a négy versenyzőből hárman is balosak voltak!)

A legérdekesebb balkezes magyar sportsiker azonban Takács Károly nevéhez fűződik. Az eredendően jobbkezes sportlövőt 1938 szeptemberében csaknem végzetes baleset érte: egy hadgyakorlat alkalmával felrobbant a kezében egy gránát, szétroncsolva jobb kézfejét. Ezt követően kétszer lett olimpiai bajnok gyorstüzelő pisztolyban: 1948-ban és 1952-ben. Megtanult balkézzel lőni…

Balkezesség a hétköznapokban

Szerencsére ma már a középkori nézetektől eltérően számos gyártó cég figyel oda a balkezesekre – Magyarországon is több helyen áll balkezes szaküzlet az érintettek rendelkezésre. Ezekben a fordítva működő zöldséghámozótól és konzervnyitótól kezdve, a hasonló kiképzésű metszőollón át a fordítva nyíló spirálfüzetig számos célszerű használati tárgy kapható balkezesek számára.

Emellett szerencsére egyre elterjedtebbek az olyan szerszámok és kézi kisgépek, amelyek átszerelhetők, vagy beállíthatók balkezesek használatára is. A tapasztalatok szerint bizonyos munkafolyamatok – így például a vésésnél és a gyalulásnál – sok balkezes képes átállni és jobbkezes szerszámot használni. Ezek az információk szerencsére arra utalnak, hogy a balkezesek helyzetét egyre inkább igyekeznek megkönnyíteni – aminek különös jelentősége van a szakiskolák napi munkájában.