„Benne vagy?” – Bullying konferencia beszámoló

A színházi nevelés több mint 25 éve kezdett kibontakozni Magyarországon, de még a mai napig sok iskolában ismeretlen a módszer és az abban rejlő lehetőségek. A drámás eszközök alkalmazása többféle felmerülő probléma kezelésében nyújthat segítséget. A Bullying – Színházi nevelés – Kutatás című konferencián a drámás eszközök iskolai agresszió elleni hatását ismertették a kutatók, valamint bemutatkozhattak a témához kapcsolódó jó gyakorlatok, hasznos projektek is.

alt


A konferencia a Nyitott Kör Egyesület szervezésében valósult meg 2018. április 13. és 2018. április 14. között a Jurányi Házban, ahol a résztvevők megismerkedhettek a színházi nevelés erejével. A programsorozat a bullying, azaz a kortárs bántalmazás köré épült. Gyakori probléma, hogy még maguk a pedagógusok sem ismerik fel a bántalmazó, zaklató magatartást az iskola falain belül, s éppen ezért úgy érezhetik, hogy az ilyesfajta képzések, tréningek nem szükségesek számukra. A kutatások viszont már több ízben is bizonyították, hogy ez a jelenség – szolidabb vagy agresszívabb formában – szinte minden oktatási-nevelési intézményben megmutatkozik. 

Első nap: Elmélet, kutatás, projektek…

A kétnapos rendezvény Jozifek Zsófia, a projekt vezetője, interkulturális szakértő, színházi nevelési szakember megnyitó beszédével vette kezdetét, ahol ismertette a konferencia programját. 

Április 13-án az első szekció előadói az Are You In? (röviden: R. U. In?, magyar fordításban: Benne vagy?) projektet és az ehhez kapcsolódó kutatási eredményeket vázolták fel. Első előadóként Meszlényi-Bodnár Zoltán, a Nyitott Kör Egyesület elnöke lépett a pódiumra, aki bemutatta a társulat főbb tevékenységeit. Bár elsősorban színházi nevelési előadásokat és drámaórákat hoznak létre, de emellett számos hasznos projektben is szerepet vállalnak. A Nyitott Klubot azzal a céllal alapították meg, hogy a pedagógusoknak lehetőségük legyen a gyakorlásra, hiszen úgy vélik, hogy nem elegendő csupán a szakképesítést megszerezni, hanem meg kell ragadni minél több alkalmat arra, hogy professzionálisan elsajátíthassanak egy-egy jó gyakorlatot. A KreaTúra műhelyében egy közös drámaóra-író kör jött létre, ahol mindenki hozzáteheti gondolatait az újabb előadások megszületéséhez. Emellett különböző tréningeket, képzéseket, konferenciákat is szerveznek, amelyek mind a színház és pedagógia kapcsolódási pontjait keresik. 2017 nyarán, Budapesten első ízben került megrendezésre a Nyitott Szemek Fesztivál, ahol a 2017-18-as évadban elérhető színházi nevelési előadások és színház-pedagógiai programok mutatkoztak be az érdeklődő pedagógusok előtt. Pontos dátumot még nem tudtak mondani, de előreláthatóan idén augusztusban is megrendezésre kerül az esemény. 

Az egyesület már több mint tíz éve szervez előadásokat kicsiknek, felsősöknek és középiskolásoknak egyaránt. Az R. U. In? projekt 2016-ban indult útjára, és mintegy húsz hónapon át tartott – mondta Jozifek Zsófia, második előadóként. A kutatás célja a színházi nevelési előadások mint beavatkozások hatásának mérése volt. A vizsgálat egy nemzetközi együttműködés keretében zajlott, az Erasmus+ ifjúsági programjának támogatásával. A szerbiai, romániai és ciprusi partnereik is drámás eszközökkel dolgoztak, valamint preventív jellegű programokat hoztak létre, amelyeket iskolákban valósítottak meg, ennek ellenére a négy társulat módszertana mégis több elemében mutatott különbözőséget. Közös pont viszont az, hogy a vizsgálat fókuszában a bullying állt. 

„Sokszor tapasztalható jelenség az egymás füzetébe irkálás, a társak „heccelése”, a figyelemfelkeltő piszkálódás, azonban kellő reflexió hiányában ezek bántó gesztusokká is alakulhatnak. Főleg, ha rendszeressé válnak, és célpontjuk gyakran megegyezik. Az elkövetők sokszor önmaguk is áldozatok, akár ugyanabban a közegben, akár egy másik csoportban vagy szocializációs színtéren.” – így fogalmazzák meg alapgondolatukat a „Benne vagy? – A színházi nevelés alkalmazási lehetőségei a bullyinggal kapcsolatos tudatosság növelésére” című tanulmányukban. 

A kutatás első szakaszában a már korábban létrehozott, a bullying témáját érintő Stréber című előadást tesztelték a kutatók. A második szakaszban az korábbi eredmények mért adataira támaszkodva, valamint a nemzetközi tréningek tapasztalatcseréjére alapozva létrehoztak egy új színházi nevelési előadást, amely még mindig az iskolai bántalmazás témakörét érintette, de azt leszűkítette a cyberbullying, azaz az online bántalmazás jelenségére. Az előadás címe is igazán beszédes: Testképmutogatók. A projekt keretén belül kifejlesztettek egy online, androidos alkalmazást is, a CYBER-t, amely a közösségi médiák hangulatát idézi. 

A kutatásban összesen 18 intézmény, 19 osztályközössége vett részt. A vizsgált közösségek mellett kontrollcsoportokat is felállítottak. Egy héttel a foglalkozások előtt felmérést végeztek az iskolai csoportokban a bullying kérdéskörét érintve: a diákok kérdőívet töltöttek ki (a kontrollcsoport is), míg az osztályfőnökök félig-strukturált interjú keretében ismertethették az osztályon belüli viszonyokat, sajátosságokat. A beavatkozás alatt strukturált szempontrendszer szerint követték az eseményeket, valamint a tanár-színészek osztották meg a tapasztalataikat az előadások menetéről és a várt hatásokról. A beavatkozást követően ismételten felmérték a vizsgálati csoport és a kontrollcsoport tapasztalatait az iskolai bántalmazások kapcsán. 

A kutatás elméleti hátterét és a kutatás kvalitatív eredményeit Lendvai Lilla, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Pszichológiai Doktori Iskolájának doktorjelöltje ismertette, míg a kvantitatív eredményeket Horváth Lászlótól, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskolájának tudományos segédmunkatársától tudhattuk meg. A kutatás bullying szakértője Dóczi-Vámos Gabriella (Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Neveléstudományi Intézet) a rendezvényen nem tudott részt venni. 

A délután második felében bár a színházi neveléstől kicsit eltávolodtunk, de még mindig a kortárs bántalmazás témakörében maradtunk. A második szekcióban olyan jó gyakorlatokat, hasznos programokat mutattak be a szakemberek, amelyek alkalmazása segíthet a pedagógusoknak kezelni, megelőzni a zaklatás jelenségét. 

Dr. Jármi Éva, az Oktatási Hivatal adaptációs szakértője, valamint az ELTE-PPK Iskolapszichológia Tanszék adjunktusa a „Bullying megelőzés kamaszkorban” című előadásában az ENABLE iskolai bántalmazás ellenes programot mutatta be. A kezdeményezés célja az online és offline jelentkező bántalmazás és agresszív megnyilvánulások csökkentése a 11-14 éves fiatalok körében. A programot és eszközkészletét az European Schoolnet által irányított projekt keretében dolgozták ki 2015-2016-ban. Az Oktatási Hivatal a módszertan adaptálásán és kiegészítésén dolgozik, és néhány helyszínen tesztelik, hogy a későbbiekben minden olyan oktatási intézménybe eljuthasson, ahol szeretnék alkalmazni. Az előadásból kiderült, hogy a megvalósítás során az iskolák két fő lehetőség közül választhatnak: az egyik az ún. SEL (Social Emotional Learning, szociális és érzelmi tanulás) modul, a másik pedig az anti-bullying modul. Az előbbinél a foglalkozások a saját és mások érzelmeinek felismerésére és megértésére helyezik a hangsúlyt, míg utóbbinál kifejezetten a bántalmazás jelenségére fókuszál az osztálytermi foglalkozás. A bevezetést megelőzően a pedagógusok és az iskolapszichológusok szakképzett trénerektől tanulhatják meg az alapfogásokat, amelyek segíthetik őket a foglalkozások lebonyolításában. 

Sándor Éva szakpszichológus előadásából a „Békés Iskolák” elnevezésű bántalmazásellenes program sajátosságait ismerhettük meg. Elmondta, hogy a program különlegessége abban rejlik, hogy nem csupán a bántalmazóra helyezi a hangsúlyt, hanem az egész rendszerre, amelyben a bullying megjelenik. A modult S. Twemlow pszichoanalitikus pszichiáter professzor, valamint F. Sacco pszichológus és gyermekvédelmi szakember álmodta meg, s már számos országban sikeresen alkalmazzák. Hazánkba Horgász Csaba pszichológus által jutott el, aki csapatával együtt megalkotta a magyar adaptációját. A program egyedülálló abból a szempontból is, hogy az önkéntesen jelentkező intézmények saját szükségleteiknek megfelelően alakíthatják ki. Sándor Éva úgy véli, hogy a storytelling, a mesélés ereje sokkal hatásosabb ezen a téren, mint bármilyen merev logikai szempont köré épülő előadás. Erre épít a program is, hiszen egy rövid ismertető után a pedagógus kar egy kisebb lelkes magja hozza létre az ún. békítő teamet. A problémák megoldása természetesen itt sem hullik az ölünkbe, sokat kell dolgozni a szemléletformáláson, ami nem csupán a pedagóguskarra vonatkozik, hanem az oktatási-nevelési intézmény minden egyes dolgozójára: a takarítónőtől a karbantartókon és a titkárokon keresztül egészen az igazgatóig. A békítő szemlélet kialakításának alapját képezi, hogy az intézmény beismerje és fel merje vállalni, hogy valóban küzdenek a bullying jelenséggel. 

Baráth Noémi, kriminológus és szociológus prezentációja zárta az első nap előadásainak sorát, amelyből megismerhettük az Annomentál Kft. Anti-bullying protokoll programját. Az Annomentál Kft. munkatársai már 2014 óta dolgoznak azon, hogy a pedagógusoknak, a szülőknek és a gyerekeknek egyaránt hasznos gyakorlatokat tanítsanak, amik lehetővé teszik a kortárs bántalmazás megelőzését, kezelését. A szakemberek többnyire deviáns fiatalokkal, fiatalkorú bűnelkövetőkkel foglalkoznak, így könnyen szót értenek az elveszett diákokkal és családjukkal egyaránt. Szlogenjük: Hiszünk a fejlődésben. Ez a szemléletmód jelenik meg képzési rendszerükben is, amelyek során az elméleti tudás kiegészül gyakorlati tippekkel, esetmegbeszélésekkel, valamint interaktív gyakorlatokkal is. 

Az előadásokat követően egy kerekasztal (asztal nélkül, de körben) beszélgetésre invitálták a résztvevőket a szervezők. A vita során – révén, hogy többnyire pedagógusok voltak jelen – aktuális, mindenkit érintő problémák kerültek szóba, amelyeket a szakemberek segítségével közösen próbáltak orvosolni a résztvevők. 

Második nap: Játék az online térben offline módon!

Míg az első nap eseményei többnyire az elméleti ismereteket bővítettek, a második napon testközelből is megtapasztalhatták az érdeklődők, hogyan is zajlik egy színházi nevelési előadás. A délelőtt folyamán Meszlényi-Bodnár Zoltán és Jozifek Zsófia vezénylésével a Testképmutogatók eseménysorozatát élhették át a résztvevők. Érdekes hangulat uralkodott a teremben, hiszen többnyire a színház szó hallatán az ember azért nyúl a mobiltelefonjához, hogy kikapcsolja, vagy legalább lehalkítsa, ebben az esetben viszont éppen ez az eszköz kapta a főszerepet, ugyanis az előadás fókuszában a cyberbullying állt. Az eredeti elképzelés alapján a résztvevők lehetőség szerint letöltötték volna a CYBER nevű androidos alkalmazást a telefonjukra, és egy-egy szerepbe bújva online követhették volna a közösségi média eseményeit. A technika viszont megtréfálta a szervezőket, ugyanis a WIFI jel túl gyengének mutatkozott ahhoz, hogy 28 eszköz csatlakozását elbírja, így más megoldást kellett alkalmazni, azaz az offline módot. Az eseményeket így is nyomon tudtuk követni, mivel a közösségi felületet kivetítették, hogy mindenki számára jól látható legyen. 

A Testképmutogatók előadás során, egy kanadai elit középiskolai történeten keresztül, az internet és a közösségi média önértékelésünkre gyakorolt hatását elemezhetjük. A történet egy, a CYBER üzenőfalára kikerült meztelen, fiatal lányt (osztálytársat) ábrázoló fénykép köré épül. Hogyan kerülhetett ki ez a kép? Mi volt az üzenete? Az osztályhierarchia közepén álló szereplők felelősségvállalására helyezik a hangsúlyt, tehát itt a bántalmazó és a bántalmazott meg sem jelenik személyesen, csak az online felületen. Hogyan tudja kezelni egy középiskolás a kialakult helyzetet? Mi szükséges ahhoz, hogy kiálljon a bántalmazottak, gyengék mellett vagy éppen magáért, ha ezzel saját népszerűségét veszélyeztetheti?

A történet alappillérei adottak voltak, de a kész sztorit a résztvevők írják - jelen esetben nem az online felületen, hanem papírokra filctollal. 

A cyberbullying korunk egyik legijesztőbb jelensége. Az áldozatok és az elkövetők is egyre fiatalabbak. Elég egy rossz pillanatban elkattintott fénykép, amely illetéktelen kezekbe kerül, s máris a bántalmazás középpontjába kerülhetünk. 

A nap második felében a meghívott szakértőkkel – Csorba Gézával, a CYBER alkalmazás fejlesztőjével, Fülöp Hajnalka digitális intelligencia szakértővel, valamint dr. Baracsi Katalin internetjogásszal – közösen jártuk körül az online zaklatás témakörét. 

Az online tér sajátossága, hogy a zaklatók nem szembesülnek az áldozat reakciójával, így a kellemetlen hozzászólásaikat nem élik meg bántónak, sértőnek. Az érzelmi reakciókat csupán hangulatjelekkel lehet érzékeltetni, de ezek sem tükrözhetik azt a mély, valós fájdalmat, amit a sértett átél. Az offline bántalmazások elől az otthon nyújthatott menedéket, míg a cyberbullying ellen nem lehet védekezni. A szakemberek véleménye szerint a virtuális térből való kilépés, vagy a zaklató személyének letiltása nem megoldás. A virtuális térből való kilépés, az tulajdonképpen egy „önmegsemmisítés”, hiszen „aki nincs fent egy közösségi média felületén, az nem is létezik”. A digitális tér az Y és a Z generáció számára az élet szerves része, s éppen ezért gyakran inkább eltűrik a bántalmazó magatartást, mintsem kilépjenek ebből a színtérből. Ekkor léphet életbe a második felvetés: a zaklató személyének letiltása. Ez csupán felületi kezelés, és nem gyógyír, hiszen az elszenvedett sérelmek, a félelem és a megalázottság érzése nem múlik el, csak számuk nem gyarapszik. A szégyenérzet sok gyermeket visszatart a segítségkéréstől, éppen ezért a pedagógusoknak, a szülőknek és más segítő szakembereknek kell tenniük azért, hogy ezt a helyzetet megelőzzük, vagy ha már jelen van, akkor kezeljük.