Buli: mikor lesz nyugodt a szülő?

Alighogy véget ért a VOLT és a Balaton Sound, nyakunkon az újabb fesztivál, a Sziget, amely várhatóan idén is tömegével fogja vonzani a bulizni vágyó fiatalokat. Felmérések szerint a fiatalabb generációk életében egyre fontosabb szerepet töltenek be a nyári fesztiválok, és sokan mindent elkövetnek, hogy ott legyenek valamelyik nagyobb nyári zenei-kulturális-összművészeti eseményen. A koncertek, bulik életre szóló emlékek, kérdés, hogy szülőként milyen tanácsokat adhatunk, ha úgy döntünk, hogy elengedjük csemeténket.

alt


„Nem engedem a lányomat bulizni! Jól teszem?”

Ami az egyik oldalon az önfeledt szórakozás, az a másik oldalon a konstans aggodalom: elengedhetem-e gyermekemet, s ha igen, mikor és milyen körülmények között bulizni? A fesztiváloknál maradva kezdjük is a szikár tényekkel, a korhatárral. A Sziget Fesztivál hivatalos oldalán olvasható tájékoztató szerint „a 14. (tizennegyedik) életévüket be nem töltött gyermekek csak nagykorú cselekvőképes kísérővel léphetnek be a Rendezvény területére, és csak nagykorú cselekvőképes kísérővel tartózkodhatnak ott. Gyermekkarszalag viselése számukra is kötelező”, és ugyanez vonatkozik a másik két nagy fesztiválra, a VOLT-ra és a Balaton Soundra is.

14 év fölött tehát nincs megkötés, ami több kérdést is felvet: mennyire biztonságos elengedni kamasz gyerekünket ebben a korban, és mit lehet szülőként tenni? A korhatárral kapcsolatos problémát persze nem kell leszűkíteni a fesztiválokra, a „hagyományos”, hétvégi bulik kapcsán is jogosak lehetnek a szülők félelmei, csakhogy nyáron – lévén szünidő van – ez jobban felnagyítódik. Egymást érik ugyanis a különböző zenei-kulturális fesztiválok, és a felmérések szerint a Z generáció tagjai egyre nagyobb érdeklődést mutatnak irántuk. 

Gyakran elhangzik a gyerekek szájából, hogy bizony „ciki” lemaradni a legjobb koncertekről, bulikról, szülőként épp emiatt nehéz érvelni azzal, hogy 17 éves csemeténk még túl fiatal egy fesztiválra, ha a fél osztály így is, úgy is ott lesz az eseményen. A helyzetre tehát jobb felkészülni, merthogy a magyar törvények csak a 18 év alatti fiatalok alkohol- és dohánytermék-fogyasztását korlátozzák: bár vannak korhatáros szórakozóhelyek, a tapasztalatok szerint ezeket a gyakorlatban nem nagyon szokták betartani. 

Az alcímben feltett kérdésre – amelyet egy aggódó anyuka tett fel – Ranschburg Jenő pszichológus öt szabályt alkotott, melyek a következők: 1. A gyermeknek előre meghatározott időben otthon kell lennie. 2. A szülőnek pontosan tudnia kell, hol van és kikkel. 3. Előre megbeszélt időpontban hazatelefonál, illetve felveszi a telefont, ha a szülő hívja őt. 4. A gyermek nem fogyaszt alkoholt, illetve nem részegedik le. 5. Ha bármelyik szabályt megszegi, ez – megbeszélt mértékű – szankciót vonhat maga után. A túlzott féltés, és a parancsszóval való tiltás ugyanis a visszájára sülhet el: nő az ellenállás a szülői utasítással szemben, ami végül hazugságra késztetheti a bulizni vágyó fiatalt.

Alkohol, szex, drog? Ne legyen tabu!

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány legújabb felmérésében négy generáció képviselőit kérdezte meg arról, hogy milyen bulizási szokásaik voltak/vannak, mit gondolnak a biztonságos fesztiválozásról, és hogyan változtatta meg szerintük a bulizási szokásokat a mobiltelefonok elterjedése. 

Az összes generáció egyetértett abban, hogy a mobiltelefonok sokkal inkább segítenek, és biztonságot nyújtanak, mint amekkora kockázatot jelentenek. A felsorolt pozitívumok között kiemelkedőek a biztonságot adó, a szervezést és tájékozódást segítő funkciók (elérhetőség, helymeghatározás, a fényképező hasznossága), míg hátrányként alapvetően az illuminált állapotban való posztolást és telefonálást, valamint az áldozattá válást emelték ki a megkérdezettek. A felmérés nem említette, de további előny, hogy régóta léteznek olyan, „pánikgombot” kínáló biztonsági applikációk, amit baj esetén lehet aktiválni.

Szülőként nem lehetünk mindig gyermekünkkel, de sokat tehetünk a biztonságáért – hívja fel a figyelmet a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány. Mindenekelőtt azt tanácsolják, hogy beszélgessünk olyan tabunak számító kérdésekről, mint amilyen a kábítószerhasználat, a szex és az alkohol; fontos a nyílt kommunikáció, így a gyermek nem fogja azt érezni, hogy egyedül marad a kérdéseivel. Ez persze veszélyes aknamező lehet, hiszen a gyermekek minden problémafelvetésre fel vannak készülve. Az Ipsos 2016-os, brit fiatalok körében végzett kutatása például arra mutatott rá, hogy a 13-17 évesek 67 százaléka azért iszik, mert így jobb a hangulat a társas összejöveteleken. 

Nekünk az a dolgunk, hogy felvilágosítsuk az alkoholfogyasztás kockázatairól és következményeiről, ám fontos, hogy ez dialógus, kötetlen beszélgetés formájában történjen, ne pedig kiselőadásként hangozzék el, amit kamasz gyerekünk bizonyára rosszul fogad. Legyünk vele őszinték: bizony előfordult, hogy az ő korukban mi is ittunk – persze mértékkel – bulik idején. Tisztázzuk vele, hogy egészsége és biztonsága nagyon fontos számunkra. Ne induljon el korgó gyomorral, ha már alkoholt iszik, tudatosítsuk benne, miért fontos, hogy legyen nála víz, emlékeztessük, hogy szórakozóhelyen ne tegye le a pultra a poharát, de ha így is tesz, ne igyon újra belőle, továbbá semmi esetre se keverje az alkoholt, és ne igyon olyan italt, amit nem előtte készítettek el.

Egy másik jó tanács, hogy a bulikba ne egyedül, hanem társasággal menjen a gyermek, így jobban oda tudnak figyelni egymásra, és legyen nála mobiltelefon (amelyet indulás előtt ellenőrizni kell, hogy fel van-e töltve), amely megkönnyíti a kapcsolattartást. Ha rosszul érzi magát, legyen B terve is, amennyiben úgy dönt, hogy eljön onnan. Fontos az is, hogy többek között tisztázzuk, mikor ér véget a buli (egy fesztiválon ez könnyebben nyomon következő, a hagyományos buliknál már nehezebb a helyzet), de azt is, hogy haza kell-e telefonálni, s – például éjszakába nyúló házibuli esetén – megoldott-e az ottalvás.