Cápatámadások – Az internet hatása a gyermekekre és a fiatalokra

Beszámoló a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat és a Safer Internet Program közös konferenciájáról. Szeretjük-e a tengert? És tartunk-e a cápáktól? – kezdte mindjárt egy laza közvélemény-kutatással dr. Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke Az internet hatása a gyermekekre és a fiatalokra címmel a Magyar Tudományos Akadémián tartott egynapos, nagyszabású konferenciát.

alt
(Fotó: Gordon Eszter)


A tanácskozás meghívott előadói az internet megkerülhetetlen voltának és előnyeinek hangsúlyozása mellett mindannyian leginkább a „cápatámadásokra”, vagyis az internet veszélyeire figyelmeztettek, illetve azt járták körül, hogyan lehet a többnyire a fiatalokra leselkedő internetes veszélyeket kikerülni, elkerülni. 

Egy magyar fiatal egy napnál sem bírná tovább okostelefon vagy wifi nélkül – tudtuk meg Poór Csabától, az Új Nemzedék Központ kommunikációs vezetőjétől, reprezentatív kutatásaik eredményeire utalva. Naponta 500 MB-nyi személyes adatot osztunk meg magunkról – videót, képeket, képekhez kapcsolódó vagy banki adatokat stb. Kevesen tudják, hogy évekre visszamenőleg vissza lehet datálni, hogy milyen wifire csatlakoztunk fel. A mindennapokban használt internet mellett felfoghatatlan mennyiségű adat tárolódik a „dark neten”, ahol a lelopott adatokból komplett személyi profilokat lehet letölteni. Komoly probléma, hogy többnyire nem vigyázunk az adatainkra – erről egy kisfilmet is bemutatott, amelyben fiatalok vettek részt egy álnyereményjátékon, amelyen minden adatot megadtak, többen még a saját Gmail-fiókjuk jelszavát is. Az Új Nemzedék Központ által létrehozott Digitális Immunerősítő Program célja, hogy felhívja ezekre a veszélyekre a felhasználók figyelmét és tudatosítsa a netikettet, az internet használatának alapvető biztonsági szabályait.

Mészáros Antónia az Unicef ügyvezető igazgatójaként a cyberbullyingról, vagyis az internetes zaklatásokról beszélt. Hazánkban felmérések szerint minden harmadik gyereket érint a zaklatás, vagy találkozott vele. A 10–18 éves korosztály 88%-ának volt már profilja közösségi oldalakon már 2015-ben. A zaklatás sérelmet okoz, a zaklató a konfliktus során hatalmi pozícióban van. Nagyon magas a látencia, és a zaklatás nem ér véget a nyári szünet beköszöntével, bármikor történhet, hétvégén és éjszaka is. A sérelmet elszenvedők sokszor nem tudják, kihez érdemes fordulni, ezért is kérnek ritkán segítséget. Ennek támogatására készítették a #nemvagyegyedül kampányt, amelybe online influenszereket, vloggereket, valamint a Kék Vonal Alapítvány segélyszervezetet vonták be. A projekt sikerét mutatja, hogy eddig közel négymillió embert értek el. Alig két hét alatt közel száz levél érkezett az Unicefhez: szemtanúk és áldozatok levelei, egyharmaduk fiútól. A fő kiinduló helyszín szinte mindig az iskola, az ürügy pedig szinte kivétel nélkül a valamiben másság. Mint az előadó összefoglalta: az online bántalmazást megállítani nem lehet, de visszaszorítani igen, és főleg azt, hogy mindenkit tudatosítunk a problémával kapcsolatban. 

Bereczky Enikő ifjúsági szakértő a közösségi média okozta testképzavarral szólva kifejtette: megnőtt azoknak a lányoknak a száma, akik a Facebook vagy az Instagram használata miatt plasztikai eljárásoknak akarják magukat alávetni (a brit Royal Society of Public Health felmérése szerint az Instagramnak van a legnagyobb hatása a testképre, a 18–24 év közi lányok 70%-a alávetné magát plasztikai eljárásnak, hogy jobban nézzenek ki a közösségi oldalakon).

Enikő videóinterjúkat készített, a felkért neves szakemberek és celebritások a DressUP kampányt népszerűsítik – ne az Instagram döntse el, kik vagyunk, s ne legyünk öntudatlan kiszolgálói a like-vadászatnak. 

Bányász Péter IT biztonsági kutató (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) a közösségi média és a kiberbűnözés kapcsolatáról beszélt. Egészen egyszerű módjai vannak az adathalászatnak: például a közösségi médián futó Mi az indián neved? Vagy Mennyire ismered a… játékok mind arra alapoznak, hogy minél több dolog kiderüljön a felhasználóról. Fel kell ismernünk, hogy a magánszféra a közösségi média hatására tovább szűkül, a közösségi média hadszíntérré válik, s az lesz hatalmon, aki a híreket uralja: lásd arab tavasz, álhírek, elnökválasztás stb.

Pintér Róbert, a 4Kids Network ügyvezetője, a cég profilja, a YouTube gyerekeknek szóló csatornájáról beszélt. A YouTube a legnagyobb videómegosztó oldal, nagyjából 1 milliárdan használják naponta, percenként 500 órányi anyagot tölt fel az emberiség. Magyarországon ötmillióan használják, és érdekes, hogy a nagyon ismert videojátékokat mint például a Minecraftot, már többen nézik (nézik a játékosokat), mint amennyien egyáltalán játsszák. A YouTube 4 Kids applikációban elérhető a tartalom- és reklámszűrés, és megbízható a tartalomkörnyezet. A YouTube-nál is elérhető a bejelentési lehetőség nem megfelelően ítélt tartalom esetében. 

Nedeczky Lilla és Takács Tibor a Reményt a Gyermekeknek Közhasznú Egyesülettől érkeztek, ők is számokkal: a mai gyerekek átlagosan 3-4 órát töltenek az interneten, a felsőbb osztályoknál nemrégiben végzett felmérésük szerint kevesebb időt töltenek szabadidős sportokkal.

A szünet után Pokorni Zoltán, a 12. kerület polgármestere számolt be a Hegyvidéki ONvédelem Programról. A program elindítása előtt, 2016-ban átfogó kerületi kutatást végeztek. A program célja, hogy felhívják a szülők és a pedagógusok figyelmét a felelőtlen internethasználat kockázataira. A MediaSmart Kft által kidolgozott 60 órás, ingyenes akkreditált pedagógus-továbbképzéssel, a Szülők Akadémiájával illetve egyéves, középiskolásoknak szóló mentorképzéssel igyekeznek tudatosítani a felhasználókban az internet kockázatait. A mentorképzés kifejezetten sikeres a kerületben, a 9–10. évfolyamos diákok mentorálják a kisebbeket, sokszor nagyobb hatásfokkal, mintha egy szülő vagy pedagógus tenné, ráadásul a mentori munka elszámolható a középiskolákban kötelező közösségi szolgálatként. Mint az előadó kifejtette, „politikai, társadalmi hatás tekintetében nagyobb hatásfokkal bír, jobb, mint a térkövezés”. 

Kósa Éva – László Miklós – Danó Györgyi: Nőnek a veszélyes, de nő a tudatosság is címmel tartott előadásukban számokkal bizonyítják, mennyire fontos és aktuális az internet kockázatairól beszélni: a több éve folyó kutatásba bevont 7-11. osztályos tanulók egyre hamarabb kezdenek el internetet használni (a jelenlegi átlag körülbelül 8 év), 10 óvodásból 3-nak (!) már van saját digitális eszköze. A könyvolvasás aránya jelentősen csökken, mert könyvet olvasni nem elképzelhető más tevékenységgel együtt, a legfiatalabb generáció pedig már multitaskingban, vagyis az egyszerre sokfélét végző feladat- és figyelemmegosztásban tevékenykedik. Nagy mértékben nőtt viszont az online filmnézésre, a közösségi oldalakon eltöltött, illetve a telefonálásra fordított idő. Figyelmeztető jel, hogy a szülők részéről egyre nehezebb kordában tartani az internetezés szabályait, egyre kevesebb a kontroll. A mérések szerint azonban a 12. kerületben futó kampány után elmondható, hogy az adatok javuló tendenciát mutatnak, az interneten zaklatott áldozatok most már inkább fordulnak felnőtt (szülő vagy pedagógus) felé, mint korábban. 

Az internetes zaklatás mögött leginkább a saját kortársakkal történő konfliktus áll – és az anonimitás révén a zaklatás sokkal erősebb, trágárabb. A gúnyolódó kommentektől egészen a meghamisított profilig sok minden előfordul ezen a téren. Az internetes zaklatás megvalósulhat ismeretlennel történő online találkozáskor, de az ijesztő, felkavaró vizuális élmények szintén ott maradnak a fejekben és növelik a belső feszültséget. A fiatalok beszámolóiból kitűnik, hogy koruknak nem megfelelő vizuális tartalmakkal bőven találkoznak, például korhatáros filmek előtt más filmek reklámjaiban, a közösségi oldalakon osztott agresszív, sokkoló jelenetek nézésekor (ISIS-lefejezés, öncsokító, vagdosós jelenetek, bizarr képsorok, halotttgyalázás, állatkínzás stb.). Nő tehát a veszélynek kitettség, de a kampánynak valóban volt pozitív hatása.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének előadása hangsúlyozta a 2018. május 25-én bevezetett online adatvédelmi reformot, a GDPR-t, és fontos tudni, hogy az adatvédelmi rendelet hatálya túlmutat az EU területén – akkor is, ha nincs székhelye, képviselete. 

Dr. Lápossy Attila az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Gyermekjogi Osztályának osztályvezetője az állam szerepét és feladatait vizsgálta a gyermeki jogok védelmének digitális dimenziójában, kiemelve, hogy a jelenlegi állami digitális gyermekjogvédelem „offline van”, azaz bonyolult és nehezen áttekinthető, túl sokat bíz az érintettekre, a szülőkre és a gyermekekre. Sok jó program, kampány, kiadvány stb. van már, de az állam szerepe egyelőre nem átlátható: alkalmi kampányok vannak, ad hoc együttműködések, időszakos közös fórumok, és a részproblémák kezelése nem vezet igazán előre. Éppen ezért 2018-ban cél az állami, aktív szerepvállalásért tett kutatás.  

Dr. Békési Fruzsina mint a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozója, rendvédelmi szempontból tartott Szexi szelfi vagy bűncselekmény? címmel előadást arról, hogy feladatuk többek között a gyermekpornográf felvételeket letöltő, megosztó, gyűjtő felhasználók felkutatása, az ezekben szereplő gyermekek beazonosítása, segítése. A cyberbullying mellett megismerkedhettünk a következő fogalmakkal: a sexting (amikor szexuális képek, tartalmak megosztása történik, vagy szexuális aktus közben magukat vagy társukat posztolják), a gooming (az online megkörnyékezést, behálózást jelenti), illetve a sextortion szavakkal (szexuális kizsákmányolást, zsarolást, gyermekpornográfiát, személyes adattal való visszaélést jelent).

Táler Orsolya (Kék Vonal): szintén a kortársak közötti online szexuális zaklatásra hívta fel a figyelmet. A Kék Vonalnál tananyagok fejlesztenek, figyelemfelhívó kampányt indítanak, ezt megelőzően több mint 3000 fővel készített online kérdőíven vizsgálták a fiatalok (13–17 évesek) internetezési szokásait: az intim képek beleegyezés nélküli megosztása kérdésre 6% válaszolta, hogy előfordult vele, 41% tanúja volt a megosztásnak, 25% tanúja volt annak, hogy szexuális videókat készítettek másokról titokban, 10% bevallotta, hogy maga is csinált már ilyet. A szexuális megfélemlítés vagy zaklatás témában 25% számolt be arról, hogy szexuális magatartásáról pletykák keringenek róla a neten, 31% volt tanúja, hogy kortársaik áladatlapokat hoztak létre, 48% látta, hogy kortársaik személyes adatokat osztanak meg egymással, 80% volt tanúja annak, hogy lányokat ribancnak vagy kurvának hívnak a neten, 68% számolt be homofób vagy transzfób kifejezésektől. Kizsákmányolás, szexuális fenyegetés témában a válaszolók 9%-a kapott szexuális fenyegetést kortársaktól, 6%-ukat zsarolták szexuális képekkel, 10%-uknál a partnere erőltette, hogy osszon meg képeket magáról, 21% kapott nemkívánatos szexuális tartalmú üzenetet vagy képeket, 24%-uk kapott szexuális tartalmú kommenteket. Az internetes zaklatást nem jelentő áldozatokat legtöbbször a szégyenérzet tartja vissza attól, hogy panaszt tegyenek (52%), vagy tart a következményektől (áldozathibáztatás, 42%), hibásnak érzi magát (39%), inkább meg akarja oldani maguk között (39%).

A most kidolgozás alatt levő tananyag óratematikája az online szexuális zaklatás hátterét, működésének jobb megértését szolgálja, hogy ne váljanak a fiatalok zaklatóvá (ugyanis áldozat és elkövető szerepe gyakran cserélődik). A megadott e-mail címre írva lehet jelentkezni a pedagógusoknak tananyag-tesztelésre, várják a visszajelzéseket. E-mail cím: taler.orsolya@kek-vonal.hu

A konferencia a Safer Internet Program keretében valósult meg. A projekt célja az Európai Unió által közvetített értékrenddel összhangban, az internet és az új online technológiák használatának – különösen a gyermekek számára való – biztonságosabbá tétele, a jogellenes, valamint a felhasználó által nem igényelt tartalmak problémájának megoldása.

A konferencia az Európai Kiberbiztonsági Hónap kampány programsorozatába illeszkedik.

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat az európai Safer Internet Programban (SIP) tudatosság-növelő központként és magyarországi konzorciumvezetőként a gyermekek, szülők és tanárok felvilágosítását, a program népszerűsítését tűzte ki célul. Szeretnénk elérni, hogy az országban minél több gyermek használhassa biztonságos körülmények között az internetet és élvezhesse annak előnyeit. Ezért tartjuk fontosnak, hogy probléma esetén az érintettek tudják, kihez fordulhatnak segítségért.

Fotó: Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat / Gordon Eszter 

Az október 2-i V. Internet Konferencián elhangzott előadások már megtekinthetők a Gyermekmentő Szolgálat honlapján: http://gyermekmento.hu/Tartalmak/Hirek/Internet_Konferencia
 
és az alábbi linken:
https://www.youtube.com/watch?v=7gszEO_7tbM&list=PL54fQF5Awd_nIdJtc9LBTg9Mm66ebdED5