Családfő, 6000 gyerekkel – Böjte Csaba előadása a Felelős Szülők Iskolája szervezésében

Mit üzenhet egy szerzetes az apaságról? Lehetnek-e árvák egy látszatra ép család tagjai? A Felelős Szülők Iskolája programsorozatán ilyen és hasonló kérdésekre keresik a választ. Írásunkban február 14-i rendezvényükről tudósítunk.

alt


Családról, gyermeknevelésről, szülői szerepekről és feladatokról szóló előadássorozat indult a Családbarát Újbuda Program keretében, a Felelős Szülők Iskolája szervezésében. Az öt alkalomból álló, ingyenes programsorozat első részében február 14-én Böjte Csaba ferences szerzetes osztotta meg a közönséggel a témával kapcsolatos gondolatait. Az előadást kerekasztal-beszélgetés követte, Polus Enikő, (mentálhigiénés szakember, a Me-Se-Kő Alapítvány vezetője) Bedő Imre (közgazdász, a Férfiak Klubja ügyvezetője) és Csaba testvér részvételével. A moderátor Tibenszky Móni Lisa (a Felelős Szülők Iskolája alapító-ügyvezetője, a programsorozat háziasszonya) volt.

Tudatos szülők, felelős szülők

Mielőtt a rendezvény alapgondolataira rátérnénk, érdemes pár szóval bemutatni a főszervezőt, a Felelős Szülők Iskolájának szervezetét. „Nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy gyermeknevelés összetett folyamata az egyik legnagyobb feladat avagy lecke az élet iskolájában, ehhez szeretnénk lábjegyzeteket írni, annak érdekében, hogy mindenki eldönthesse saját meglátása szerint, hogy miként állítja össze a gyermeknevelés receptjét. Nem célunk megmondani a helyes utat, de missziónk útirányokat és jelzőtáblákat mutatni” – olvasható a Felelős Szülők Iskolájának Facebook-névjegyén.

A Tudatos Szülők Iskoláját a fentiek szellemében 2010 őszén hívták életre alapítóik, a szervezet 2011-től Felelős Szülők Iskolája néven működik. Tevékenységi körébe egyaránt tartoznak előadások, beszélgetések, workshopok és konferenciák. Mindegyik esetében közös a cél: a szülők segítése a gyermeknevelés legkülönfélébb kérdéseiben. Nem meglepő tehát, ha az egyes események témakörei is ehhez alkalmazkodnak – legyen szó a korai gyermek-szülő kapcsolatról vagy az egészséges étkezésről. Az egyes rendezvényeken túl a Felelős Szülők Iskolája weboldalán számos cikkel és segédlettel, programajánlóval gazdagítja olvasóit. A szervezet küldetésének tartja a közösségépítést is, a hasonló érdeklődésű, illetve azonos értékrenddel bíró szülők kapcsolati hálójának kiépítését – ezt a célt segíti hírlevele és Facebook-oldala is.

„Merj az asztalfőre ülni!”

Böjte Csaba apaságról szóló előadása kapcsán joggal merülhet fel a kérdés: hogyan gondolkodhat, egyáltalán milyen tapasztalatokkal rendelkezhet az apaságról egy szerzetes. Még akkor is elgondolkodtató ez, ha Csaba testvér munkássága korántsem ismeretlen a közvélemény számára. Közel 6000 gyermek nevelődik-nevelődött az általa alapított-felügyelt-vezetett otthonokban, az ő gyermekeik személyében ma már 500 „unoka” is gazdagítja a közösséget. Csaba testvér napi kapcsolatban van pártfogoltjaival (viszonyuk tehát korántsem formális, vagy adminisztratív jellegű) – az újbudai rendezvényre is többen elkísérték közülük. Sok esetben valóban apaként van jelen köztük – és számos ilyen jellegű tapasztalata nyomán vallja: az apai hivatás egyik alappilére a felelősségvállalás, az elhatározás: „Merjünk dönteni az élet mellett!” Ezt a továbbiakban számos további elhatározásnak kell követnie: „Merj az asztalfőre ülni!” „Merj gondoskodni a tieidről!” 

Amint az a fentiekből is kitűnik, Böjte Csaba előadásában nem sorolt fel „atyai kötelességeket”, nem hivatkozott törvényekre, parancsolatokra: biztatott és bátorított. Emellett egyértelműen megfogalmazta azt is, hogy a felelősségvállalás, a családlapítás, a szeretteinkért elvégzett feladatok nem csupán fáradságot, lemondást és áldozatvállalást jelentenek. A családért végzett munka egyrészt eleve megajándékozhat a jól végzett, becsületes munka örömével – emellett „az apaság olyan öröm, ami után nincs másnaposság” – fogalmazta meg, kiemelve azt is, hogy bár egy felnőtt férfi sok örömet megélhet a munkájában, vagy éppen barátai között, de öröme gyermekkel együtt az igazi, az alkotás öröme is velük együtt lehet teljes.

„És tudjátok nevét az árvaságnak?”

Az előadást követő kerekasztal-beszélgetés akarva-akaratlanul is – a fenti, Pilinszky János-idézettel összhangban – az árvaság kérdésétől indult: Bedő Imre Böjte Csaba gondolatmenetét folytatva a „családon belül elárvult” gyermekek problémáira hívta fel a figyelmet: elsősorban arra, hogy milyen nehéz azok helyzete, akikkel szüleik nem töltenek minőségi időt. Ilyen értelemben tehát joggal tekinthetjük árváknak azokat, akikkel nem beszélgetnek, nem kirándulnak, nem játszanak a hozzájuk legközelebb álló felnőttek. Bedő Imre külön kiemelte az apák hiányát: ha nincs jelen a család életében, akkor a gyermekek számára nemcsak a férfiminta, hanem a férfi-nő együttélési minta is hiányzik. „Az együtt töltött idő tulajdonképpen a munkával megkeresett pénz átalakítása” – jelentette ki, hiszen ez nem más, mint befektetés a családunk, gyermekeink jövőjébe.

A gondolatmenetet folytatva Polus Enikő ugyancsak elárvult gyermekekről és elárvult apákról beszélt: sokan közülük családban élnek, de mégis magányosak. A szakember hangsúlyozta, hogy nemcsak a kapcsolat, hanem a kapcsolódás is fontos a családokban: ez utóbbit akkor tudjuk kivitelezni, ha képesek vagyunk magunkat is helyesen szeretni, ha hiszünk magunkban és képesek vagyunk minőségi időt biztosítani a magunk számára is.

(A képeket a Felelős Szülők Iskolájától kaptuk.)