A családtörténet is lehet pedagógiai módszer

Ha egy gyermek nem kapja meg a hazafias nevelést 8-10 éves koráig, akkor ugyan a történelmi eseményeket tételszerűen el tudja mondani, de hiányozni fog az a lelkéből, ami az anyaföldhöz kapcsolja – mondta el a TanTrendnek adott interjújában dr. Görög István nyugalmazott ezredes, a pákozdi Katonai Emlékpark (KEMPP) ügyvezetője.

alt


Kezdjük rögtön egy aktualitással, szombaton lesz ugyanis az aradi vértanúk és Batthyány Lajos miniszterelnök kivégzésének emléknapja. Mivel készülnek október 6-ára?

A nemzeti gyásznapra való megemlékezés október 5-én, 13 órakor veszi kezdetét az Emlékparkban. Az idei évben a zichyújfalui Református Általános Iskola diákjai adnak műsort, a megemlékező beszédet pedig a település polgármestere, Füzesiné Kolonics Ilona fogja tartani. Minden évben egy-egy iskolát kérünk fel a műsor megtartására.

A hírek szerint a korábbiakhoz képest az iskolai tankönyvekben és múzeumpedagógiai foglalkozásokban hangsúlyosabban fog megjelenni a hazafias nevelés, amelynek már miniszteri biztosa is van. Milyen szerepet játszik az Emlékpark a hazaszeretet tudatosításában és a felelős állampolgárrá nevelésben?

Az Emlékpark 2011 óta tudatosan építi a Hazafiság iskolája nevű programot. Ez hivatott arra, hogy az ifjúság hazafias és honvédelmi nevelését segítse. A pákozdi csata emlékének ápolását egy civil szervezet, a Honvédség és Társadalom Baráti Kör (HTBK) Székesfehérvári Szervezete karolta fel, majd az erdei iskolai mozgalom hatására elkezdett egy hazafias és honvédelmi nevelést segítő, kiegészítő pedagógiai programot kidolgozni és megvalósítani. Mindez a nemzeti jelképeink megismertetésével kezdődött, majd a Történelemtanárok Egyletének korábbi vezetője, Szabolcs Ottó professzor azt javasolta, hogy ezt érdemes lenne kiterjeszteni. Ekkor megfogalmazódott, hogy a hazafias nevelésnek kellene a középpontban lennie. Ha ugyanis a gyermek nem kapja meg ezt 8-10 éves koráig, akkor ugyan a történelmi eseményeket tény- vagy tételszerűen el tudja mondani, de hiányozni fog az a lelkéből, ami az anyaföldhöz, az anyaországhoz kapcsolja – tehát nem a „lelkébe íródik”. 2006-ban javasolta Szabolcs Ottó professzor, hogy mutassuk be a magyar honvédség történetét. Az építkezés 2009-ben vette kezdetét az Emlékparkban, az ünnepélyes megnyitóra 2010. március 12-én került sor. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, a HTBK elnöke vetette fel, hogy készítsünk egy valós programot a hazafias nevelésre. Ennek eredményeként 2011 nyarán az MH Összhaderőnemi Parancsnokság és Székesfehérvár városa megállapodást kötött a székesfehérvári diákok hazafias nevelésének elősegítése érdekében történő együttműködésről. A Hazafiság iskolája vezetésére Oláh László kapott megbízást.  

Hogyan épül fel a program?

Ezt a pedagógiai programot úgy építettük fel, hogy komplett iskolák tudjanak kijönni az Emlékparkba. 16 foglalkozási helyen, komplex foglalkozást hajtunk végre a Nat-ra támaszkodva és az adott iskola nevelési céljaihoz igazodva. Büszkén mondhatom, hogy a programot sikerült annyira tökélyre fejleszteni, hogy 200-250 fős csoportokkal jó hatásfokkal tudunk együtt dolgozni. Ezen felül meg kell még említenem az apród- és hadapródképzést. Előbbi foglalkozás az óvodások és általános iskola kisdiákjai számára szól, utóbbi inkább a 6-12 éveseknek ajánlott. De hogy a kérdésére visszakanyarodjak: mi nem valami kézzelfogható tudást kínálunk a hozzánk látogatóknak: aki eljön ide, az belülről jövő, mosolyra fakasztó érzelmekkel lesz gazdagabb – ezt gondoljuk mi hazaszeretetnek. Amit itt, az Emlékparkban látunk – de ide sorolhatom a magyar történelem több évszázadát bemutató Dinnyési Várparkot, vagy a tavaly felavatott Miskahuszárt –, az lehetőséget ad arra a családoknak, hogy elmeséljék saját történeteiket. Merthogy ez is egy pedagógiai módszer. Azt szeretnénk, hogy a nagyszülők és az unokák együtt jöjjenek el az Emlékparkba, mert úgy véljük, hogy a történetmesélésben fontos szerep hárul a nagyszülőkre, hiszen ők még voltak katonák. A kötelező sorkatonai szolgálat ugyan megszűnt, a sorkötelezettség azonban nem: a haza megvédése mindannyiunk alkotmányos felelőssége. Szülőként felelősek vagyunk azért, hogy legalább az elődök példáit elmeséljük gyermekeinknek. A családtörténeteket valahogy felszínre kellene hozni, és kibeszélni a 20. századi tragédiákat.

Nyolcadik éve tart a Hazafiság iskolája, hányan vettek részt eddig a programban?

Évente 3-4 ezer között volt a látogatói létszám – idén ez most eléri az 5 ezer főt. 25 ezer felett van az összlétszám a hét év alatt. És ami szintén nagyon fontos, hogy több mint 2500 pedagógus kapcsolódott be ebbe a tevékenységbe.

Mennyire épít az Emlékpark az interaktivitásra? Hogyan változott a tematika az elmúlt években? 

Nagyon sok multimédiás, illetve a mozgásra ösztönző feladatokkal lehet találkozni a KEMPP-ben, amely a gyermekeket élménnyel dúsítja. Azt látom, hogy az iskolaigazgatók egyre nagyobb bizalommal vannak irányukban. Az Emlékparkban ezenkívül van Raptor lézerharcjáték, amit nagyon szeretnek a gyerekek, és nagyon örülünk annak is, hogy sikerült egy okoseszközre letölthető helymeghatározós applikációt fejlesztenünk – ez most tesztüzemben van, jövő tavasszal készül el teljesen. Ez egyfajta továbbfejlesztett audio guide-ként működik, de egyben arra is alkalmas, hogy a kvízekkel, játékokkal jobban megmozgassuk a gyermekeket. 

Úgy tudni, hogy a KEMPP foglalkozásait nem csak az Emlékpark területén élvezhetik a történelem és a honvédelem iránt érdeklődők.

Így van, bár erre a forrásszűke miatt kevesebbszer nyílik alkalmunk. A Fejér Megyei Kormányhivatal támogatásának köszönhetően minden szeptemberben a megyeközponttól és Pákozdtól távol levő – sok esetben hátrányos helyzetű – településekre is el tudjuk vinni programjainkat. Így jártunk többek között Lajoskomáromban, Zichyújfalun, illetve egy Dunaújváros melletti településen, Baracson. Nekem egyébként az az álmom, hogy a többi olyan nemzeti emlékhelyen (Ópusztaszer, Mohács, Eger stb.) is legyenek foglalkozások, amelyeknek erős katonai kapcsolatuk van. 

Több programjuk is a NATO-val foglalkozik, amelyhez 1999-ben csatlakoztunk, mégis, a közéletben jóval kevesebb szó esik róla, mint az Európai Unióról. Mennyire sikerült tudatosítani a diákokban az észak-atlanti szövetséghez való tartozás fontosságát?

A NATO-csatlakozást megelőzően nagy információs kampány zajlott, de ez a belépést követően elhalkult. Ez nemcsak Magyarországra jellemző, hanem az összes többi tagállamban jelen van a probléma – elkezdtük magától értetődőnek, természetesnek venni, hogy egy ideje biztonságban élünk. Idén is megrendezzük a NATO az iskolatáskában elnevezésű, középiskolásoknak szóló konferenciát, ezúttal „Mi vagyunk a NATO” címmel a Szövetség „We Are NATO” programjához csatlakozva, amelyet az ország öt pontjára visszük el. Létrehoztunk egy honlapot (http://mivagyunkanato.hu/), ahol 1 perces videókban mutatjuk be a szövetség működését. Persze nem azt akarjuk, hogy a diákokat biztonságpolitikusnak neveljék, csak azt szeretnénk, hogy tudatos állampolgárként tudjanak dönteni arról, kidobott pénznek tartják-e, amikor az adóforintjukat a hadseregre költi az állam, vagy sem. Így függ ez össze a hazafiság kérdésével.