Depresszió már gyermekkorban? Vegyük észre!

A felnőttek szemszögéből gondtalannak tűnhet a gyermeki világ és bagatellnek a benne előforduló problémák. A gyerekek, akárcsak a felnőttek, is küzdenek a depresszióval, ami sokkal többet jelent egyszerű rosszkedvnél, lehangoltságnál. A depresszió olyan hangulati állapotot jelez, amiben a gyerekeknek feltétlenül szüksége van a felnőttek megértésére és segítségére.

alt


A hétköznapi szóhasználatban gyakran használjuk a depresszió szót a levert, negatív, nyomott hangulat kifejezésére. Szerencsére ezekben az esetekben a kellemetlen érzések nagy része pár napon, héten belül kiegyensúlyozódik. Egészséges embernek is lehet rossz napja, amikor azt érzi, hogy nem halad előre és kételkedni kezd saját magában. Ekkor az érzelmek és a gondolatok hullámoznak, váltják egymást, majd rendeződnek. Klinikai értelmében a depresszió többet jelent, mint egy átmeneti rossz fázist. Komoly mentális betegség, ami segítséget igényel.  

Felnőttként nehéz lehet elképzelni, hogy egy gyerek is lehet depressziós, annak ellenére, hogy a statisztikák szerint már az óvodások is lehetnek érintettek. Iskoláskorban a fiatalok 2,5, serdülőkorban pedig 4,7 és 6 százalék között van azok száma, akik diagnózist kapnak, tehát eljutnak egészségügyi ellátásba és kimerítik a kritériumokat. 

A gyermekkori depresszió abban különbözik az általános lehangoltságtól, hogy a tünetek kihatnak az érzelmekre, a gondolkodásra, a viselkedésre és a vegetatív funkciókra, emellett hosszú ideig, jelentős változás nélkül fennállnak. Az összehasonlítás alapjául a fiatal korábban megismert személyisége, működése szolgál. A mérlegelés során fontos tényező, hogy akkor beszélhetünk komoly problémáról, ha a tünetek közül több észrevehető egyszerre, a gyerek eltérő környezetében, így otthon, az iskolában, vagy más színtéren egyaránt. 

A depresszió jelei az iskolában viszonylag nehezen észlelhetőek, mivel internalizáló tünetegyüttesről van szó, ami azt jelenti, hogy a fiatal belső feszültségeit inkább magában tartja, kevésbé jeleníti meg viselkedéses szinten. Ez a harminc fő feletti osztályokban nem feltűnő jelenség, hiszen érthető okokból a figyelem inkább az externalizáló viselkedést mutató diákokra összpontosul. 

A gyermekkori depresszió kognitív tünetei között szerepel a koncentrációs nehézség, az emlékezeti problémák és a pszichomotoros tempó meglassulása. Ebből következik, hogy az iskolai teljesítmény erőteljesen hanyatlani kezd, ha egy diákon eluralkodik ez a hangulati zavar. Az iskolai színtéren még a viselkedés megváltozása szúrhat szemet: irritábilitás léphet fel, amikor a környezet azon elemei kezdik zavarni a fiatalt, amik korábban nem. Ekkor minden és mindenki idegesítő lehet a számára. 

Érzelmi és gondolati téren anhedónia jelenik meg, amikor a korábban örömteli tevékenységek már nem mozgatják meg a fiatalt. Elveszti a motivációját, a jövőt kilátástalannak látja. Önmagáról és környezetéről is szélsőségesen negatívan gondolkodik, olyan történésekért is hibáztatja magát, amik nem tőle függtek. A depresszió fizikai vonatkozásban az alvás és az étvágy megszokotthoz viszonyított változását okozza. Előfordul aluszékonyság, elalvási problémák és jellemző az is, hogy a fiatal felébred az éjszaka közepén és már nem tud visszaaludni. Az étvágy vagy visszaesik, vagy jelentősen fokozódik a korábbihoz képest. Általános fáradtság, levertség lesz úrrá a gyereken, amit nem tud kipihenni, amiből nem képes feltöltődni. 

A fentiek érzékeltetik, hogy a gyermekkori depresszió komoly állapot. Iskolába járni, teljesíteni, szociális közegben jelen lenni külön erőfeszítést igényel a fiatal részéről, ami a kimerülés miatt egyre nehezebben fenntartható és hosszútávon ahhoz vezet, hogy állapotából fakadóan kiesik az oktatási rendszerből. 

Ha pedagógusként arra figyelünk fel, hogy egyik diákunk veszélyeztetett, fontos, hogy lépéseket tegyünk és empátiával forduljunk állapota felé. A korai felismerésnek kiemelt szerepe van a gyógyulásban, mivel ahhoz járul hozzá, hogy a tünetek súlyosbodása előtt kapjon a fiatal segítséget. Különösen kamaszkorban a depresszió az öngyilkosság és a pszichoaktív szerhasználat rizikófaktora, ezért életbevágó a megelőzés. A depresszió kezelése egészségügyi ellátást igényel. Az iskolapszichológus nyújthat segítséget abban, hogy a fiatal a megfelelő segítséghez eljusson. 

A cikkhez felhasznált források:
https://childmind.org/article/what-are-the-symptoms-of-depression-in-teenagers/
https://childmind.org/article/quick-facts-on-depression/
https://online.epocrates.com/u/2936785/Depression+in+children
http://vadaskert.hu/depresszio/ 

Michael Rutter et al. (2008) Rutter’s Child and Adolescent Psychiatry, Wiley-Blackwell