Diákok az Országházban

Oktatásról, biztonságról, migrációról interpellálták a diákok a kormány képviselőit 2019. október 28-án a Parlamentben, a IX. Gyermek és Ifjúsági Országgyűlésen.

A képen az Országház látható.

Kövér László házelnök a program házigazdájaként ismertette, hogy az Országgyűlésben a parlamenti képviselőknek lehetőségük van konkrét kérdésekben tájékoztatást kérniük a kormánytól, illetve kritikai észrevételeket is tehetnek.

A gyermekek világnapjának megünneplésére az Országgyűlés és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat pályázatot hirdetett 8-18 év közötti gyerekek részére, akiknek arra kellett válaszolniuk, hogy milyen kérdést intéznének a miniszterekhez, ha képviselők lennének. Magyarországi településekről és a határon túlról háromszázhatvan iskolást hívtak meg az ünnepségre, akik közül több tucatnyian személyesen is feltehették kérdésüket.
    
A nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztost egyebek mellett arról kérdezték, hogy mit tesz a kormány annak érdekében, hogy az erdélyi települések ne néptelenedjenek el. Válaszában Szilágyi Péter kifejtette: cél az, hogy a külhoni magyarok helyben tanulhassanak. A kormány 2010 óta nem határokban, hanem nemzetekben gondolkodik, 3000 külhoni szervezetet támogat - mondta.
    
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára arról beszélt, előkészítés alatt áll egy olyan stratégia, amely 2021-2030 között jelöli ki a kutatás-fejlesztés és az innováció legfőbb irányait. Beszélt arról is, hogy tavaly fogadta el az Országgyűlés a nemzeti éghajlatvédelmi stratégiát, amely szemléletformáló és oktatási intézkedéseket is rögzít, és a fiatalok a kiemelt célcsoportja.
    
Az internet helyes használatával kapcsolatban felidézte: a kormány 2016-ban fogadta el a digitális gyermekvédelmi stratégiát, az optimális használat ugyanakkor életkor- és személyiségfüggő, abban a családnak, a pedagógusoknak, de még a kortárs diákoknak is felelősségük van. Az informatikai fejlesztésekről szólva azt mondta: két év alatt megduplázták az iskolákban elérhető sávszélességet, informatikai eszközöket vásárolnak az iskolák számára, új digitális tananyagok is készülnek.
    
A hiányszakmákkal kapcsolatos felvetésre Schanda Tamás azt mondta: programokkal segítik a szakmák megismerhetőségét, ilyen például a nyitott gyárak éjszakája, de tájékoztató kiadványok, honlapok is rendelkezésre állnak.
    
Járai Zsigmond, a csángó-magyar együttműködés miniszterelnöki megbízottja egy csángó diák kérdésére azt hangoztatta: a Kárpátokon túl élő csángó magyarokat a magyarság részének tekinti a kormány, és mindaddig támogatja őket, ameddig ez szükséges és lehetséges.
    
A köznevelésért felelős államtitkárt többek közt arról faggatták, miért nem jár a szülőknek a családi pótlék az első diploma megszerzéséig. Maruzsa Zoltán azt mondta: ugyanúgy támogatják a felsőoktatásban részt vevőket, mint a kiskorúakat, csak esetükben nem a szülők, hanem a fiatal felnőttek kaphatnak ösztöndíjat, az erre fordítható keretösszeget pedig az elmúlt időszakban jelentősen növelték.
    
Arra a kérdésre, hogy miért nem teszik kötelezővé, hogy minden általános iskolás megtanuljon úszni, azt mondta: a kormány egyetért a felvetéssel, és nagyon kevés olyan hely van Magyarországon, ahol nincs uszoda. Eddig 20 tanuszodát adtak át, 26 kialakítás alatt áll, további 6 esetben keresik még a tervezett létesítmény helyszínét. Célnak nevezte, hogy még ebben a ciklusban minden járásban rendelkezésre álljon tanuszoda.
    
Arra a felvetésre, miért nem lehet természettudományos tárgyakból előre hozott érettségit tenni, Maruzsa Zoltán azt mondta: múlt héten fogadták el azt a rendeletmódosítást, amely bővíti az előre hozott érettségik lehetőségét, ezt várhatóan hamarosan kihirdetik.
    
Az egyik diák a KRESZ iskolai oktatását kifogásolta, mire Maruzsa Zoltán felidézte: tavaly nyár óta visszatérítik a tanfolyami képzések díját, ha sikeres a vizsga. Tantervi oktatását ugyanakkor nem támogatják a KRESZ-nek, az ugyanis plusz tanórát jelentene, a tanfolyami jellegű felkészülés célravezetőbb.
    
A nyelvoktatással összefüggésben a jövő évtől induló programokat emelte ki: az angol-, francia-, némettanárok anyanyelvi környezetű továbbképzését, valamint a 9. és 11. évfolyamos diákok kéthetes nyári külföldi nyelvtanulási lehetőségét.
    
Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkárt többek közt a Terrorelhárítási Központ felszereléseiről faggatták. Ő megjegyezte, hogy bár pontos listát nemzetbiztonsági okból nem mondhat, de a szervezet minden olyan eszközzel rendelkezik, amellyel valamennyiünk biztonságát tudják szavatolni. Szintén tőle tudakolta egy diák, mi történne, ha nagyobb számban mégis bejutnának migránsok az országba. A parlamenti államtitkár közölte, Magyarország cselekedne; eddig is megvédték az ország határait, a visegrádi országokkal együtt erre képesek a továbbiakban is. 

(MTI)