Diákoknak „Aranyozták be” az Akadémiát

A Magyar Tudomány Ünnepén a Magyar Tudományos Akadémián járt a TanTrend stábja. Arra voltunk kíváncsiak, hogy nyílt napján milyen előadásokkal csalogatja az Akadémia a tudományra nyitott diákságot az Arany emlékév kapcsán.

alt


Simon Tamás az MTA kommunikációs főosztályának vezetője köszöntötte a megjelenteket, akik teljesen megtöltötték az Akadémia dísztermét.   

A bevezetőből megtudhattuk, hogy az MTA kutatói Arany kapcsán leginkább a kritikai szövegkiadással és az ehhez kapcsolódó adatbázisokkal foglalkoznak/tak. 19 kötetben jelent meg Arany János összes művének kritikai szövegkiadása, mintegy 65 év alatt, mely három kutató nemzedék egymásra épülő munkájának nyomán látott napvilágot 2015-ben. Elindult a szövegek valódi, digitális, egyéni keresésére alkalmas, xml nyelven kódolt  adatbázis-mezőkké alakítása is. A diákoknak két előadással készültek.

Ártatlan dacz

Babus Antal, az MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteményének vezetője, Arany János és a Magyar Tudományos Akadémia címmel tartotta az első előadást. Az Akadémia alapításáról mesélt a diákságnak, majd az 1848–1849-es szabadságharcról számolt be, ahol az akadémikusok fele részt vett az eseményekben. 1858-ban Arany Jánost egy nap alatt választották meg először levelező, majd fél órával később rendes tagnak, amire se előtte se utána nem volt példa az MTA történetében. Arany ezt követően Pestre került a Kisfaludy Társaság igazgatójának választották meg, azután az MTA titoknoka, majd főtitkára, később elnöke lett. 

De volt szó Arany Ártatlan dacz című költeményéről, melyben humorosan kritizálja az Akadémia akkori elnökének azt a lépését, mellyel kiadta a főtitkári lakosztályt ahelyett, hogy Arany beköltözhetett volna oda. Hozzávetőlegesen 4100 fogalmazvány és 393 ülési jegyzőkönyv maradt fent Arany után – rengeteget dolgozott. Az Akadémia csak 1879. májusában fogadta el harmadik felmondását, miután az utolsó három évben Arany nem volt hajlandó a fizetését sem felvenni, mondván, ebben az időszakban más dolgozott helyette. Végül az előtérben megtekinthető Magic boxra hívta fel a figyelmet az előadó, amiben megtekinthető és virtuálisan lapozható és hanganyagként is elérhető Arany híres kapcsos könyve.

Bibliai elemekről Arany költészetében

Dávidházi Péter, irodalomtörténész, az MTA rendes tagja, Arany János költői nyelvhasználatának bibliai gyökereire hívta fel a diákok és persze tanáraik figyelmét. Három kevésbé ismert Arany versen keresztül (Álom-való, Ráchel siralma, Leányomhoz) szemléltette, hogy a bibliai szóképek hogyan kerülnek bele a szövegekbe, és ott hogyan változik meg a jelentésük, valamint hogyan változtatják meg a mű jelentésvilágát is. Mivel Arany nagyon korán, még az iskola előtt megtanult olvasni és a Biblia volt az, amit gyerekként, saját bevallása szerint kétszer-háromszor is elolvasott, természetesen, és talán némileg öntudatlanul is beleépültek gondolkodásába, költői képeibe bizonyos biblia elemek. 

Ahogy mi láttuk

Az átfogó ismereteket közérthetően közvetítő előadások megmutatták, hogy mind a tudománytörténet, mind, jelen esetben az irodalomtudomány tartogat érdekességeket azok számára, akik kutatásra adnák a fejüket (bár nem tartottuk feltétlenül szerencsésnek az első előadás során Arany hivatali karrierének ilyen hosszas taglalását, melynél számunkra például a balladái, vagy írói munkásságának „kulisszatitkai” érdekesebbek lettek volna). A diákok ezzel együtt azért bőven képet kaphattak arról, hogy milyen sok összetevője lehet egy versnek, mekkora mögöttes tudás, vagy milyen további tartalom állhat egy-egy szókép használata mögött. Biztosak vagyunk benne, hogy a diákok az előadások hatására más szemmel fogják olvasni Aranyt, és talán kedvet kapnak irodalomtörténeti kutatásokhoz is.