Digitális korszak: iskolák és dilemmák

A parlament nyári döntésének következtében az idei tanévtől kezdve Franciaországban (és a francia fennhatóság alá tartozó országokban) tilos az iskolákban mobiltelefont használni, ahogy arról a TanTrend már korábban is cikkezett. Mi történt azóta? Mik a benyomásai rövidtávon az oktatás szereplőinek?

alt


A francia modell – újraszabva

Az előírás nagy port kavart, mely azért figyelemre méltó, mert általában az iskola digitalizálásával, az okostelefon okos használatával kapcsolatos sarkalatos szakmai kérdések vetődtek fel.  A visszajelzések egyébként többnyire pozitívak: a francia tanárok üdvözlik a döntést, mert máris érzékelhető, hogy fejlődött a tanulók koncentrálóképessége és szociabilitása. Számos diák bevallotta, hogy szeptember óta valóban többet beszélget osztálytársaival. Némely szülő ugyanakkor azt sérelmezi, hogy csemetéje így nem egész nap érhető el, és ez esetenként aggodalomra adhat okot.

A jelenlegi kormány kritikusai arra emlékeztetnek, hogy az oktatási minisztérium már 2010-ben is bevezetett egy, a mostaninál liberálisabb „anti-kütyü” törvényt. Az aktuális jogszabály (vagyis valójában a módosítás) az iskola egész területéről tiltja ki a digitális eszközöket. Kivételt képez a lycée (gimnázium 15 és 18 év közöttieknek): itt az egyes intézmények maguk szabályozhatják a használatot. Nem vonatkozik továbbá a fogyatékos gyerekeket oktató iskolákra, valamint általánosságban a kifejezetten saját eszközön elvégezhető feladatokra – vagyis a tanároknak gyakorlatilag továbbra is jogában áll a kütyüket a tanítás során alkalmazni. 

Egy incidens – és ami mögötte van

Október 20-án Créteilben, Párizs egyik kevésbé jó hírű külvárosában a tanórára késve érkező gimnazista egy valódinak tűnő játékpisztollyal fenyegette meg tanárát, hogy az ne írja be őt hiányzóként. Osztálytársai a jelenetet mobiljukkal felvették, megosztották, a felvétel pedig pillanatok alatt bejárta a világot. Nem tett jót az esetnek, hogy Créteil utcáin amúgy is rossz a közbiztonság, sok a feszültség a bevándorlók, és a rossz szociális helyzetben lévő helyi lakosok között. Azonban mégsem az idegengyűlölet újabb hullámát indította el az incidens: a közvélemény inkább az oktatási minisztériumot vádolja az iskolák rossz morális helyzete miatt. Jean-Michel Blanquer oktatási miniszter viszont az okostelefonra mutogat ujjal. Szerinte nem kizárt, a jelenetet azért rendezte meg a diák, hogy társai azt felvehessék, majd terjeszthessék. A miniszter arra hívta fel a gimnáziumok figyelmét: érdemes élni a jogukkal és kitiltani falaik közül a kütyüket. Véleménye szerint ez az incidens is legitimálja az idén bevezetett telefonstoppot és az együttműködő gimnáziumok is szép lassan „meg fognak tisztulni”.

A fenyegetést elszenvedő tanárnő amúgy a videó tanulsága szerint nem esett kétségbe. A vezetőség támogatásával később panaszt tett, és azóta országszerte vállalnak vele szolidaritást oktatási szakemberek, politikusok, és intézmények egyaránt. A diákot előzetes letartóztatásba helyezték, egyelőre nem térhet vissza osztályába, és fegyelmi eljárás fog ellene indulni. 

Két pólus Franciaországon túl

Egy friss kimutatás szerint Magyarországon minden második alsó tagozatos gyerek zsebében lapul okostelefon, míg a felsős diákoknak már szinte a háromnegyede rendelkezik vele. A felmérés kitér arra is, hogy az idei tanévkezdés alkalmából nagyjából minden ötödik szülő vásárolt valamilyen digitális műszaki cikket gyermekének. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyelőre nem reagált a francia eseményre, az okoseszközök használata továbbra is a tagintézmények egyéni elbírálása alá tartozik.

A TanTrend korábbi cikke azt is részletesen kifejtette, milyen „divatot” indított el a francia döntés: azóta több ország is fontolgatja a kütyük kitiltását az iskolákból. Nagy-Britannia és Görögország után Németország is beállt a sorba, ráadásul ott egy tartomány (Bajorország) iskolái már egy ideje kütyümentesek. Érdekes módon a bajor szülők kérésének engedve és egy felmérésre hivatkozva a helyi döntési szervek most épp azt tervezik, hogy lazítanak az előírás szigorúságán és a szünetben újra elő lehet majd venni a kütyüket. Számos európai országban az iskolák úgy járhatnak el, mint hazánkban, és néhányan (többek között Írországban, Belgiumban, és Svájcban), már éltek is a jogaikkal.