Digitális zaklatás és resztoratív sérelemkezelés

Az Igazságügyi Minisztérium által alapított Áldozatsegítő Központ és az EMMI Köznevelésért Felelős Államtitkársága szakmai tájékoztató napot tartott pedagógusok számára 2018. február 16-án az OH és az EKE OFI közreműködésével digitális zaklatás és resztoratív sérelemkezelés témakörében.

A képen Soltész Bözse, a Pesti Magyar Színház színművésze látható.

Dr. Gellén Márton az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi módszertani irányításért felelős helyettes államtitkára köszöntőbeszédében hangsúlyozta, hogy az áldozatsegítés fontos, újszerű és bonyolult terület. Komplexitását jellemzi, hogy pedagógiai, jogi, informatikai szempontok ötvöződnek benne. Gellén az informatikai szempontot emelte ki, arról beszélt, napjainkra bebizonyosodott, hogy az internet is csak egy eszköz, amit lehet jóra és rosszra használni. Az online létezésnek a gyerekek vannak leginkább kiszolgáltatva, illetve leggyakrabban gyermekek okoznak sérelmet egymásnak. Hangsúlyozta, hogy a digitális zaklatás éppen emiatt nehéz terület az igazságszolgáltatás szempontjából, mivel a kiskorúak csak korlátozottan büntethetők. Fontos emiatt a prevencióra helyezni a hangsúlyt, és segíteni a pedagógusokat és a szülőket a korai helyzetfelismerésben. 

Pálfi Erika az Emberi Erőforrások Minisztériumának Köznevelésért Felelős Helyettes Államtitkárságának Köznevelési Tartalomfejlesztési Főosztályának vezetője szerint nagyon fontos, hogy arra neveljük a gyermekeinket, hogy felelősséget vállaljanak a tetteikért. A főosztályvezető asszony azt is hangsúlyozta, hogy mi felnőttek nem rendelkezünk elég tapasztalattal, hogy a gyerekeket fel tudjuk készíteni a digitális bántalmazással kapcsolatban. Pálfi Erika ismertette a Digitális Gyermekvédelmi Stratégia legfontosabb célkitűzéseit, mint egy gyermekvédelmi szűrőszoftver létrehozását, online gyermekvédelemmel kapcsolatos információkat összegyűjtő honlap megteremtését, valamint az online zaklatások, megfélemlítések megelőzését és kezelését támogató képzési és továbbképzési programok elindítását. Pálfi Erika kiemelte a diákok tájékoztatásának a fontosságát, hiszen a tanulók nincsenek sokszor tisztában azzal, hogy hol húzódik a sima heccet vagy a jogilag büntethető cselekedetet megkülönböztető határvonal.

Dr. Gelányi Anikó ügyész (X – XVII. kerületi Ügyészség) Gondolatok a digitális zaklatásról című előadásában arról beszélt, hogy nagyon hálás és nehéz is zaklatással foglalkozni, mivel sokszor nem fedi egymást a hétköznapi zaklatásfogalom a büntetőjogi zaklatás fogalmával. Csak az a zaklatási cselekmény büntethető, amelynek a célzata megfélemlítés vagy önkényes beavatkozás. Nagyon fontos, hogy ne egyszeri vagy alkalmi legyen a háborgatás, hiszen büntetőjogilag csak rendszeres vagy tartós zaklatás értelmezhető. Fontos kritérium még a személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével való megfenyegetés, illetve ha az elkövető törekszik annak a látszatnak a keltésére, hogy a sértett vagy hozzátartozója életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető esemény következik be. 2008-tól (a zaklatás ekkor vált büntetőjogi kategóriává) folyamatosan nagy számban érkeznek az ügyészségekre büntetőjogi feljelentések. A leggyakoribb zaklatási ügyek kiindulópontja lehet plátói szerelem, vagy megromlott párkapcsolat, illetve vásárlói elégedetlenség (ilyenkor az eladón próbál bosszút állni a dühös ügyfél).

Dr. Némethné Dr. Simay Ingrid a Budapesti Áldozatsegítő Központ megbízott vezetője előadásában az Áldozatsegítő Speciális Modell Team munkájáról számolt be. Hangsúlyozta az áldozatvédelem és áldozatsegítés közti különbséget, amíg az előbbi passzív, addig az utóbbi aktív fogalom. Minden esetben az áldozat kérésére veszi kezdetét a segítés. Első szinten három jogász nyújt segítséget, második szinten csatlakozik egy pszichológus is. A legérzékenyebb problémák kezelésére létrehoztak az Áldozatsegítő Központban egy Patrónus szobát is, ez egy  speciálisan berendezett tér , ahol a kliens biztonságban érezheti magát. Ezen a helyszínen tudnak rövid idejű pszichoterápiás segítséget nyújtani, hogy segítsék az áldozat lelki békéjének a helyreállását.

Dr. Szekeres Diána áldozatsegítő szakreferens, egyetemi adjunktus A resztoratív igazságszolgáltatás érvényesítési lehetőségei az áldozatok jogérvényesítésében címmel tartott előadást. A resztoratív szemléletben a sértett és az elkövető közös megoldásra törekszik, az elkövető jóvátételi cselekményt biztosít. Dr. Szekeres kitért arra, hogy két alapvető büntetőjogi iskola van, az egyik az ún. megtorló iskola, a másik a preventív, ahol a bűncselekmény megelőzése kap nagyobb hangsúlyt. A helyreállító (resztoratív) szemléletben a felek önkéntes részvétele a legfontosabb, a jogászok, mediátorok oldaláról a háttér megismerése és a támogatás biztosítása az elsődleges szempont. Az elkövető és a sértett együttműködve dolgozzák ki a megoldást, ami alapvetően törekszik a status quo-ra. A normasértő személyt saját felelősségének elismerése és vállalása mentén reintegrálni lehet a társadalomba. A resztoratív igazságszolgáltatás célja minden esetben a keletkezett kár helyreállítása.

A resztorativitás azért hatásos – hangsúlyozza Dr. Szekeres Diána, mert önként választják a felek, ezért az elkövető is érdekelt lesz a helyreállításban.  A resztorativitás nem egy technika, hanem szemléletmód, ahol a konfliktus nem baj vagy probléma, hanem egy lehetőség.

Dr. Megyery Gábor megbízott kerületi ügyész (X – XVII. kerületi Ügyészség) A digitális zaklatás büntetőeljárási vonatkozásai tekintettel a különös bánásmódot igénylő sértetti csoportok vonatkozásában címmel tartott előadást. Megyery felhívta a figyelmet arra, hogy ma Magyarországon a resztoratív igazságszolgáltatás még nem cél. Napjainkban a büntetőeljárás alapvető célja az elkövető felderítése, és az Állam által biztosított jogérvényesítés, igazságszolgáltatás. A kiskorúak ellen elkövetett zaklatási ügyek felderítését viszont több szempont is nehezíti, a ma hatályos törvények szerint csak és kizárólag a törvényes képviselő tehet feljelentést, azaz a gyereknek beszélni kell problémájáról otthon a szüleinek, gondviselőinek. Az is gyakori eset, hogy sértettek visszalépnek. Illetve az online tartalmak eltávolíttatása is nehéz kérdés, ehhez a lépéshez bírósági végzés szükséges, illetve nem egyszerű kideríteni, hogy hol is tárolják pontosan az adatot, ki a tulajdonosa. Dr. Megyery Gábor hangsúlyozta azt is, hogy azokban az ügyekben, ahol a sértett 18 év alatti, soron kívüli lesz minden eljárás. Nemi erkölcs elleni bűncselekmény esetén az eljárást lehetőleg elejétől végéig ugyanaz a hatósági személy folytassa le, illetve a sértettel azonos nemű személy legyen.  Dr. Megyery előadását azzal zárta, hogy az lenne az ideális, ha az ügyek többsége közvetítői eljárással megoldható lenne, de még nem tartunk itt. 

Dr. Mailáth Nóra pszichológus, a Budapesti Áldozatsegítő Központ munkatársa Az erőszak háromszöge és a rendszerszintű beavatkozás lehetőségei című előadásában, arról beszélt, hogy az áldozatok és az elkövetők mellett nagyon fontos a külső szemlélők szerepe, hogy ők passzívan engedélyezik-e az erőszakot, vagy képesek-e elfogadhatatlanná tenni az erőszak minden megnyilvánulását. A resztoratív szemlélet sokkal tágabban értelmezi az erőszakos cselekményt, a légkör megváltoztatásával próbálja elérni az erőszakmentességet.  A rendszerszemléletű megoldások az egyének közti agressziót a tágabb közösség (pl. a teljes iskola) tünetének tartják. Ezért fő céljuk az iskola légkörének, viszonyrendszerének megváltoztatása. Alapvetően a szemlélők megváltoztatására, a szemlélő viselkedés felszámolására épít. Ezek az eljárások hosszúak, az iskola dolgozóinak elkötelezettnek kell lenniük.  

Az előadások után a Pesti Magyar Színház érzékenyítő előadást tartott, Soltész Bözse alakításában egy anya gondolataiba tekinthetett bele a közönség, aki azzal szembesült, hogy a kamaszlányát rendszeresen zaklatják telefonon. Az előadás után Egervári György drámapedagógus rövid foglalkozást tartott, és Zalán János a Pesti Magyar Színház igazgatója ismertette az Intézmény színházpedagógiai célkitűzéseit. A résztvevők ezután „világkávézó” formában szakértő pszichológussal, jogászokkal, ügyészekkel és pedagógusokkal értekezhettek a digitális zaklatásról és a resztoratív sérelemkezelésről.

(A képeket Kaliczka Gabriella készítette.)

Kapcsolódó tartalmak

Az antibullying programok szerepe az oktatásban

Egy kislányt verbálisan bántalmazó gyerekcsapat látható a képen.

Cikizés, rosszindulatú pletykák, kiközösítés, érzelmi és fizikai agresszió. Ezen kifejezések mind a bullying gyűjtőszó alá tartoznak. Napjainkban az említett jelenségek egyre gyakrabban jelentkeznek az iskolai közösségekben is; kezelésük sajnos még nem teljesen kiforrott, de léteznek már bevált antibullying programok hazánkban is.

Beszélgess a bullying-ról! Ezek a videók segíthetnek benne

A bullying a diákok között zajló bántalmazás gyűjtőszava. A gyerekek egymás között piszkálódásnak, csúfolódásnak, szívatásnak hívják, a felnőttek zsarnokoskodásként, terrorizálásként és megalázásként utalnak rá. Pedagógusként a megelőzésben és a beavatkozásban egyaránt fontos szerepünk van.

Hatékonyan az iskolai bullying ellen – Workshop beszámoló

A kortárs bántalmazás (bullying) jelensége nagyon aktuális téma Magyarországon is. A média sorra tudósít olyan kamaszokról, akiket a bullying áldozatainak tekinthetünk. A legutóbbi esemény, ami megrázta a társadalmat, az volt, hogy egy 15 éves lány öngyilkos lett, mert társai kiközösítették. Ehhez hasonló, talán kevésbé súlyos esetek nap, mint nap jelen vannak az iskolai közösségekben. A szakszerű beavatkozás megfontoltságot és szakértelmet kíván, aminek elsajátítására kínál lehetőséget a „bullyingtól a bűnözésig” workshop.