Digitálisan a töri is jobban megy

Okostelefon, tablet, számítógép – lassan el se tudjuk képzelni életünket nélkülük, az oktatásba azonban sok helyen még csak alig tudtak beszüremkedni a modern kor e vívmányai. Digitális tartalomból pedig nincs hiány: két éve startolt el a Nemzeti Köznevelési Portál, ahol több ezer feladat, tesztsor és oktatási segédanyag érhető el mindenki számára ingyenesen. Most hat érdekes feladatot mutatunk történelemből.

A Nemzeti Köznevelési Portált az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet hozta létre a Microsoft Magyarország közreműködésével. Az egyedülálló fejlesztés célja a korszerű, komplex tanulási-tanítási folyamatok online módon történő támogatása, digitális feladatokkal és módszertani segédanyagokkal való megalapozása. A www.nkp.hu oldalon több ezer interaktív feladat, animáció, tudáspróba, digitális tananyag és tankönyv közül válogatnak diákok, szülők és pedagógusok.

A mindenki számára, ingyenesen elérhető portál ezzel az oktatás három főszereplőjét köti össze. Az NKP egyrészt a tanulók élményszerű, önálló tanulását segíti, emellett arra is van lehetőség, hogy tanulócsoportokat hozzanak létre, szakkörökhöz csatlakozzanak, és együtt oldják meg a számukra legizgalmasabbnak tartott, megjelölhető és a legnagyobb közösségi oldalon megosztható feladatokat. Az NKP ezen felül a diákok digitális kompetenciájának fejlesztését is elősegíti.

A tartalomszerkesztési és -megosztási funkció a tanárok számára is jól használható, akik bátran meríthetnek a jól kereshető, több szűrő szerint böngészhető adatbázisból, vagy éppen saját feladataikat is feltölthetik. A pedagógusok a legjobb tartalmakat megoszthatják diákjaikkal, és tanácsot adhatnak kollégáiknak a jó gyakorlatokat illetően. A portál a szülőkhöz is szólni kíván, akik nyomon követhetik gyermekeik tanulmányi előrehaladását, s együtt kereshetik meg a legjobb feladatokat.  

Bolsevikok a Pesti Naplóban

Az nkp.hu-n elérhető több ezer digitális segédanyagból az általunk legjobbnak talált hat feladatot mutatjuk be történelemből. Az 1917-es orosz forradalom – a diákok körében kevéssé közkedveltnek számító – témáját járja körül és igyekszik közelebb hozni a fenti, 11. osztályosoknak szóló interaktív feladatsor, amelynek első része forráselemzés. A Pesti Napló 1917. november 9-ei számának „Péterváron győzött az új forradalom" című cikkét látjuk, amelyet ha rákattintunk, ki is tudunk nagyítani. A forrás végigolvasását követően ki kell választanunk és meg kell jelölnünk a felsorolt nyolc állításból az öt helyeset. A második feladatban – amolyan levezetésként – egy fényképet láthatunk a 8. Szovjet Kongresszus delegáltjairól, amit Lenin, Trockij és Sztálin arcképével kell kiegészítenünk.

Képzeletbeli riport a középkorból

A feladat az 5. osztályosoknak szól. A diákok Merániai Gertrúd királyné, II. András magyar király, egy királyi szerviens, egy zsidó vámszedő, egy bencés szerzetes és egy német főúr álláspontját olvashatják (illetve hallhatják) az 1222-es Aranybullával kapcsolatban. Itt arról kaphatunk képet rövid szemelvények formájában, hogy a II. András által kiadott törvénycikkek milyen hatással voltak – a már korábban meggyilkolt Gertrúd kivételével – a megszólaló szereplőkre, illetve az általuk képviselt népcsoportokra, társadalmi rétegekre. Az interaktív feladatban a karaktereket össze kell párosítani a megfelelő – az Y generáció egyik fontos kommunikációs „eszközének” számító – szmájlikkal annak függvényében, hogy az Aranybulla rendelkezései mennyire érintették őket jól vagy előnytelenül. 

Ismersz-e cigány művészt?

A Magyarországon élő népek együttélésének bemutatására jó eszköz lehet az adott népcsoportra jellemző tárgyi kultúra, illetve művészeti örökségük szemléltetése. Például egy ötletes kirakós formájában, ahogy azt a következő játékban is láthatjuk. A cigányság története kevés teret kap a közoktatásban, és még kevesebb fogalmunk van arról, hogy a legnagyobb magyarországi kisebbség milyen művészeti alkotásokkal gazdagította hazánk kultúráját. Ebből egy kis ízelítőt kaphatunk egy interaktív feladat formájában, mely során egy képet kell összerakni több apró mozaikból. Ha elkészültünk, egy rövid szöveg jelenik meg a képen látható mű alkotójáról, aki nem más, mint – aki meg szeretné oldani, az most ne figyeljen – Orsós Teréz grafikusművész, festőművész.

Az EU elődje

Vaktérkép – minden, a történelem iránt kevés érdeklődést tanúsító diák rémálma, de mi van akkor, ha egy ilyen feladatot nem a papír fölé görnyedve, hanem játszva, élményszerűen, pár kattintással kell megoldani? A 8-12. osztályosoknak egyaránt ajánlott feladat sokaknak ujjgyakorlat lehet, mely során az Európai Unió elődjét, az Európai Gazdasági Közösséget alapító országokat (Nyugat-Németország, Belgium, Hollandia, Franciaország, Luxemburg, Olaszország) jelölő, különböző színű ikonokat kell elhelyezni a térképen. 

Mi van az ötszázas hátoldalán?

A műveltségi vetélkedők vissza-visszatérő, klasszikus feladványa, hogy történelmünk nagyjai közül ki szerepel az adott papírpénzen. Deák Ferenc, I. (Szent) István, Bethlen Gábor – kis gondolkodás után talán fel tudjuk idézni a bankjegyek „főszereplőit”, de vajon ismerjük-e, hogy melyik vár van az 500 forintos hátoldalán? A törzsanyaghoz nem szorosan kötődő, játékos feladat rövid, de jó időtöltést ígér a kikapcsolódni vágyóknak. Az interaktív feladat előnye, hogy a kérdések nem ugyanazon sablon szerint követik egymást, valahol a címlet főszereplőjének nevére kíváncsi, majd az adott személy ún. állandó jelzőjét, vagy éppen a bankjegy túloldalán szereplő helyről készült műalkotás szerzőjének nevét kell megmondanunk.

A népek tavasza

A következő tesztsor az 1848-as események feldolgozását, a tanultak elmélyítését segíti három játékos feladat segítségével. Az első egy karikatúra, amely a német Düsseldorfer Monatshefte című lapban jelent meg 1849 augusztusában, s az 1848-as forradalmak leverését szemlélteti. A feladat azért is jó, mert a karikatúrák erős nyomot tudnak hagyni a tanulási folyamatban, tartalmi vonatkozásait pedig könnyebben megjegyezhetővé teszik – főleg, ha még hosszabb ideig is foglalkozunk vele, mondjuk úgy, hogy a helyére illesztjük a mozaikdarabkáit. A következő feladat során az 1848-as párizsi felkelők követeléseit kell kiegészíteni a megadott kifejezésekkel, végezetül pedig kronológiai sorrendbe kell helyezni a népek tavaszának eseményeit.