DOKK: A digitális oktatás távlatai Magyarországon

A szeptember 29-én és 30-án megrendezett DOKK – Digitális Oktatási Konferencia és Kiállítás széles körű tájékoztatást adott a Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájában foglalt célokról, és lehetőséget kínált a digitális oktatáshoz kapcsolódó pedagógiai, módszertani és technológiai eszközök és újdonságok megismerésére.

A téma iránt érdeklődők az eseményen első kézből értesülhettek a hazai digitális oktatás helyzetéről és jövőjéről. A kiállításon bemutató órák mellett módszertani műhelyeken, eszközbemutatókon és további színes programokon vehettek részt az érdeklődők.

Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programja összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos előadásában kiemelte azt a stratégiai célt, hogy senki ne kerülhessen ki az oktatásból úgy, hogy nem rendelkezik az alapvető digitális képességekkel; attól függetlenül kapjanak egyenlő esélyt a fiatalok, hogy hol és milyen iskolában tanulnak, milyen a szociális hátterük.

Megemlítette, hogy az oktatás digitalizálása minden tantárgyat érint majd. Ez újfajta szemléletmódot és módszertant követel meg, a pedagógusok szerepe pedig eltolódik az információ használatának és megszerzésének oktatása felé. Kulcselemnek nevezte, hogy mindenkinek hozzáférhető legyen a programozói ismeretek alapjainak megszerzése.

A miniszterelnöki biztos hangsúlyozta, hogy egy éve tart a hazai digitális oktatási stratégia végrehajtása, amelynek során – akárcsak a kidolgozás idején – "szoros és napi" együttműködésre van szükség a pedagógusok szakmai és érdekképviseleti szerveivel és a szakmai tömörülésekkel. 

Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és szabályozásért felelős államtitkára a legfontosabb feladatok között említette a digitális átállást, megjegyezve, hogy innováció-vezérelt gazdaságra kell átállnunk, az ország újraiparosítása pedig alapvetően nem mennyiségi, hanem minőségi váltást jelent. A jövő nagy kérdése ember és gép együttműködése lesz – mondta, példaként hozva fel, hogy egy friss felmérés szerint Németországban minden második munkahely kiváltható volna robottal.

Dirk Van Damme, az OECD Oktatáskutatási és Oktatásinnovációs Központjának igazgatója ambiciózusnak és remekül tervezettnek nevezve a magyar programot. Arról beszélt, hogy az oktatási rendszerek lassan veszik át az új technológiákat, holott ez a siker kulcsa. Önmagában az eszköz nem megoldás – fogalmazott –, meg kell találni az oktatásban a számítógép-használat ideális mértékét.

Csépe Valéria köznevelés tartalmi megújításáért felelős miniszteri biztos kiemelte, sok ma a mítosz a digitális eszközöket készségszinten fejlesztő "digitális bennszülöttekről". A siker zálogaként az eszközhasználatot és a szükséges digitális tartalom rendelkezésre állását nevezte meg. 

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára megjegyezte, hogy a hazai fiatalok jól állnak a számítógépek és az internet használata terén, és nemzetközi összehasonlításban az egy komputerre jutó diákok számában sem állunk rosszul.    

Fontos iránynak nevezte ugyanakkor a digitális tananyagok fejlesztését, valamint azt, hogy segítséget nyújtsanak a tanároknak a használatukban. Emlékeztetett arra, hogy 2015-16 fordulója óta jelentős eszközfejlesztéseket hajtott végre a kormányzat, amelynek részeként a következő években további 70 ezer informatikai eszközt - köztük 45 ezer tanári laptopot és 24 ezer diákoknak szánt tabletet - osztanak majd ki.

Cser-Palkovics András (Fidesz), Székesfehérvár polgármestere – a csaknem negyedmilliárd forintos saját forrásból létrehozott Alba-Innovár Központ projektjüket bemutatva – elmondta, a nyáron megnyílt centrum feladata, hogy évi ötezer diáknak rendezzen érzékenyítő tréningeket, kínáljon pályaorientációt és digitális oktatási rendszert. Fiataljainknak a digitalizáció nem a jövőt jelenti, hanem a mindennapjaikat – mondta.

Az oktatás digitális transzformációjának perspektívái című fejlesztéspolitikai kerekasztal-beszélgetésen Czunyiné dr. Bertalan Judit, a digitális oktatás tartalomfejlesztéséért felelős kormánybiztos hangsúlyozta, hogy az eszközfejlesztés nem lehet öncélú része a digitális programnak. Nem szabad elhallgatni, hogy a digitális átállás a pedagógiai és módszertani területen paradigmaváltást jelent. Éppen ezért a tanári digitális kompetenciák felmérése és definiálása szükséges feladat. Pölöskei Gáborné, a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára szerint a digitális oktatási stratégia esélyt teremthet arra, hogy kevesebb diákot érintsen a korai iskolaelhagyás veszélye, ugyanis a felmérések azt mutatják, hogy a digitális újításokra nagyon fogékonyak azok a gyerekek, akik kevesebbet hoznak otthonról. Nagy Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma uniós fejlesztések koordinációjáért és stratégiákért felelős helyettes államtitkára az operatív programok összehangolásának fontosságáról beszélt, hogy a projektek megvalósítása a lehető legtervszerűbben és az állampolgárok számára leghasznosabban valósuljon meg. Sipos Imre a pedagógusképzés, a pedagógus-továbbképzés és a köznevelési ágazati szakmai stratégiák fejlesztésével kapcsolatos feladatok koordinációjáért felelős miniszteri biztosa valamint az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója fontos célkitűzésnek nevezte meg, hogy a tanári egyéni életútban jelenjen meg a továbbképzések nyomon követése is. Beszélt az EKE OFI kiemelt tartalom-módszertani feladatáról, az Nemzeti Köznevelési Portál fejlesztéséről is. Fontos célnak tartja, hogy legyen egy okos portál, ahol a pedagógus könnyen eligazodik.