Egy percnyi figyelmet!

Fontos-e egy elolvasandó mű terjedelme? Mitől népszerűek az egyperces novellák? Lehet-e szerepük az olvasóvá nevelésben? Írásunkban ilyen és hasonló kérdésekre keresünk választ.

alt


Neveljünk olvasót!

Manapság számos vita szól a fiatalok olvasásával és ennek iskolai „vonatkozásával” kapcsolatban. Ezek legtöbb esetben – nagyon helyesen! – a művek tartalmával, illetve stiláris kérdésekkel foglalkoznak. Elsősorban tehát a művek problémafelvetése és nyelvezete, valamint az irodalmi kánon került az érdeklődés homlokterébe. Milyen témakörök foglalkoztatják az egyes korosztályokat – az alsó tagozatosoktól kezdve az érettségizőkig? Megértik-e a korábbi századokban keletkezett művek problémafelvetését? Értik-e Jókai nyelvezetét a mai fiatalok? Melyek azok a művek (vannak-e ilyenek egyáltalán), amelyek ismerete nélkül nem hagyhatja el valaki az iskolát? Ilyen és hasonló kérdések foglalkoztatják a kerekasztal-beszélgetések és vitacikkek tanúsága szerint a témával foglalkozókat.

Jelen írásunkban ettől eltérő szempontból közelítjük meg az olvasást – elsősorban az olvasandó mű terjedelme és az olvasási szokások tekintetében. Meglepő módon arra a következtetésre jutunk, hogy Magyarországon él és virágzik egy olyan irodalmi műfaj, ami (jellegéből adódóan) éppen ezeket a szempontokat érvényesíti. Az egyperceseké. Mert rövidek, „bárhol” olvashatóak, szórakoztatóak – és van min elgondolkodni olvasásuk után. 

Percnyi irodalomtörténet

1966 őszén megjelent a Szépirodalmi Könyvkiadónál Örkény István Jeruzsálem hercegnője című kötete, amelyben 20 válogatott elbeszélés és a Macskajáték című kisregény mellett (külön ciklusban) 15 egyperces novella is helyet kapott. A kötetet hatalmas sikert aratott, s nyilván ez is közrejátszott abban, hogy az 1967-es, Nászutasok légypapíron című kötetben immáron kétszer ennyi rövid írás kapott helyet, s egy évvel később önálló kötetben is megjelentek Örkény egypercesei. Éppen fél évszázada tehát új magyar irodalmi műfaj született.

Ezek a rövid – legfeljebb néhány oldalnyi, olykor csak pár sorból álló, sajátos – sokszor groteszk és abszurd – stílusú (sokszor váratlan csattanóval rendelkező) novellák ugyanis a későbbiekben számos magyar író fantáziáját megmozgatták. Ebből adódóan – noha a műfaj atyja kétségtelenül Örkény – olvashatunk egypercest Békés Páltól, Vámos Miklóstól és Temesi Ferenctől is.

Míg megfő a lágy tojás

Tudomásul kell vennünk, hogy közmondásosan rohanó világunkban sokszor igen kevés idő jut arra, hogy hosszasan belemélyedjünk valamibe – így aztán nem feltétlenül természetes számunkra az sem, hogy napi rendszerességgel több órát kizárólag olvasással töltsünk. Nem az a jellemző manapság, hogy a nap egy kijelölt, nagyobb időszakát célzottan olvasással töltjük: sokkal gyakoribb, hogy az olvasás voltaképpen melléktevékenység – utazás vagy várakozás közben jóval gyakrabban veszünk elő könyvet vagy újságot. Ilyen körülmények között jellemzően nehezebb egy bonyolultabb (ismeretlen szavakat, idegen eredetű neveket, fordulatos cselekményt) tartalmazó könyvet követni. Kivételek természetesen mindig vannak (gondoljunk a Harry Potter-könyvek népszerűségére), de érdemes felhívni arra a figyelmet, hogy nem minden kötelező olvasmány alkalmas arra, hogy metrón vagy távolsági buszon „abszolváljuk”. Ez azonban legalább annyira függ az olvasótól, mint az írótól! Elsősorban neki kell ugyanis kitapasztalnia, hogy mikor, milyen körülmények között tud a legjobban az írott szövegre figyelni – és milyen típusú művek okoznak számára nehézséget, illetve igényelnek nagyobb odafigyelést. Érdemes betartani a fokozatosság elvét: kipróbálni egy-egy rövidebb, „tét nélküli” olvasmányon, hogy képes-e az ifjú olvasó villamoson, reggeli csúcsforgalomban, vagy esti edzésről hazatérőben is olvasni… Ez az eljárás mindenképpen egyfajta tudatosságot és odafigyelést kíván – de megéri a befektetett energiát (ami a magyarórákon kívül az élet más területein is megtérülhet).

Fontos tudnunk azt is, hogy a digitális térben másként olvasunk, mint papíralapon: előbb esetben egyfajta „ugráló”, „információgyűjtögető” olvasást végzünk. Annak, aki ehhez szokott, nyilvánvalóan nehezebb „átállnia” egy másik olvasási módra. Ráadásul a digitális térben jellemző nem-lineáris olvasás sokszor nagyobb erőfeszítést igényel (például lényeglátást, egy komplex jelrendszer értelmezését), mint a „papíralapú”, lineáris olvasás. Ebből is adódik, hogy a képernyőhöz szokott olvasó előnyben részesíti a rövidebb szövegeket. 

Egy szó mint száz egyre inkább érdemesnek tűnik rövid szövegekkel „tréningezni” a hosszabb olvasmányok előtt. Márpedig az egypercesek szándékoltan és bevallottan rövidek, amint azt maga a műfajalkotó Örkény is megfogalmazta: „Előnyük, hogy az ember időt spórol velük; mert nem igényelnek hosszú hetekre-hónapokra terjedő figyelmet. Amíg a lágy tojás megfő, amíg a hívott szám (ha foglaltat jelez) jelentkezik, olvassunk el egy Egyperces Novellát. Rossz közérzet, zaklatott idegállapot nem akadály. Olvashatjuk őket ülve és állva, szélben és esőben vagy túlzsúfolt autóbuszon közlekedve. A legtöbbje járkálás közben is élvezhető!”

100 híres regény – bélyegen 

A fent idézett, Örkény által írt használati utasítás első szava: „A mellékelt novellák rövidségük ellenére is teljes értékű írások.” Vagyis a rövidség egyáltalán nem akadályozza meg a szerzőt abban, hogy figyelemre méltó gondolatokat osszon meg olvasóival. Érdemes ennek kapcsán elgondolkodni azon, amit Békés Pál írt Bélyeggyűjtemény című kötetének előszavában: „Ez az a 100 híres regény, amit valaha meg akartam írni. Ám a körülmények változása, a terjedelmes művek iránti egyre csökkenő érdeklődés (az enyémet is beleértve), valamint időm szűkössége megváltoztatta elképzeléseimet. […] Ma már úgy látom, kb. 100 x kb. 100 szó is elég. Sőt. A legfontosabb történetek végül is elférnek egy nagyobbacska bélyeg hátán. Regényfolyam helyett bélyeggyűjtemény.”

Örkény és Békés sorai egyaránt azt sugallják, hogy a röviden megfogalmazott gondolatok mögé mélyebb értelmet, hosszabb gondolatmenetet, akár regényt is képzelhetünk. Érdemes ezekre felhívni a diákok figyelmét is – akár beszélgetést is kezdeményezni az egypercesek egyes kérdéseiről… 

(Örkény és Békés egyperceseinek válogatása elektronikus formában is hozzáférhető: http://mek.niif.hu/06300/06345/06345.htm, http://www.bekespal.hu/html/belyeggyujtemeny.html)