Egymástól is tanulhatnak az óvodapedagógusok

Több mint 3000 óvodapedagógus és 1000 köztisztviselő képzése valósult meg az elmúlt két és fél évben a június végén befejeződő, EFOP-3.1.1-14-2015-00001 „Kisgyermekkori nevelés támogatása” című, kiemelt európai uniós projekt keretében – hangzott el a projekt csütörtöki zárórendezvényén.

alt


A 2016. február 1-jén indult EFOP 3.1.1-14 kiemelt program célja az óvodák, a bölcsődék és a napközbeni gyermekfelügyeletek esélyteremtő és hátránykompenzációs szerepének erősítése, valamint a kötelező óvodai nevelés szakmai támogatása volt. Ennek részeként történt meg az óvodapedagógusok térítésmentes továbbképzése, valamint az önkormányzati köztisztviselők képzése, továbbá a hálózati tanulás támogatása. A célszámokat túlteljesítve, 3470 pedagógus zárta tanúsítvánnyal a képzéseket, a köztisztviselőknél ugyanez a szám 1003 volt. Emellett a projektgazda Oktatási Hivatalnak és a Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft.-nek (CSBO) köszönhetően tananyagok fejlesztésére is sor került – árulta el Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár a projekt csütörtöki zárórendezvényén. 

Brassói Sándor, az OH köznevelési elnökhelyettese arról beszélt, hogy a hivatalnak milyen feladatai és lehetőségei vannak az óvodák munkájának szakmai támogatásában. Elárulta, hogy folytatják az OH által működtetett köznevelési információs rendszer (KIR) egyszerűsítését, szeretnék, hogy az óvodai munkák adatokkal való alátámasztása még inkább szakszerűvé váljon. Mint emlékeztetett, 2015-ben új dimenzió nyílt, hiszen új kapcsolatok, új hálózatok, új tudások születtek az óvodai intézményrendszerben, ennek részeként elindult a szaktanácsadói hálózat, amely az egyik legaktívabb terület.  

Az óvodai nevelés hátránycsökkentő szerepét tekintve nagy lépést jelentett 2015-ben a kötelező óvodai nevelés bevezetése – árulta el Borosán Beáta, az EMMI Köznevelési Stratégiai Főosztály főosztályvezető-helyettese. Ennek kapcsán idézte a 2014-es OECD-felmérés eredményeit, ami feltárta azokat a kockázatokat, amelyek a 0-6 éves magyar gyerekeket fokozattan veszélyeztetik (szegénység, hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet). Erre építve jött létre az óvodai nevelési alapprogram, majd három évvel ezelőtt bevezették a kötelező óvodai nevelést. A hátránycsökkentésre irányuló feladatok végrehajtására különböző eszközök állnak rendelkezésre, így az egészségügyi területen tett intézkedések, valamint a jóléti-szociális, illetve társadalomfejlesztő szociálpolitikai eszközök.

Dr. Nadrainé Szent-Gály Viola, az OH szakmai vezetője az eredményeket ismertetve elárulta, hogy a projekt egy konkrét, összetett munkafolyamat, amelyben nagyon sokan vettek részt. 2016 elején nagy horderejű kutatásfejlesztéssel kezdődött a munka, miután kiderült, hogy az óvodák pedagógiai programjaival gondok vannak, sok pedagógus pedig nem ismeri ezeket a programokat.  Óvodapedagógiai vonalon ilyen fejlesztésre még nem került sor – hangsúlyozta az előadó. Az OH a projekt keretében, 2017 szeptemberétől 2018 májusáig, 146 óvodában szervezett akkreditált pedagógus-továbbképzést, s összesen 100 településen voltak jelen, a konvergencia régióban a pedagógusok mintegy egyharmadát érték el. A cél az volt, hogy minél több óvodapedagógus kapjon szakmai tartalmakat, amelyek az óvodai nevelés nyolc területét (egészségfejlesztés, egyéni bánásmód, játék, környezettudatosság, különleges bánásmód, művészeti nevelés, mozgás, tehetségfelismerés) érintették.

Csapóné dr. Ferenczi Szilvia, a CSBO szakmai vezetője a konzorciumi partner oldaláról világította meg a projektet. A CSBO projektcélja az volt, hogy képzéssel és támogató szolgáltatással erősítsék az óvoda és a 3 év alatti gyermekek napközbeni ellátásának esélyteremtő és hátránykompenzációs képességét. Kutatásuk során 1000 családi napközi és bölcsőde kérdőíves felmérését végezték el a konvergencia régiókban. Ebből kiderült, hogy a legfőbb probléma a stresszkezelés, a szülőket érintő konfliktuskezelés, valamint az otthoni környezetből adódó problémák kezelése. A kutatás másik része egy 488 fős lakossági adatfelvétel volt. Összességében a bölcsődében és családi napköziben nyújtott szolgáltatást tekintve nagyon magas szintű volt a szülők elégedettsége, ugyanakkor megtudták, hogy a válaszadók kétharmada számára a munka és a magánélet összeegyeztetése nem teljesen zökkenőmentes. A CSBO 2017 novembere és 2018 májusa között 30 órás minősített, illetve akkreditált továbbképzést szervezett a szakemberek számára, négy témában (családpedagógia a 6 év alatti gyermekekkel foglalkozó szakembernek; családközpontú pedagógia gyakorlata, játék az első életévekben, mozgás és környezettudatosság), ezeken összesen 1646-an vettek részt. A gyermekek napközbeni ellátási rendszerének átalakulását mentor- és koordinátorhálózat révén segítették, szakmai anyagok készültek és 20 jó gyakorlatot gyűjtöttek össze különböző témákban, továbbá 50 szakmai workshopot tartottak a projekt keretében. Emellett 2016-2017 folyamán 30 alkalmas családi programot valósítottak meg Gyereknek áll a világ címmel.

És hogy milyennek látták maguk a résztvevők a projektet? Rakovics Brigitta óvodapedagógust (Kalocsa Város Óvodája és Bölcsődéje Bem Apó Utcai Tagóvoda) a példamutatás és a kíváncsiság vezérelte, amikor a képzést elkezdte, de motivációi között megemlítette a környezeti hatásokat is – óvodájuk a város szélén helyezkedik el, és magas az odajárók között a hátrányos helyzetű gyermekek aránya. A képzés során megismerték az óvodai nevelés jogszabályi hátterét és összehasonlították a régi és az alapprogram játékpedagógiáját. Ezt követte a második napon a gyakorlat, a tudásmegosztás, a „jó gyakorlat” megismerése, majd a harmadik napon a Pedagógiai Program felülvizsgálatának és módosításának folyamata következett. A képzésen résztvevő óvodapedagógusok megismerték a reflektív szemléletet, korszerű tudáselemeket kaptak, illetve többszintű rálátást a folyamatokra, hátránycsökkentő módszerekkel ismerkedhettek meg, továbbá kooperatív technikákat sajátítottak el.

Nagy Lajosné tagóvoda-vezető a mentori tapasztalatokról beszélt. Elárulta, hogy a mentori csapat összeállítása során a következő elvárásokat támasztották: kommunikáció, konstruktivitás, információátadás, partneri kapcsolat alakítása, együttműködés, szakmai ajánlás. Elvárás volt a tanácsadói szerep (szakmai, szervezési, pedagógiai-módszertani feladatok), a jó gyakorlatok ismerete és a hátránycsökkentést szolgáló tudatos tevékenység. A mentorokra gyakorlati felkészítés várt: próbafeladatok; a rendszer áttekintése, a jó gyakorlatok megismerési módja, értékelési lehetőségek; a szakmai adatlapok tartalmi elemeinek feldolgozása. Ennek során a helyi sajátosságokat figyelembe vevő specifikus elemek is megjelentek, így a képzési tartalom ismerete, a hátránycsökkentést célzó, tapasztalatátadásra alkalmas jó gyakorlat jelenléte, a módszerek, foglalkozásszervezési eljárások. Fontos volt továbbá alkalmazkodni az eltérő személyi, illetve tárgyi környezethez. És hogy mit adhat egy professzionális képzés az óvodapedagógusoknak? A témák választhatóságát, hospitálást, szakmai eszmecserét, a hálózatépítést, a jó gyakorlatok megismerését és szakmai megerősítést – mondta el Nagy Lajosné. 

Bessenyeiné Tóth Tünde, az OH szakmai szakértője a trénerek oldaláról mesélt tapasztalatairól. Rámutatott, hogy a projekt egyediségét az adta, hogy a képzések hitelesek, gyakorlatorientáltak voltak, reflektív szemlélet jellemezte őket, és egyedi struktúra (20 óra módszertan, 3 óra hospitálás, 7 óra pedagógiai program) szerint épültek fel. Hosszabban beszélt a hospitálásról, amely szerinte azért fontos, mert hatékonyabban biztosítja az intézmények szakmai munkájának fejlődését, fejleszti a nevelőtestület egységes értékrendjének kialakulását erősítő folyamatokat, segíti a közösségi kooperációt, lehetővé teszi a helyi problémák megoldását és hozzájárul a szakmai ismeretbővítéshez. 

Az óvodavezetők és az óvodapedagógusok hálózati koordinációjának megvalósítása kiemelt cél volt a workshopok keretében – mondta el Dóczy Borbála, az OH szakmai szakértője. A hálózati tanulás lehetőséget adott arra, hogy horizontális tanulás jöjjön létre az óvodapedagógusok között, fogalmazott az előadó, amivel arra utalt, hogy a résztvevő pedagógusok egymástól tanulhattak. Fontosnak tartották, hogy az aktív részvétel és partnerség létrejöjjön, és lehetőséget biztosítottak arra, hogy helyi kezdeményezések is megjelenjenek. Összesen 20 településen, 20 workshopot tartottak, ezeken bizonyos tematika mentén a jó gyakorlatok bemutatása valósult meg, amit a reflexiók követtek.