„Egyszerűen szerelmes vagyok a matematikába.” – Interjú Tóthné Szalontay Annával

Ember a tankönyv mögött interjúsorozatunkban a természettudományos Újgenerációs tankönyvek főszerkesztőjével, Tóthné Szalontay Annával beszélgettem Újgenerációs tankönyvekről, a matekprezi.com-ról, az új szemléletű természettudományos oktatásról és arról, hogyan lehet négyesre tudni, de ötösre szeretni a matematikát.

alt


Hogyan vezetett az utad a tankönyvszerkesztésbe?

Eredetileg matematika-fizika szakos tanár vagyok, tíz évig tanítottam is, de most már lassan húsz éve, pontosabban 1996 óta vagyok szerkesztő. A Műszaki Kiadónál kezdtem a tankönyvszerkesztői pályát, majd néhány év múlva már a Nemzeti Tankönyvkiadónál szerkesztettem először csak matematika, később pedig fizika tankönyveket is.

Mi volt különleges a kísérleti tankönyvfejlesztésben a korábbi munkáidhoz képest?

Fontos elmondani, hogy a kísérleti projekt nem abban az értelemben volt kísérleti, ahogy az emberek gondolni szokták. Mi nem kísérleteztünk senkivel – nagyobb szakmai felügyeletet kaptak ezek a könyvek, mint korábban bármikor bármelyik kiadvány. Az egészen kivételes az volt ebben a fejlesztési folyamatban, hogy miután kipróbálták az iskolákban a könyveket, utána minden részletre kiterjedő, visszajelzéseket kaptunk, melyek alapján átdolgoztuk a könyveket, példának okáért nem egy lektor dolgozott velünk hanem sok, nem is említve a szinte számtalan szakmai bizottságot, akik értékelték és segítették a munkánkat. Elmondható, hogy ilyen csapatmunkában megvalósuló tankönyvszerkesztésre még nem volt eddig példa hazánkban, ahol ennyi kreatív és okos emberrel dolgozhattunk együtt. Mindenképpen meg szeretném említeni Wintsche Gergelyt, Létai Mártont, Orosz Adélt, Gados Lászlót, Medgyes Sándornét, Honyek Gyulát és Tamásné Kollár Magdolnát, ők különösen sokat segítették a munkámat. 

Milyenek voltak a tanári visszajelzések? Szerették a könyveket?

A természettudományi könyvek nagyon jó értékelést kaptak a tanároktól, általában négyes-ötösöket. Ez az egész csapat érdeme, aki dolgozott a projekten, valamint biztosan köze van ahhoz is, hogy egyre jobban az élménypedagógia felé fordultunk.

Tehát itt is látszik az elmozdulás a frontális oktatástól a kooperatív felé…

Pontosan. Az a célunk, hogy senki ne érezhesse úgy, hogy mondjuk a fizika tanulása csak egy haszontalan, értelmetlen ismeretanyag mechanikus elsajátítása. Ki kell derülnie, hogy a fizika hasznos, az élet minden fontos területén megjelenik, ismerete gyakorlati előnyökkel jár. Cél a problémaközpontúság, a gyakorlatiasság és az ismeretek egyensúlyának megteremtése a motiváció folyamatos fenntartásának és minden diák eredményes tanulásának érdekében. Ez csak kooperatív eszközökkel megy.

Az új szemléletű tanításban bátran felvethetünk olyan témákat is, melyek nem lezárt, letisztult igazságokat tartalmaznak, hanem a jelen korban vitatottak, és így a tanulókat önálló gondolkodásra, egyéni álláspont kialakítására sarkallják. Világszerte az ilyen nyitott végű problémafelvetés felel meg a közoktatásban megjelenő új pedagógiai irányzatoknak, követendő módszereknek.

alt

 

Hogyan szeretted meg a matematikát? Mikor volt az a pont, amikor tudtad, hogy ezzel akarsz foglalkozni?

Tudni kell, hogy bölcsész családból jövök, ahol mindenki magas szinten művelte a humán tudományterületeket. Úgy éreztem, hogy nekem, mint legkisebbnek, meg kell mutatnom a világnak és a családomnak, hogy én is jó vagyok valamiben és talán már itt tudatosan választottam más utat, mint a családom többi tagja. Ötödik osztályos koromban bekerültem a Radnótiba, ahol nagyszerű tanáraim voltak, Fedák Juditot és Rácz Mihályt említeném, akik matematikára és fizikára tanítottak. Olyan szinten elvarázsoltak ezekkel a tudományokkal, hogy én egészen azóta borzasztóan szeretem a matematikát és a fizikát. Sőt, mondhatom, hogy szerelmes vagyok a matematikába.

Szerencsés dolog, ha valakinek a munkája a hobbija is…

Egy kedves matematika tanár mondta annak idején egy tanítványának, amikor ötös osztályzatot adott neki, hogy azért kap jelest, mert ugyan csak négyesre tudja, de ötösre szereti a matematikát. Ez nekem annyira tetszett, hogy viccesen én is azt szoktam mondani, hogy lehet, hogy csak négyesre tudom, de az biztos, hogy ötösre szeretem. (nevet)

Honnan van ez a fajta elhivatottság? Mi fogott meg ennyire a matematikában? 

Amit matematika néven tanulunk középiskolában messze nem fedi le azt a hihetetlen gazdag matematikai univerzumot, amit az egyetemeken tanítanak. Ott valami egészen varázslatos világot ölt a matematika. Olyan rendszereket találnak ki, amik teljesen különállóak és új értelmezést adnak mindennek. Vegyük például Bolyait. Elég kihagyni egy axiómát a rendszer alapkövetelményei közül és rögtön egy teljesen más világ épül fel.  Ez számomra borzasztóan érdekes, szinte olyan a matematika tanulás mint egy jól megírt sci-fi.

Mi a helyzet a fizikával? Azt is ennyire szereted?

A fizika manapság annyira sokrétű és szakosodott, hogy az egészet egyszerűen nem lehet megtanulni. (nevet) Hogy átlásd az egészet, az ki van zárva. A fizika egy olyan hatalmas birodalom, és annyira sokat fejlődik, ugyanúgy, ahogy az összes természettudományi tárgy is, hogy az valami csodálatos. A világ el fog jutni oda, hogy komolyan vegye a természettudományokat, mert megváltoztatják az életünket, az életminőségünket. ezek a kutatások az egész világra kihatnak,  elég csak az internet fejlődésére gondolnunk az elmúlt években. Küldetésünk az, hogy megismertessük és megszerettessük a természettudományos tárgyakat az emberekkel.

alt

 

A matekprezi.com, ahol rengeteg szórakoztató, hasznos videót, zenét, prezit osztasz meg teljesen ingyen, ezért jött létre?

Azért csináltam a weblapot, mert nagyon sok humán beállítottságú ember között nőttem fel, és azt szeretném, ha leginkább olyan embereknek tudnánk adni információkat, élményeket, akik nem természettudományos beállítottságúak. Ezért készítem a videókat és a játékokat, a preziket, melyek közel tudják hozni a matematikát az emberekhez. Tulajdonképpen a matematikát és a természettudományokat szeretném megszerettetni, és megmutatni, hogyan lehet érdekessé tenni a tananyagot. A Prezinek a lehetőségei indítottak el ezen az úton, és mára rengeteg tananyagot tettem ide fel, ingyen, bárki számára felhasználható módon.

Azt mondta nekem annak idején az egyik tanárom, Pálfalvi Sára, hogy azért jó, hogy ezt csinálom, mert fölrázom vele a tanárokat. Nem kell ahhoz programozónak lenni, hogy az ember weblapot, vagy filmet készítsen, vagy egy interaktív ppt-t, vagy egy prezit hozzon létre. Érdemes nyitni a digitális felé, mert ez egy nagyon egyértelmű kapu a gyerekek világába.

Mondhatjuk, hogy ez az ars poeticád?

Célom a matematika megszerettetése és népszerűsítése, és a szórakozva tanulás. A képi megjelenítés, és a zenék hangulata – reményeim szerint – emléket hagy a tanulókban és az őket segítő szülőkben, és segít legyőzni a matematikatanuláshoz kapcsolódó szorongást, vagy félelmet. Továbbá célom az is, hogy minden matematika feladatnak legyen mindenki számára elérhető megoldása. Ez korábban nem volt jellemző a matematika könyvekre – ezért ezen nagy erőkkel dolgozom.

(A képeket Kaliczka Gabriella készítette.)

Kapcsolódó tartalmak

„Szinte elfeledkeznek arról, hogy tankönyvből tanulnak…” – interjú Sándor Csillával

A képen Sándor Csilla látható.

Ember a tankönyv mögött interjúsorozatunkban Sándor Csillával, az Újgenerációs alsós olvasókönyvek szerkesztőjével, a Magyar Gyermekirodalmi Intézet vezetőjével és a Csodaceruza magazin főszerkesztőjével beszélgettem gyerekirodalomról, olvasásra nevelésről, a Csodaceruza magazinról és az Újgenerációs olvasókönyvekről.

„A gyors haladás nem segít, az alapozásnak rendkívüli szerepe van” – Interjú Baranyai Katalinnal

A képen dr. Baranyai Katalin látható.

Ember a tankönyv mögött interjúsorozatunkban Baranyai Katalinnal, az Újgenerációs tankönyvek társadalomtudományi főszerkesztőjével beszélgettem a magyar nyelv és irodalomoktatás szerepéről, tehetséggondozásról, a tankönyvírás és a szerkesztés közötti különbségekről, valamint az Újgenerációs tankönyvekről.

TanTrendi visszatekintő 2017 – Ember a tankönyv mögött interjúsorozat

Ember a tankönyv mögött interjúsorozatunkban igyekeztünk eddig talán ismeretlen oldalukról megmutatni az Újgenerációs tankönyvek szerzőit, szerkesztőit. Motivációkról, kihívásokról, nehézségekről, tankönyvírásról és sok egyébről beszélgettünk. A sorozatot 2018-ban is folytatjuk.