eKRÉTA, Okostankönyv, digitális írástudás

Digitális eszközök és digitális tartalmak az oktatásban címmel rendeztek konferenciát a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban 2018. december 13-án.

alt


Veres Pál, a gimnázium igazgatója bevezetőjében elmondta, az oktatás végső célja mindig az, hogy az utánunk következő generáció a lehető legszélesebb tudásra tehessen szert. A digitális tartalmak ezt támogatják, de a végcél ugyanaz, mint volt sok évvel ezelőtt, ami nem más, mint a gyerekek nevelése, fejlesztése.

Dr. Szabó Balázs, az eKRÉTA Informatikai Zrt. vezérigazgatója a KRÉTA bevezetésének tapasztalatairól, a rendszer új fejlesztéseiről beszélt. Felidézte az elektronikus tanügyigazgatás elterjedésének főbb lépcsőit. 2015-ben az intézmények harmada már használt e-naplót, de az látszott, hogy az intézmények többsége inkább a papír alapú rendszert választotta. Ezt követte a KRÉTA rendszer, ami az állami szférában bevezetésre került. Jelenleg az intézmények 76 százaléka használ e-naplót, amely összesen 3074 intézményt jelent a 2018/19-es tanévben. Körülbelül 2-300.000 felhasználó együttes jelenlétét szolgálja ki a rendszer, ennyien használják egy időben nap mint nap. Szülői applikáció (ahol például láttamozni tudja a szülő a bejegyzéseket), tanári applikáció és diák applikáció is része a rendszernek. A tanári app jelenleg még béta verzióban fut, és fontos tudni róla, hogy offline verzióban is működik. A következő év nagy fejlesztései lesznek: E-Ügyintézés (az iskolák és a szülők közösen tudjanak elektronikusan ügyeket intézni, például a szülői igazolásokat), tanulói monitoring (ESL) modul (a korai iskolaelhagyás csökkentésére). Az elkövetkező 2-3 évben tervezett fejlesztések arra fognak irányulni, hogy a KRÉTA további oktatási rendszerekkel kapcsolódjon össze. Ezek a KRÉTA HUB (ami egy authentikációs pont lesz), a KRÉTA API (ami egy információs pont lesz) és a KRÉTA Interface (ami egy kollaborációs pont lesz). 

Pintér Gergely, az EFOP-3.2.2-VEKOP/15-2016-00001 A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztése című projekt szakmai vezetője (Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet) Lapozástól a kattintásig – a hagyományos tankönyv átfordítása digitális taneszközzé címmel tartott előadást. Elmondta, hogy jelenleg az a helyzet, hogy múlt században született tanárok tanítják a jelen században született diákokat, és többek között a generációs szakadék miatt is ez meglehetősen nehéz dolog tud lenni. Megtörtént igaz történetekkel igazolta, hogy mekkora fejlődésen ment át a pedagógia az elmúlt időszakban, amely többek között összefüggésbe hozható az emberiség digitális technológiai fejlődésével. A projekt azokra a jelenleg is fennálló, oktatásban található problémákra kínál eszközöket és megoldásokat, melyekkel a megváltozott tanítási-tanulási folyamatot tudja támogatni. Elmondta, hogy a tanulás hasonló egy ház felépítéséhez. Kellenek a megfelelő alapok, megvannak a megfelelő munkafázisok, de az ütemezéssel is haladni kell, és ha túlontúl sietünk, ha kihagyunk lépéseket, ha nem hagyunk kellő időt minden egyes fázisnak, akkor a végén összedől a ház. Tunéziai és indiai példákon keresztül személtette, hogy más nemzetek miként reagáltak a felmerülő problémákra, legyen szó pénzügyi, vagy hatékonyabb kommunikációs stratégiákról. A Magyarországon felmerülő oktatási problémákra a Nemzeti Köznevelési Portál (NKP) több megoldást és eszközrendszert is kínál. A portál összes szolgáltatásának lenyomata az Okostankönyv. Ismertette az adaptív Okosfeladatokat, az Okostankönyvek tulajdonságait, az NKP új fejlesztéseit és közgyűjteményekkel való kapcsolódási pontjait. Végül egy győri étteremben zajlott éttermi robot kísérlettel szemléltette azt, hogy a digitális technológia használata miként teheti jobbá az életünket, amennyiben gazdasági haszna mellett akár emberségre is nevelhet. A kísérletben a pincér-robot addig nem távozott a kiszolgált asztaltól, amíg meg nem köszönték neki a kiszolgálást. 

Dr. Főző Attila László senior digitális fejlesztő (Digitális Pedagógiai Módszertani Központ) előadásának címe A digitális írástudás évszázada volt. Felhívta a figyelmet arra a közkeletű tévhitre, miszerint a gyerekek született informatikai zsenik lennének. Ez nem így van, meg kell tanítani őket a digitális világnak az értésére. A digitális írástudás történeti modelljeit vette sorra, és a definíció fontosságát hangsúlyozta, mert mindenki mást ért a digitális kompetencián. A legújabb keretrendszer (DigComp 2017) szerint a digitális kompetencia 21 területet ölel fel, melyek 5 csoportba sorolhatók: Információs és adat írástudás, Kommunikációs és közös munka, Digitális tartalomfejlesztés, Biztonság, Problémamegoldás. Mitől lesz digitális egy iskola? – tette fel a kérdést. Akkor digitális, ha az iskola minden tevékenységében jelen van a digitális technológia a gazdasági irodától kezdve a beléptetésen keresztül, nyilvántartáson át és természetesen a tanítás és tanulás folyamatában is. Mindenképpen kell ehhez egy innovatív vezető, de stratégia és tervezés, pedagógiai megújulás, nyitott pedagógusok is kellenek hozzá. Kiemelte a Digitális Témahét fontosságát, majd a digitális pedagógus létről beszélt. „Szervezetfejlesztés és módszertani képzés, -támogatás nélkül ne dobjunk technológiát a tantermekbe!” – javasolta előadása végén a hallgatóságnak, majd a Selfie Tool önértékelő szoftverre hívta fel a figyelmet.

A digitális tananyagfejlesztés módszertana címmel Péterné Czakó Edit a Földes Ferenc Gimnázium Digitális Középiskola tagozatfelelőse tartott előadást. Az e-learning és digitális tananyagok közötti összefüggéseket, kapcsolódási pontokat azonosította. Ahhoz, hogy egy ilyen tartalom jó legyen, sok szereplő együttműködése szükséges. Kellenek szoftverfejlesztők, tartalomfejlesztők, oktatásszolgáltatók. Fontos továbbá, mondta az előadó, hogy az implementációnak meglegyenek a feltételei, intézményi, oktatói és tanulói szinten. Digitális forma, hálózati hozzáférés, interaktivitás, teljesítménykontroll és online diskurzus a korszerű digitális tananyag tulajdonságai. Végül a NetLearn online oktatási környezetet mutatta be.

Az oktatás támogatása digitális taneszközökkel (Digitális Középiskola) címmel Veres Pál, a Földes Ferenc Gimnázium igazgatója tartotta a konferencia záróelőadását. 2003-ban indult el a Digitális Középiskola, mely egy blended képzési forma, digitális platformmal. Cél a hátrányos helyzetűek iskolázottságának növelése volt. A Földes Ferenc Gimnázium működteti az Innocenter Nonprofit Kft.-vel együtt. Áttekintette a program színes történetét, felépítését, megvalósítását és oktatási rendjét. Bemutatta a portál által használt digitális feladatok sokszínűségét és használhatóságát a NetLearn oktatási rendszerben. 15 befejezett tanév alatt 535 főnek adtak érettségi bizonyítványt. „Igény van a családok életritmusához igazodó oktatásra, és a megfelelő modell tanulásra ösztönzi a felnőtt lakosságot” – vonta le a következtetést az igazgató.