Elindult a Fenntarthatósági Témahét

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma immár harmadik alkalommal hirdette meg a Fenntarthatósági Témahetet. A rendezvénysorozat a PontVelem Nonprofit Kft. szervezésében 2018. április 23-27. között kerül megrendezésre. A program célja a Föld Napja üzenetének, a fenntarthatóságnak széles körű elterjesztése iskolai keretek között.

alt


A programsorozat sikerét jelzi, hogy eddig 1503 iskola regisztrált a Témahétre. Az esemény fővédnöke Áder János köztársasági elnök úr. A Témahétről minden információ megtalálható a www.fenntarthatosagi.temahet.hu honlapon.

Az ünnepélyes megnyitón Dr. Maruzsa Zoltán az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős helyettes államtitkára köszöntötte a megjelenteket. Elmondta, hogy jó látni „kicsiben” megvalósulni azokat a fenntarthatósági kezdeményezéseket, amikről „nagyban” gondolkodunk. Az oktatásnak felelőssége van abban, hogy a jövő felnőttjei felelősséget tudjanak vállalni azokban a fenntarthatósági célokban, melyeket az ENSZ globális fenntartható fejlődési céljaihoz kapcsolódóan fogalmaztak meg. Fontos, hogy az iskolák ne csak önmagukban dolgozzanak ezen, hanem kapcsolatba tudjanak lépni olyan helyi szervezettekkel, melyeknek szintén fontos a fenntarthatóság. A Zöld óvoda és Ökoiskola programról kiemelte, hogy már 898 Zöld Óvoda és 967 Ökoiskola működik Magyarországon, ahol kiemelten foglalkoznak a fenntarthatósági célokkal. Érdemes tudni azt is, hogy az átdolgozott kerettantervekben megjelenik a fenntarthatóság – hívta fel a figyelmet a helyettes államtitkár.

Dr. Szili Katalin a Nemzeti Fenntarthatósági Fejlődési Tanács tiszteletbeli elnöke beszédében elmondta, hogy a rendszerszintű problémákra rendszerszintű válaszokat kell adnunk – röviden ezzel foglalható össze a Nemzeti Fenntarthatósági Fejlődési Tanács munkája, mivel a fenntarthatósági, globális, rendszerszintű kihívásokkal, kezdeményezésekkel foglalkoznak. A műanyagmentes világ elérése lenne a legfontosabb cél jelenleg, hiszen évente 8 millió tonna műanyag jut az óceánokba. Ha ez így folytatódik tovább, akkor 2050-ben több műanyag mint hal lesz az óceánokban. 

Dr. Soós Gábor az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának főtitkára szerint a fenntarthatóság legkomolyabb ellensége a háború, ezért a béke megteremtése és fenntartása az UNESCO legfontosabb célja, valamint a nemzetközi együttműködés koordinálása oktatás, tudomány, kultúra és kommunikáció terén. Fontos továbbá, hogy az élethosszig tartó tanulás lehetősége mindenki számára elérhető legyen. A globális felelősségre nevelésbe illeszkedett például a tavalyi Világ Legnagyobb Tanórája Projekt is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kulturális sokszínűség a fejlődés egyik motorja lehet, mivel a globális célok nem kultúra-függetlenek, ugyanis a kultúra az oktatástól kezdve a környezetvédelmen ár nagyon sok területet átsző.

Dr. Molnár Ferenc a Magyar Innováció és Hatékonyság Nonprofit Kft. programigazgatója beszámolt a Virtuális Erőmű program sikeréről. Céljuk, hogy 2030-ra Paks után a második helyre kerüljenek a villamosenergia termelést (takarékosságot) tekintve. Bemutatta iskolai és diákprogramjaikat, többek között  az Aktív tanulók – passzív ház projektet, és az Energiatudatos Iskolákért Pályázatot is.

Horváth Szabina a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium tanulója, az év energiahatékonysági diákmenedzsere bemutatta a 2017-es, díjazott Mi6 projektjükben elvégzett munkájukat, amely egy csónakázótó-felújítás során valósult meg. 

Sipos Imre Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszteri biztosa, az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója, ahogy a többi előadó is, személyes természetközeli élményével indította a beszédét, majd elmondta, hogy az iskolák az államtól és az EKE OFI-tól konkrét segítséget kapnak tananyagokon, kerettanterveken, Ökoiskola modelleken keresztül ahhoz, hogy miként lehet integrálni az oktatásba a fenntarthatósági célokat. Felvázolta az Ökoiskola modellt, a Natura 2000 Életjelek programot, a Natúrázzunk kiadványokat, valamint a többi eszközről is szólt, tanári segédanyagokról és továbbképzésekről. Az Iskolai Közösségi Szolgálat is fontos szerepet játszik az összképben, hiszen a diákok nagy arányban választanak környezetvédelmi társadalmi szerepvállalást az érettségihez kötelező programban. Megemlítette a tartós tankönyv kezdeményezést, és érintette a papíralapú tankönyvek helyett a digitálisra való áttérést, valamint konkrétan a tankönyvekben megjelenő, fenntarthatóságra való nevelést támogató részeket. Végül sok sikert kívánt mindenkinek Fenntarthatósági témahéthez, nem egyszer, hanem ötvenkétszer egy évben.

Matolcsy Miklós a PontVelem Nonprofit Kft., a Fenntarthatósági Témahét szervezőjének ügyvezető igazgatója bemutatta a 2018. évi Fenntarthatósági Témahét programjait. Ismertette az együttműködő szervezeteket, majd kitért a számokra, jelenleg 1503 iskola, 18.873 osztály és 317.000 diák regisztrált a témahétre. Tanórai foglalkozások, tanórán kívüli aktivitások, pedagógus oktatás és önkéntes óralátogatók alkotják a témahét struktúráját. Holnap, április 24-én Áder János köztársasági elnök önkéntesként tart tanórát, április 27-én a ZöldOkos kupa döntőjére kerül sor. A témahét idei témája az épített és természeti környezet védelme. 

Végül díjátadó ünnepség keretében átadták a Zöld Tündér, a Legzöldebb diák 2017-ben, a Legaktívabb iskola 2017-ben , és a Legtöbb önkéntest küldő szervezet 2017-ben díjakat.

Az idei évben a Zöld Tündér Díjakat a következő személyeknek, szervezeteknek adták át:

A legzöldebb diák 2017-ben Horváth Szabina. 

Szabina 10. évfolyamos grafikus tanuló a székesfehérvári Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnáziumban. Még a 9. évfolyamon benevezett Kitaibel Pál Középiskolai Biológiai és Környezetvédelmi Tanulmányi Versenyre, és a döntőbe jutott, ahol 10. helyezett lett korosztályában. Pályaműve a „Gondolkodj globálisan és cselekedj lokálisan!” szlogenhez csatlakozva: A székesfehérvári Csónakázó-tó vízrendszerének BISEL vizsgálata diákokkal. Munkáját a Magyar Innováció és Hatékonyság Nonprofit Kft. is jutalmazta, Az év diák energiahatékonysági menedzsere díjban részesült. Felkészítő tanárai Lakiné Szemanyik Teréz tanárnő és Szászi József tanár úr voltak. 

A legaktívabb iskola 2017-ben a Gál Ferenc Főiskola Békési Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium volt. 

Az iskola a 2017. évi Témahéten a környékbeli szakmai szervezetek bevonásával igen tartalmas szakmai programot valósított meg: többek között a helyi madártani egyesület elnöke tartott előadást a madárgyűrűzésről, egy vidékfejlesztési szakember a helyi termékekről, egy helyi kézműves pedig fafaragó bemutatót tartott a gyerekeknek. Ezek mellett egy természetvédő szervezet vándorkiállítása beköltözött az iskola aulájába, volt a héten szelektív gyűjtés, kerékpártúra, tanösvény látogatás, madárgyűrűzés, sajtkóstoló, csalán simogató, gyógynövény felismerő verseny is. Beszámolójuk alapján ítélték nekik a legaktívabb iskola díjat. 

A legtöbb önkéntest küldő szervezet 2017-ben a Földművelésügyi Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztálya volt. 

A Földművelésügyi Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztálya 2017. óta kiemelt szakmai partnere a Fenntarthatósági Témahétnek. A tavalyi évben a nemzeti parki igazgatóságokat 20 neves szakember, – osztályvezetők, tájegységvezetők, természetvédelmi őrök, környezeti nevelők – képviselték a szakmát az iskolákban. Szakembereik az idei évben a pedagógusképzésben és a diákpályázatokban is szakmai segítséget nyújtottak. 

A Fenntarthatósági Témahét nagykövete díjat Bánki Andrea, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szakmai programfejlesztési referense vehette át.

Bánki Andrea az első témahét megrendezésétől kezdve, ami a 2015-s Pénz7 volt, a témahetek gazdája. 2016 óta, az első Fenntarthatósági Témahét megrendezése óta aktív szereplője mind a programok tervezésének, mind a szervezésének, mind a megvalósításának. Személyének kiemelt szerepe van nemcsak a Fenntarthatósági Témahét, hanem a többi témahét szakmai sikerében is.

(A képeket Kaliczka Gabriella készítette.)