Elkezdődött a Fenntarthatósági Témahét

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) immár negyedik alkalommal hirdette meg a Fenntarthatósági Témahetet. A rendezvénysorozat a PontVelem Nonprofit Kft. szervezésében 2019. március 18-22. között kerül megrendezésre. A program célja a Föld Napja üzenetének, a fenntarthatóságnak széles körű elterjesztése iskolai keretek között. A 2019. évi Fenntarthatósági Témahét témái a közlekedés, a víz és a globális fenntarthatósági célok köré szerveződnek a köznevelés mindhárom korosztályának (alsó tagozat, felső tagozat, középiskola).  

A képen a Kőbányai Szent László Gimnázium tanulói láthatók.

Rétvári Bence az EMMI parlamenti államtitkára a nyitórendezvényen kiemelte, hogy az elmúlt évek oktatási sikertörténetei közé tartoznak a témahetek. Ezek alkalmával a diákok kilépnek a 45 perces tanórák keretéből, megismerkedhetnek a világ és az emberi élet fontos kérdéseivel. Rétvári szerint igazán 21. századi a témahetek módszere, ahol nem tárgyi tudást kell elsajátítani, hanem a készségek fejlesztésére koncentrálnak. 

Weingartner Balázs az Innovációs és Technológiai Minisztérium fenntarthatóságért felelős államtitkára beszédében hangsúlyozta, hogy korunkban a változások gyorsak, napról-napra újabb problémák merülnek fel. A minisztérium megpróbálja a Témahét során gyakorlati tapasztalatokkal támogatni a tanárok munkáját. Weingartner azt is fontosnak tartja, hogy ne csak beszélgetni tudjunk a diákokkal a Fenntarthatósági Témahét céljairól, hanem megtapasztalják azt is, hogy mit tudnak tenni a célokért. 

Dr. Bartus Gábor a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára szerint a fenntarthatóság nem tudományos diszciplína, ezért nehéz tanítani, mert több tudományágat kapcsol össze. A fenntarthatóság inkább szemléletmód, mint klasszikus tudásanyag, így fenntarthatósággal kapcsolatban inkább a gondolkodás formálására van szükség, mint tudás megszerzésére. Hangsúlyozta, a fenntarthatóság sajátja az időtávban és a természeti erőforrások végességében való gondolkodás. Az iskola szerepe kiemelkedő, a fiatalok gondolkodását képes formálni a Fenntarthatósági Témahét, de akár egy-egy kiemelkedő pedagógus példája is. 

Tari Anna, Szabó Nikolett és Stefán Kristóf a Kőbányai Szent László Gimnázium tanulói és a Stockholmi Ifjúsági Víz Díj magyarországi döntőjének nyertesei bemutatták a vízlábnyomról szóló pályaművüket. A céljuk, hogy felhívják a figyelmet az ivóvíz fontosságára és a vízpazarlás megakadályozása. Projektjük során egy társasjátékot fejlesztettek, amit 17 diákkal teszteltek 4 alkalommal. Magyarországi sikerük után Stockholmban is megmérettetek a nemzetközi versenyen, ahol sok hasznos tapasztalatra tettek szert. 

Csepreghy Nándor a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány igazgatója elmondta, hogy a megélt fenntarthatóság egyik szép példája, hogy például szüleink és nagyszüleink generációjában mindig az idénynek megfelelő gyümölcsöket és zöldségeket fogyasztották, illetve ha egy használati tárgy elromlott, először megjavíttatták, és csak akkor vettek új terméket, ha az végleg tönkrement.

Kerékgyártó József a MÁV-START ZRT. vezérigazgatója a Felelősen a környezetért című előadásában hangsúlyozta, hogy a közösségi közlekedésben összefonódik a közösség és a fenntarthatóság kérdése. A vasút – sajnos – gyakran a szennyeződéseket (kormot, zajt) is szállítja, nemcsak az emberek közti kapcsolatot, a közösséget szolgálja, ezért a MÁV-START ZRT. különös figyelmet fordít manapság a környezetvédelemre. Kerékgyártó a MÁV-START ZRT. fontos feladatának nevezte, hogy tevékenységükkel, minél kevesebb terhet hagyjanak a következő nemzedékekre. Mindezek mellett – emelte ki Kerékgyártó – még mindig a kötöttpályás közlekedés a legkevésbé környezetterhelő. Ezért fontos, hogy új fejlesztések révén növeljék a vonatközlekedés gyorsaságát, megbízhatóságát, hogy egyre több magyar polgár számára legyen vonzó a vasúti közlekedés. 

Matolcsy Miklós a PontVelem Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a Fenntarthatósági Témahét közvetlen célcsoportja az iskoláskorúak, de fontos, hogy rajtuk keresztül a szélesebb társadalomhoz is eljusson a fenntarthatóság kérdése, majd ismertette a hét programját, feladatait és kitért a témahetet támogató szervezetek munkájára is. 

A nyitórendezvény végén kiosztották a Fenntarthatósági Témahéthez kötődő Zöld Tündér díjakat. Díjat kapott Tari Anna, Szabó Nikolett és Stefán Kristóf, mint a legzöldebb diákok a Stockholmi Ifjúsági Víz Díj magyarországi döntőjének nyertesei és a Kőbányai Szent László Gimnázium tanulói, ahogy a 2018-ban a Fenntarthatósági Témahéten legaktívabban részt vevő iskola, a budapesti XIII. kerületi Vizafogó Általános Iskola is díjazott lett. Zöld Tündér lett a 2018-ban legtöbb önkéntest küldő szervezet, a HungaroControl Zrt. is, illetve a Témahét szakmai támogatásáért a Magyar Innováció és Hatékonyság Nonprofit Kft., valamint dr. Varga Attila, az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos munkatársa is, aki az első Fenntarthatósági Témahét óta segíti a Témahét magas szintű szakmai minőségének fenntartását. Végül kiosztották a díjat Matolcsy Miklósnak, a PontVelem Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójának, illetve Néder Katalinnak, a PontVelem Nonprofit Kft. oktatási vezetőjének is.

(A képeket Kaliczka Gabriella készítette.)