Elkezdődött a XXI. Országos Közoktatási Szakértői Konferencia – 1. nap

Köznevelés, szakképzés, pedagógusképzés, innováció – huszonegyedik alkalommal is Hajdúszoboszlón gyűlt össze a szakma krémje. A Suliszerviz Pedagógiai Intézet rendezésében megvalósuló Országos Közoktatási Szakértői Konferenciáról folyamatosan tudósítunk, beszámolunk az eseményekről.

alt


Schanda Tamás az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese Oktatás, innováció a tudástársadalom és a mesterséges intelligencia korában című előadásában hansúlyozta, hogy a negyedik ipari forradalom az élet minden területén változást generál, az oktatásra pedig különösen igaz ez. A technológiai fejlődést pedagógiai fejlődésnek is kísérnie kell azonban. A tudástársadalomban az oktatásnak egyre nagyobb szerepe lesz, hiszen a ma iskolába lépő gyerekek jelentős része olyan szakmát fog gyakorolni, majd ha felnő, ami ma még nem is létezik. Ha meg akarjuk tartani Magyarországon az eddigi eredményeinket és azt szeretnénk, hogy a jövőben is tisztességes munkával rendelkezhessenek a munkavállalók, akkor – hangsúlyozta Schanda – nem tekinthetünk el a technológiai fejlődéssel járó kihívásoktól. Több sikertörténettel is alátámasztotta a miniszterhelyettes (például, hogy egy nemzetközi versenyen veszprémi bútorasztalosnak készülő diák nyerte idén az aranyérmet), hogy a magyar szakképzésre bizton építhetünk. A szakképzés két alappillére az öt éves technikum és a három éves szakképző iskola. Két alapszakma megszerzését továbbra is ingyenesen biztosítja az állam, akár felnőttkorban is.

Schanda beszámolt arról is, hogy az egyetemi felvételhez alapfeltételként meghatározott kötelező nyelvvizsga ügyében különböző szervezetek megkeresték az Innovációs és Technológiai Minisztériumot. A Minisztériumban meghallgatták őket, és úgy döntöttek, hogy a Kormány elé viszik 2019. november 6-án, hogy töröljék el a kötelező középfokú nyelvvizsgát előíró rendelkezést. 

alt


Maruzsa Zoltán az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára a Változások az oktatásban című előadásában beszámolt arról, hogy a tavaly őszi Nat alaptervezet átdolgozott verziója már elkészült, szakmai fórumok vizsgálják jelenleg, hamarosan bevezetésre kerülhet. Az infrastrukturális fejlesztések terén kormányzat kitűzött célja továbbra is, hogy ne legyen olyan iskola, amelynek nincsen tornaterme. Továbbra is folytatódik a tanuszoda program is. Jelen időszakban kiemelten fontos feladat, hogy az SNI-s gyerekek is IKT eszközökhöz juthassanak és az ő digitális kompetenciájukat is fejlesszék. Maruzsa hangsúlyozta az idegennyelvtanulás fontosságát, cél, hogy a középiskolában legalább egy idegen nyelvből B2-es nyelvvizsgát szerezzen lehetőség szerint minden diák. Továbbra is folyik az oktatási rendszer digitalizálása. A pedagógus utánpótlás biztosítását nagyon fontos kihívásként határozta meg az államtitkár, a helyzet különösen 2022-től lesz kritikus, amikor nyugdíjazások miatt komoly pedagógushiány állhat elő. Fontos, hogy átgondolják a következő időszakban a pedagógusok munkaterhelését, kiterjesszék a Klebersberg Ösztöndíjat és egyéb módokon ösztönözzék a pedagógus pálya választását.

alt


Dr. Rádli Katalin az Innovációs és Technológiai Minisztérium főosztályvezető-helyettese a Pedagógusképzés ma című előadásában kiemelte, hogy továbbra is életpályaként képzelik el a tanárságot. Ennek az életpályának a kapuja a pedagógiai képzés, majd ezt a pedagógusi pálya gyakorlása közben egy élethosszig tartó továbbképzési rendszer váltja fel. Nagyon fontos feladat, hogy a tanárjelöltek felkészüljenek a pedagógusképzés során a tanulók tanulásának támogatására – hangsúlyozta Dr. Rádli Katalin. Rendkívül fontos egy motivációs rendszert is létrehozni, ami vonzóvá teszi a középiskolások számára a pedagógusi pályát.

Dr. Gloviczki Zoltán az Oktatási Hivatal elnöke a Pedagógus – hivatás vagy küldetés című előadásában hangsúlyozta, hogy amit igazán fontos lenne fejleszteni a mai köznevelésben, mint például az empátia, kreativitás, kommunikációs készségek, kritikus gondolkodás, önálló tanulás nem tud igazán helyet kapni ma az iskolákban, hiszen nem erre képezzük leginkább a pedagógusainkat az egyetemeinken.

Bajor Péter a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének ügyvezető elnöke és a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács ügyvezető elnöke A fiatal tehetségek támogatása című előadásában hangsúlyozta a személyre szabott pedagógia és tehetséggondozás szerepét. Fontos, hogy minden gyerek megtalálhassa a saját érdeklődését, képességét, tehetségét. A pedagógus alapvető szerepet játszhat a gyerekek tehetséggondozásában, fontosak az iskolákban a komplex szemléletű programok, illetve az is, hogy a pedagógusnak módszertani sokféleség álljon rendelkezésére, hogy a rábízott gyerekekből a lehető legjobbat hozza ki.

Hajnal Gabriella a Nemzeti alaptanterv megújításáért felelős miniszteri biztos és a Klebersberg Központ elnöke Az állami intézményfenntartás jövőképe című előadásában elmondta, hogy a 60 tankerületi központ kialakításánál alapvető szempont volt, hogy átláthatóak legyenek és ne legyen nagy a távolság. A Klebersberg Központ víziójának többek között része, hogy motivált pedagógusok legyenek a pályán, illetve az is a pedagógus példamutatással nevel és valós problémák komplex megoldásán keresztül oktat. Hajnal Gabriella a következőket nevezte meg egyebek között a köznevelés legaktuálisabb kihívásaiként: a pedagógus utánpótlás biztosítása; nő a különleges bánásmódot igénylő gyermekek aránya.

Valaczka András az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgató-helyettese Digitális tananyag és tartalomfejlesztés az EKE OFI-ban című előadásában hangsúlyozta, hogy a tankönyvek vizuális tervezésének egyre nagyobb szerepe van, ahogy a digitális világban is kiemelkedik a képi megközelítés szerepe. Kiemelten foglalkozott az EKE OFI SNI-s tanulóknak készült új fejlesztéseivel, külön is említve az Önkiszolgálás tantárgyhoz készült kiadványt, ami korszerű nyomdatechnikai eszközökkel, kipattintható, fóliázott elemekkel segíti hozzá a középsúlyos fokban értelmileg sérült diákokat, hogyan küzdjenek meg a mindennapi kihívásokkal, pl. hogyan használják a vécét vagy az evőeszközöket.

Szijártó Zoltán a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség elnöke a Fókuszban a digitális oktatás kihívásai: digitális oktatási infrastruktúra-fejlesztés – Diákháló Program című előadásában beszámolt a KIFÜ alapszolgáltatásairól: a hálózati szolgáltatásokról, amelyet jelenleg a KIFÜ 5070 iskolának nyújt, a felhő szolgáltatásokról, illetve a HPC szuperszámítógépről. A Diákháló Program két fő célkitűzése WiFi-hálózat kiépítése minden tanítási helységben és a szávsélesség bővítése. A Diákháló egyik fő innovációja az Akadémiai Hálózat (HBONE+) és a Sulinet összekapcsolásából áll, ez a megoldás segít a megfelelő sávszélesség elérésében, illetve a költségeket is kezelhetővé teszi.

Kucsák László a szakképzési rendszer fejlesztéséért felelős miniszteri biztos és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnöke a Duális szakképzési modell a szakképzési centrumokban című előadásában hangsúlyozta az elmélet és gyakorlat optimális kombinációja a kulcsa a jól működő duális képzésnek. Fontos a szoros együttműködés az oktatási intézmény és a vállalat között, szükség van tapasztalt mentorokra, és az egész képzés célja a piacképes szakmai fejlődés. Az utóbbi években elindult egy keresletvezérelt duális modell Magyarországon, ami segíti a szakmát tanuló fiatalokat, hogy valóban olyan területre kerülhessenek olyan szaktudással, ahol szükség van rájuk.