Emlékek és házak – az irodalom és közművelődés szolgálatában

Tavasszal szerencsére nemcsak tulipánok nyílnak, hanem irodalmi emlékházak kapui is. Érdemes már most tervbe venni és – az új félév elején – az osztályprogramba, illetve kisebb-nagyobb kirándulások úticéljai közé iktatni néhányat.

alt


Joggal merül fel a kérdés, miért érdemes emlékházakat (irodalmi emlékházakat!) látogatni, hiszen nem biztos, hogy jobban érti egy-egy költő írásművészetét az, aki látja a költő pipáját, szemüvegét, netán ifjúkori fényképét. Nem biztos – de sok esetben könnyen elképzelhető. Aki egyszer látta József Attila utolsó ingét, járt Iszkázon a bolgár szobában, vagy szemügyre vette az esztergomi „csigát” a Babits-házból, az fontos és személyre szóló „üzenetet” kaphat egy-egy alkotó életművéből. 

Arról nem is beszélve, hogy osztálykirándulások, vagy akár alkalmi túrák, hétvégi programok érdekes, maradandó élménye lehet egy-egy emlékház meglátogatása. Közvetlenül összekapcsolható a tananyaggal (memoriterekkel, érettségi feladatokkal) – vagy akár egyéb úticélokkal, programokkal is: a Babits emlékház kisebb előhegyi túra keretében közelíthető meg, a József Attila-emlékház látogatása összeköthető a balatoni fürdéssel, sőt, a közeli Balatonszemes Latinovits- illetve Reich Károly-emlékházának látogatásával is. 

Jelen írásunkkal igyekszünk felkelteni az érdeklődést az ilyen típusú múzeumok iránt: a konkrét helyszínek aktuális programjai és nyitva tartási ideje felől érdemes közvetlenül a kirándulás előtt is érdeklődni (nemcsak azért, mert az itt közölt adatok tavaszig módosulhatnak: sok helyen lehetőséget biztosítanak arra – különösen csoportos látogatás esetén –, hogy az érdeklődők előzetes bejelentést követően nyitvatartási időn kívül is megtekinthessék a házat). Érdemes tájékozódni az esetleges osztályprogram „célpontjain” található időszaki kiállításról is – számos izgalmas felfedezésre tehetünk szert ilyen módon. (Jó példa erre a néhány évvel ezelőtti pécsi Chagall-kiállítás, vagy a 2016-os, Balatonfüreden – is – látható Képbe zárt írások című tárlat, ahol látható volt az a rajzlap, amelyre Esterházy Péter lemásolta Ottlik Géza Iskola a határon című regényét…

Nagy László Emlékház

„Mióta verset írok, célom a kifejezés plaszticitása, erőteljessége, merészsége. Mindez kapcsolatos a formával, metaforával, ritmussal. Átkozott és babonás konzervált őskori szokások közé születtem a Bakonyalján. Ott nevelődtem mesék és balladák közt, a bájolók parancsoló ritmusában, a házra támadó regösénekek Niagarájában. Verseim néhány vonása innen való” – írta Nagy László szülőházáról (ma: 8493 Iszkáz, Ady Endre u. 1.), ami ma emlékmúzeumként látogatható (március 15-től október 23-ig, keddtől vasárnapig 10–18 óráig, hétfőn zárva.)

A házat Nagy Béla, Nagy László édesapja, építette 1908-ban, s valóban, számos Nagy László-vers motívuma ismerhető fel a különös hangulatú helyen. A kiállításon számos fénykép, kézirat és használati tárgy köszönti a látogatót. A parasztház egyik szobáját igen különösen rendezték be: a Bulgária népi hagyományait tükröző helyiség („bolgár szoba”) a bolgár kormány adományaként jött létre – annak emlékére, hogy a költő fiatalon, ösztöndíjasként megtanulta a nyelvet és számos művet fordított magyarra. (1949 és 1951 között csaknem két évet töltött Bulgáriában.) A hazai környezetben első pillantásra szokatlannak tűnik a berendezés – de a látogató percek alatt közvetlen képet kap arról, milyen közös vonásai vannak a két nép lírájának, miként hathatott ez Nagy Lászlóra és hogyan jelenik ez meg költészetében. 

Babits Mihály Emlékház

„Épen olyanok mint otthoni dombjaim: / alattam, fölöttem egy kis darab enyim. / Távolabb a város, és túlnan látszik a / szemközti dombról a komoly bazilika” – írta Babits Mihály Dal az esztergomi bazilikáról című versében. E művében nemcsak a város egyik fő nevezetességének állít emléket, hanem saját nyári lakának is, amelyben számos (közel 60) műve született, s ahol a Nyugat egyes számait is szerkesztették Gellért Oszkárral. Az esztergomi Előhegyen található épület ma emlékmúzeumként várja látogatóit. (A múzeum címe: 2509 Esztergom, Babits Mihály u. 11., április 1-október 31-ig  szerdától vasárnapig 10-18 óráig van nyitva.) 

Egyik különlegessége az autogramfal, amelyen az odalátogató vendégek hagyták kézjelüket – Ascher Oszkártól Weöres Sándorig. (Akár érdekes vetélkedőfeladat lehet a lehető legtöbb aláírás beazonosítása!) Az emlékházból elénk táruló panoráma is gyönyörű – érdemes ellenőrizni a költő Bazilikáról szóló megállapítását: „kertem az egész táj, hol óriás csiga / kétszarvú dómjával e bölcs bazilika.” (Bizonyos szögből valóban erre az állatra emlékeztet az egyébként méltóságteljes épület!) A Babits-nyaraló belsejét Einzinger Ferenc esztergomi festőművész (Babits barátja) freskói díszítik – külön is figyelmet érdemel a felfestett, mintegy jelmondatul szolgáló Szigeti veszedelem-idézet: „Adsz nyáron nyugovást és szép csendességet.” A kiállított tárgyak közül különösen nagy eszmei értéket képvisel Babits írógépe és halotti maszkja.

József Attila Emlékház

A szárszói József Attila Emlékház szerencsére egyike a legismertebb, leglátogatottabb irodalmi emlékhelyeinknek. És az egyik legjobbnak is! (Balatonszárszó, József Attila utca 7. Nyitva tartás: Április 11-től június 30-ig; szeptember 1-jétől–október 31-ig 10:00–17:00 óráig. Hétfőn zárva. Július 1-jétől augusztus 31-ig minden nap 10:00–12:00 és 16:00–21:00 óráig). Rendkívül izgalmas tárgyanyaggal rendelkező kiállításról beszélünk. Itt található – korántsem taszító, vagy horrorisztikus naturalizmussal –, de igen megdöbbentő formában József Attila utolsó inge: az, amelyikben a végzetes baleset is érte…

A korabeli tárgyak igen szerencsés összhangban állnak a kiállítás mai stílusú, modern kivitelezésű belső terével, amely számos interaktív ötlettel várja az érdeklődőket. Az intézmény számos kulturális program gazdája: számos irodalmi estet és szakmai előadást tartottak már itt. Olyan rendkívül szellemes múzeumpedagógiai foglalkozásokon is részt vehetnek az érdeklődők, mint például a József Áron és a szappanfőzés rejtelmei címet viselő programon, amely nemcsak József Attila édesapjának életébe nyújt betekintést, hanem az 1900-as évek higiéniai szokásaiba is.