Érettségi összefoglaló a 2018-as startról

Május hetedikén, hétfőn, a magyarral indult a 2018-as érettségi szezon, ami kedden a matematikával folytatódott. Több tízezren vágtak neki a közép- és emeltszintű vizsgáknak. Egyes feladatok a diákokat igencsak meglepték, de akadt olyan is, amelynél az idő szűkére panaszkodtak, de a tanárok zöme úgy véli, hogy teljesíthető volt az eddigi elvárás.

alt


Az első megmérettetés: Magyar érettségi

Az oktatók többsége úgy nyilatkozott, hogy teljesen korrektül összeállított magyar vizsgalappal találkozhattak a vizsgázók. 2017-ben mutatkozott be az új követelményrendszer, miszerint a diákoknak a szövegértési feladatsor után már nem csak egy esszéfeladatot kell megoldaniuk, hanem egy rövidebb érvelést vagy hétköznapi műfajú szöveget, valamint egy műelemzést vagy összehasonlító elemzést is írniuk kell. A kétszintű érettségi rendszer egyik alapvető célja, hogy a kommunikációs kompetenciákat ellenőrizze, amelynek – a vélemények alapján – az idei feladatsor eleget tett. 

A szövegértési feladatban egy könyvismertetőt kellett értelmezniük az érettségizőknek, amely a barátság szociológiájáról szólt. A diákok nagy része úgy érezte, hogy a magyar érettségi első részében az idővel kellett igazán jól gazdálkodniuk, többen voltak, akik nem értek a feladatok végére, mivel nagyon sok kérdés volt, amely a szöveg egészére utalt, ezért újra és újra át kellett futniuk az egészet. Természetesen voltak olyan kérdések is, amelyek egyes adatokra utaltak, de emellett találkozhattak olyan esettel is, ahol egy teljesen új szöveget kellett alkotniuk a cikk alapgondolataira támaszkodva. 

Az érettségi második részében az egyik feladat során, egy 120-200 szavas szöveget kellett megírniuk a tanulóknak, melynek során két lehetőség közül választhattak: vagy a különböző ünnepek – halloween, nemzetközi nőnap, Valentin-nap – mellett kellett érvelniük, vagy a már korábban jól begyakorolt hivatalos levél stílusát alkalmazhatták, melyben egy önkormányzati képviselőt kellett megszólítaniuk a leromlott állapotú épületek újrahasznosításával vagy új épületek létrehozásával kapcsolatban. Az érvelési feladat esetében Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke hibaként jelezte, hogy az ünnepek ellen nem lehetett érvelni, valamint azt, hogy három-öt érvet kellett együttesen felsorolniuk, de ezek mellett az ünnepek mellett nem ugyanazok a gondolatok szólnak. Kissé nehezítette a feladat megoldását, hogy egy majd egyoldalas szöveget is el kellett olvasniuk a diákoknak, hogy fel tudják vázolni esszéjüket. 

A két műértelmező feladat kiváló választás volt. Az egyik lehetőség egy József Attila és egy Szabó Lőrinc vers összehasonlítása volt. Az összehasonlító elemzést általában kevesebben választják, de idén akik emellett döntöttek, nem találták olyan nehéznek, hiszen a szerzők ismertek és magas óraszámban tanulják a műveiket, valamint a választott költemények a fiatalabb generációt szólítják meg. 

A másik lehetőségként Balázs Béla egyik modern, szimbolikus, szecessziós mélylélektani meséjét kellett elemezniük a vizsgázóknak, figyelembe véve, hogy mely elemeiben tér el a klasszikus népmeséktől. A hagyományos felépítésű mesékben többnyire a főszereplők magányosan kóborolva találnak rá a szerelemre, s a nagy akadályokat átszárnyalva lesznek egymáséi. Ebben a műben nem ez történik: itt a történet a szerelmes párral indul, és a párkapcsolati nehézségekre hívja fel a figyelmet a szerző. A történet nagyon tanulságos, és jól tükrözi a jelen társadalmunk normáját. 

A középszintű érettségi feladatlap

A középszintű érettségi megoldás

Mi történt mindeközben emelt szinten? 

A 240 perces emelt szintű magyar érettségi egy szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból, valamint két különböző szövegalkotási feladatból áll össze. A diákok egyetlen feladatlapot kapnak, a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatják.

A szövegértés feladatsorban egy irodalomtörténész művének utószavát kellett értelmezniük, amelyben a kérdések nem csupán a szöveg értelmezésére, hanem a nyelvi ismeretekre és az irodalmi műveltségre egyaránt fókuszáltak. 

A műértelmező szöveg elvárt terjedelme 400-800 szó volt, amely Ady Endre Emlékezés egy nyár című verséhez kötődött. Az elemzést megadott szempontok alapján - mint a szerkezet, toposzok, motívumok - kellett elvégezniük. 

A reflektáló szövegben, a színházi világban egyre gyakrabban megjelenő vulgáris kifejezésekről kellett kifejteniük véleményüket 150-450 szóban. A szöveg megalkotása során két ellentétes irányból lehetett közelíteni a téma felé: egyfelől, mint problémát vázolhatták föl a jelenséget, másfelől pedig a „drámai káromkodás” helyességét igazolhatták. 

Az emeltszintű érettségi feladatlap

Az emeltszintű érettségi megoldás

Matematika érettségi, az örök mumus

Kedden reggel az érettségizők reggel nyolckor ülhettek be a padokba, legtöbben a középszintű vizsgalapra várva. Az idei feladatlap első részét megkönnyebbült arcok kísérték, ugyanis az átlagosnál egyszerűbbnek találták a diákok, és sok helyen még a 45 percet sem használták ki, 20-25 perc után beadták a lapot. 

Ebben a részben rövid választ igénylő feladatokkal találkozhattak a fiatalok, ahol egy-egy alapfogalmat, definíciót, vagy egyszerű összefüggést kellett megoldaniuk, de az idei feladatsorban akadtak olyan feladatok, amelyek egyszerű szorzással, osztással vagy átlagszámítással is megoldhatók voltak. Természetesen előfordultak kisebb buktatók is a feladatsorban, a halmazokkal foglalkozó szöveget például érdemes volt többször is átolvasniuk, és egyes példák becsapósak is lehettek. 

A második részben a feladatokat több részkérdésből szerkesztették egybe, ugyanis a korábbi évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a 10-16 pontos feladatok megoldása nem túl egyszerű. A feladatsorban volt egy kétismeretlenes egyenlet; egy összetett geometriai feladat, ahol egy trapéz területét és egy háromszög szögeit kellett kiszámolni; valamint egy számtani sorozattal kapcsolatos példát is meg kellett oldaniuk, de az elsőfokú függvények sem maradhattak ki a sorból. A feladatsor végére marad a három legnehezebb, 17 pontot érő feladat, amelyből egyet kellett kiválasztania a vizsgázónak, és helyesen megoldania. A második rész kitöltésére összesen 135 perc áll rendelkezésre. 

A középszintű érettségi feladatlap:

I. Rész

II. Rész

Bátraknak

Matematikából főként azok tesznek emeltszintű érettségi vizsgát, akiknek a továbbtanuláshoz szükséges. Az írásbeli elkészítésére ennél a típusnál négy óra áll a vizsgázók rendelkezésére. 

A tanulók a feladat megírása után úgy érezték, hogy ez az idei vizsga nehezebb volt, mint a korábbi években, ugyanis nem a megszokott típusfeladatokból épült fel, például több gráfos feladat szerepelt. Voltak, akik azt nyilatkozták, hogy a feladatok megértése majdhogynem több időt vett el, mint maga a megoldása. 

Az első rész négy feladatból tevődik össze, amelyek az emeltszintű követelménynek megfelelően „könnyűnek” tekinthetők, de általában még középszinten is teljesíthetők. A négy feladat közül három részkérdéseket is tartalmaz. 

A második rész öt feladatból áll, amelyek egyenként 16 pontot érnek. Négyet kell a vizsgázónak kiválasztania és lehető legjobb tudása szerint megoldania. Ezek közül legalább két feladat gyakorlati problémát vázol fel, így az érettségizőnek a megoldáshoz le kell fordítania a számtan nyelvére a szöveget, és matematikai modellt kell felállítania. A válaszokat viszont az eredetileg felvetett probléma megoldásaként kell feltüntetnie. A választható feladatok között szerepelt koordinátageometria, valószínűség-számítás, szélsőérték-számítás és integrálás is. Sokak meglepetésére (és talán csalódottságára is) azonban nem volt sem térgeometria, sem trigonometria, sem logaritmus, sem exponenciális egyenlet, amik eddig szinte minden évben szerepeltek az emeltszintű vizsgalapon.