Ezért sportoljon a gyerek

Tanulási eredmények javulása, új barátok szerzése, csapatmunkára való képesség, egészségjavítás és -megőrzés – csak néhány azon számos, vitathatatlan előny közül, amely miatt már iskoláskorban – vagy akár még korábban – érdemes beíratni gyermekünket valamelyik sportegyesületbe. Cikkünkben a testmozgás jótékony hatásait járjuk körül.

alt


Alig egy hét van hátra a szeptemberi becsengetésig, lassan véget ér a két és fél hónapos nyári vakáció és megkezdődik a 2018/2019-es tanév. A tanszerekért induló roham lassan elül, ám akad még tennivaló a szeptember 3-i kezdésig. Sok szülő azon törheti a fejét, hogy miként szervezze meg gyermeke délutáni elfoglaltságát, s eldöntsék együtt, hogy milyen szakkörre írassa be, nyelvet tanulni, zenélni, sportolni küldje, vagy éppen mindet egyszerre. Egy korábbi cikkünkben bemutattuk, milyen szempontokat érdemes szem előtt tartani sportágválasztáskor, ezúttal pedig a testmozgás általános előnyeit ismertetjük.

1. Mens sana in corpore sano, azaz: ép testben él lélek. Bár Iuvenalis nem ismerhette azokat a kutatási eredményeket, amelyek a sport és a jobb tanulási eredmények pozitív relációját támasztják alá, a kétezer évvel ezelőtt élt római költő megérezhetett valamit. A sport ugyanis – a terhelés helyes arányai mellett – fokozza a tanulók szellemi aktivitását. Holland kutatók nemrégiben arra a következtetésre jutottak, hogy a testmozgás javítja az agy és a vér oxigénellátását, ami közrejátszhat a tanulási eredmény javulásában. Az adatok emellett azt mutatják, hogy a sportoló fiatalok kisebb eséllyel morzsolódnak le, és szakítják meg tanulmányaikat. 

2. Ami pedig a távolabbi kilátásokat illeti, az angol British Universities and Sport (BUCS) arra hívja fel a figyelmet, hogy a sportoló fiatalok helyzeti előnnyel indulnak az egyre kompetitívebbé váló munkaerőpiacon is. A munkavállalók azokat a készségeket keresik, amit a sportolók az évek során elsajátítottak, mint amilyen a döntésképesség, a csapatmunkára való készség, az improvizáció és a koncentráció. A csapatsportok további előnye a vezetői képesség és a kooperatív készségek kialakítása-erősítése, de általánosságban elmondható az is, hogy a (csapat)sportolók jobb kommunikációs képességgel rendelkeznek.

3. A mozgás emellett stresszoldó hatású, és a depresszió ellen is jó orvosság. A sportolás segít a felgyülemlett feszültség levezetésében, javítja a hangulatot, gyorsítja az új idegsejtek kialakulását és növeli a szinapszisok rugalmasságát. 

4. Felsorolni is nehéz, mennyi egészségjavító és -megőrző hatása van a sportnak. Javítja a szívizomműködést és a keringést, jót tesz a vérnyomásnak, javítja az immunrendszert, rengeteg betegséget előzhetünk meg, sőt a British Journal of Sports Medicine kutatása szerint jóval kisebb eséllyel lesznek náthások, és fognak szenvedni a megfázás tüneteitől a sportolók, mint akik nem végeznek rendszeres testmozgást.

5. Ha sportolunk, idővel a személyiségünk is nagy változáson megy át. Az eredmény folyamatos hajszolása extra motivációt kíván a sportolótól, ilyenkor egyre magasabbra törekszünk, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból. A versenyzés ezen felül megtanít a kockázatvállalásra is, és magabiztosabbá válunk azáltal, hogy olyan dolgokat is megteszünk, amit nehéznek ítélünk, vagy legalábbis kimozdít bennünket a komfortzónánkból. De ha sportolunk, az önbecsülésünk is nő. Az egészséges énkép hiányában céljaink elérhetetlenek, az alacsony önbecsülés egyik ellenszere pedig a sport. 

6. Ehhez szorosan kapcsolódik a célkitűzés. A sportolók nem csak a szezon legfontosabb mérkőzésére-versenyére-játszmájára készülnek: egy adott edzésen is célokat fogalmaznak meg, mit szeretnének elérni, és hosszú távú célokat tűznek ki, hogy jobbakká váljanak. Ahogy az életben is célokat fogalmazunk meg, folyamatosan határidőkhöz alkalmazkodunk.

7. A sport – legyen az egyéni vagy csapatsport – közösségépítő ereje rendkívül fontos. Bajtársiasságra és csapatmunkára nevel. A gyermekek sokszor azért kötnek ki egy adott sportegyesületben, mert legjobb barátaik is odajárnak, ami a legkisebbek esetében teljesen normális. De akkor sincs baj, ha nem ismer senkit, és a szülő választ neki sportot/klubot; ilyenkor a gyermek új környezetbe, új kortárscsoportba kerül, olyanok társaságába, akiknek valószínűleg hasonló az érdeklődési körük, és hasonló értékeket tisztelnek – és ahol nem mellesleg újabb barátokra tehet szert. 

8. Amikor versenyzünk, elkerülhetetlen, hogy betartsuk az adott sportág szabályait. A szabály- és normakövetés egész életünket végigkíséri, ahogy a stratégiaalkotás is mint a versenyzés sikerének egyik alapja. A sportszerűségről a versenyzés felfokozott izgalmi állapotában néha szeretünk megfeledkezni, ám jusson eszünkbe Ernest Hemingway sokat citált kijelentése, miszerint „a sport megtanít becsületesen győzni vagy emelt fővel veszíteni. A sport tehát mindenre megtanít.” Ha sportolunk, a győzelmi mámor és a vereség okozta csalódottság érzését váltakozva fogjuk megtapasztalni.

9. Ha nem kényszerrel végezzük, akkor a sportolás örömet okoz. Bizonyított, hogy a testmozgás endorfintermeléssel jár, amely hétköznapi nevén öröm- vagy boldogsághormonként ismert. Fizikai gyakorlat végzése során – ez lehet ugyanúgy munka is – egy bizonyos küszöbérték átlépése után („futók gyönyöre”) a szervezetben endorfin szabadul fel; az endorfin-szint emelése a fáradtságérzés elmúlásával jár, hatása pedig órákkal a sporttevékenységet követően is érezhető.