Feladatok – új köntösben

Az alábbiakban az nkp.hu feladatai közül a magyar nyelv és irodalom tanításához használható anyagok közül szemelgettünk. Nem titkolt szándékunk az volt, hogy megvizsgáljuk, mivel tud(hat) többet a megadottnál egy feladat: lehet-e memoritert használni egy-egy feladattípus gyakoroltatására – vagy éppen a költői szóhasználat tudatosítására, miként fejleszthető a vizualitás az avantgárd mozgalmak és az ókori kultúra tanításával.

A képen görög istenek látszanak.


Az általunk átnézett (és megoldott!) feladatok közös vonása, hogy már meglévő feladattípusokat igyekeztek „új köntösbe öltöztetni”. Az „összekötős” feladatok, a memoriterek, a lyukas szövegek nem ismeretlenek az iskolások számára. Ugyanakkor egy-egy „komponens” megváltoztatásával (akár vizuális megoldásokkal, akár egy nem szokványos módon alkalmazott tesztsorral) játékosabbá, élvezetesebbé tehető a számonkérés is. Emellett a feladatok további felhasználására, újabb szempontú értelmezésére is lehetőséget adnak. 

Már a régi görögök is…

Kutatások igazolják, hogy a képek gyorsabban „kommunikálnak”, mint a szavak. Így van ez a színházzal kapcsolatos, görög eredetű fogalmak esetében is, amelyekkel a Görög és kortárs színház című feladatban találkozunk  (https://player.nkp.hu/play/118037). A feladatban a görög és a kortárs színház képén kell elhelyezni a megfelelő helyen a megfelelő fogalmakat. A feladat egyszerűnek tűnik, de korántsem az: nem elég a fogalmak definícióját ismerni, meg is kell érteni, hogy pontosan hogyan „működik” egy színházépület. (Nyilvánvalóan tudni kell, hogy hol a színpadtér, ha meg akarjuk határozni, hol volt az ókori színháztérben az azt lezáró szkéné.) A feladat segít a régi és az új színház épületének összehasonlításában is: a szkéné és a theathron fogalmak több helyen is szerepelhetnek. Az összetett tanulási folyamatot biztosító feladat ugyanakkor igen szórakoztató és játékos: könnyen érthető és jelentős mértékben segíti a tanítani kívánt anyag megértését.

„Lyukas szöveg” a magyarórán

A nyelv és a beszéd (https://player.nkp.hu/play/38008) című feladat voltaképpen nem bonyolult: a „lyukas szöveg” egyes részeibe a megfelelő fogalmakat kell illeszteni. Érdemes azonban ezt a feladattípust a nyelvvizsgák kedvelt feladatának (gap-filling) „előszobájaként” is felfogni. A feladat sikeres megoldásával ugyanis nem csupán a magyar nyelvtan néhány alapfogalmának megtanulását ellenőrizhetjük, hanem egy feladattípust is gyakoroltathatunk – ez utóbbi pedig értékes perceket jelenthet az írásbeli nyelvvizsgákon. (Ott többnyire a szókincset és a nyelvtani kompetenciát – például igeidők, prepozíciók használatát – ellenőrzik vele.) Az ilyen típusú feladatmegoldásra ugyanis fel lehet készülni (akár a jelen példánkban szereplő, magyar nyelvű feladat gyakoroltatásával): először érdemes a szöveget végigolvasni, következő körben azt érdemes eldönteni, milyen mondatrész, vagy szófaj hiányzik a „lyukból” – és ezt követően célszerű a megadott szavak közül helyére illeszteni a megfelelőt. 

Lant, villám, kagyló

„Adattassék a gyermekek kezeikbe, hadd gyönyörködtessék magokat a képeknek megnézésével kedvek szerint, hogy azokat voltaképpen megismerhessék, még otthon is, minekelőtte az oskolában elküldettetnének” – fogalmazta meg Comenius, „a népek tanítója” Orbis pictus című művének előszavában. A vizualitást tehát már a XVII. században is fontos szempontnak tartották az oktatásban. Az Isteni szimbólumok (https://player.nkp.hu/play/118293) című feladat is nyilvánvalóan erre épül: megoldása során ugyanis a görög mitológia néhány olümposzi alakját kell összekapcsolni a rájuk jellemző szimbólumokkal. A feladat érdekessége, hogy nemcsak össze kell kötni az egyes ábrákat, hanem az attribútumokat el is kell helyezni a képen: a kagylóra kell állítani Aphroditét és Apollón ujjai közé adni a lantot. Helytelen megoldás esetén szó szerint „rosszul állnak” Pallasz Athéné kezében Zeusz villámai és a szerelem istennőjéhez sem illik Hermész szárnyas sisakja.

Mondjam vagy mutassam?

Az avantgárd (https://player.nkp.hu/play/38582) „kétlépcsős” feladat: egyrészt fel kell ismerni a megadott definíció nyomán, mely avantgárd irányzatról van szó, másrészt a leírtakat értelmezni is kell egy-egy konkrét műalkotás azonosításával. A feladat fontos eleme a képi ábrázolás, hiszen szavakkal igen nehéz érzékeltetni egy olyan mondatot, mely szerint „Ezen irányzat képviselői arra vágytak, hogy az álom, a képzelet, a lélek mélységeit tárják fel, és nem törődtek a valóság korlátaival.” Ilyen esetekben tehát kulcsfontosságú konkrét, illusztrált magyarázatot adni arra, hogy pontosan mit is jelent ez, milyen eszközökkel érték el az irányzat képviselői. Elektronikus formában nyilvánvalóan nem gond egy-egy műalkotást a maga teljességében láttatni: nem fekete-fehér fénymásolt feladatlapokon kénytelenek a tanárok színhatásokat érzékeltetni…

Gondolatok gyöngyözése

„Memoriterként kigyöngyözött gondolatokat, anyagokat, szövegeket érdemes és szokás feladni” – írta Nagy László a Könyv és Nevelés című folyóirat hasábjain. Meglátása szerint a szó szerint megtanulandó szövegek „nemes anyagot” és „kincseket” rejtenek magukban. A szerző megfogalmazása szerint mindez a nyelvhasználat szempontjából is igaz, mivel a memoriterek (többségükben) „olyan nyelvi remeklések, amelyek a tartalmak mellett művészi élményt is nyújtanak. Páratlan lehetőség a tartalom és élmény összekapcsolására”. Az nkp.hu Petőfi Sándor Alföldjét gyakoroltató tesztsora (https://player.nkp.hu/play/201311) alapvetően a „lyukas szöveg” továbbfejlesztett változata: az eredeti megoldások helyett hasonló alakú vagy tartalmú szavakat is felkínál – ezzel pedig játékos formában hívja fel a figyelmet (a memoritertanuláson túl) a költői szóhasználat sajátosságaira.