Focival az integrációért

Cikkünk főhőse, Maka István 2011-ben szociális munkásként érkezett a monori Tabán-telepre, ahol a Magyar Máltai Szeretetszolgálat 2004-ben indította el a Monori Tabán Integrációs Programot. Csoki – ahogy Monoron mindenki ismeri – az ott élő roma fiatalokból futsalcsapatot szervezett, a sport pedig célt adott a napjaikat sokszor kilátástalanul tengető fiataloknak. A Szeretetszolgálat 2013-ban sportegyesületet alapított, s ma már országszerte, több korosztályban várják a focizni vágyó roma fiatalokat, akik közül a legtehetségesebbek az NB II-es bajnokságban szereplő felnőtt csapatban játszhatnak.

alt

 

Csapatba verődve, labdázva-dekázva, meggypiros dresszben érkeznek – ki gyalogosan, ki felnőtt kerékpáron – szokásos találkozási pontjukra, a romatelep közepén felállított kőkereszthez a Máltai SE ifjú futballistái. Innen vezet fel a poros út a volt sörgyár épülete mellett kialakított, tavaly teljes felújításon átesett műfüves pályához. Akárcsak a tévén keresztül csodált példaképeik – Cristiano Ronaldo vagy éppen Messi –, a „máltások” is már jóval az edzés hivatalos kezdete előtt a bejárat előtt toporognak, hogy bejussanak a pályára, hisz tudják: ha a legjobbak akarnak lenni, még többet kell gyakorolniuk. Hogy aztán végre elkezdődjön a tréning, amelyet egész nap vártak.

A helyszín a Budapestről 34 kilométerre délkeletre fekvő Monor, amely az ezer pince városaként is ismert. A híres pincesoroktól nem messze terül el a mindössze két utca által határolt cigánytelep, a Tabán, alig 200 méterre a városközponttól. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 2004-ben indította el a Monori Tabán Integrációs Programot, hogy felzárkóztassa a mélyszegénységben élő mintegy 60-80 családot, s megoldást találjon az iskolai lemorzsolódás, a gyakori bukások és a korai családalapítás problémájára. A Jelenléten alapuló program fontos közösségszervező eszköze a közös zenélés (Szimfónia Program), az iskolai felzárkóztatást segítő tanoda, de a van a telepen gyermekház, bio-brikett üzem és szenvedélybetegeket segítő szolgálat is. 

„A foci a leggyorsabban terjedő ’vírus’. Ahol elkezdtünk futballt oktatni, ott alapvetően javultak a gyerekek tanulmányi eredményei. Mi nem szoktunk a képzőművészet csúcsairól, élsportról, válogatott zenei tehetségekről beszélni, hanem a mindenkiben valamilyen formában benne levő tehetséget akarjuk egy picit megvillantani – először is maguk előtt” – mondta a TanTrendnek Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke. S hogy mennyire igaz ez a megállapítás, arról a saját szemünkkel győződhettünk meg Monoron. 

Immáron évek óta a labdarúgás is a szociális munka fontos részét képezi. „Ha ügyesen és jól átgondoljuk a focit mint eszközt, akkor nagyon jól tudjuk integrálni vele a gyerekeket” – vallja Maka István, a Máltai SE utánpótlás-edzője. Csoki – ahogy Monoron mindenki ismeri – állami gondozottként nőtt fel, kilencedikes korától élsportolónak készült, játszott az NBI B-ben, az NBII-ben és a cigány válogatottban is, majd amikor feladta profi sportolói karrierjét, továbbtanult, főiskolára ment és elvégezte a szociális munkás szakot. 2011-ben szociális munkásként érkezett a Tabán-telepre. Eleinte gyermekfelügyelőként dolgozott, majd a Magyar Máltai Szeretetszolgálathoz került, amely a romatelep szélén található tanoda vezetését bízta rá.

Miután híre ment, hogy veretes futballistamúlttal rendelkezik, Csokit felkérték a fiatalok, hogy segítsen nekik edzéseket tartani. Meglepetésére először nem is a legkisebbek, hanem a balhésnak számító 16-18 évesek jöttek oda hozzá, akiknek az életét akkoriban a céltalan lézengés, a bűnözés és a kábítószerhasználat töltötte ki. A foci a telepi szántóföldön kezdődött: elosztották a csapatokat, és leszúrtak 2-2 karót a földbe. A szociális munkás hamarosan eldöntötte, a helyiekből futsalcsapatot szervez, hogy a sport célt adjon a napjaikat sokszor kilátástalanul tengető fiataloknak. 

Ez azonban nem volt egyszerű feladat. A telepeken élők nem ismerték azokat a szokásrendszereket, amiket a pálya elvár, például azt, hogy hogyan kell viselkedni a csapattársakkal, vagy az ellenféllel. Az első alapszabály: csak akkor lehet edzésre járni, ha kész van a házi. „Bízniuk kell saját magukban, mert sokszor azt látom, hogy nem hiszik el azt, amit el lehet érni. El kell velük hitetni, hogy ők ugyanolyan gyerekek, mint a többi” – jelentette ki Csoki. Az edző idővel észrevette, hogy a foci hatására a gyerekeket mintha kicserélték volna, másként kezdtek viselkedni az iskolában, megtanultak köszönni, tartásuk lett.

Csoki rövid időn belül tervszerű edzésmunkába kezdett a fiatalokkal. Később sikerült növelni az edzések számát és a csapatlétszámot, majd a Szeretetszolgálat 2013-ban sportegyesületet alapított Magyar Máltai Szeretetszolgálat Sport Egyesület néven. Több korosztállyal kezdtek foglalkozni, a máltai vezetés pedig mert nagyot álmodni, s ma már több magyarországi településen (Tarnabod, Pécs, Tatabánya, Gyulaj, Miskolc) várják a focizni vágyó, hátrányos helyzetű roma fiatalokat. Ma országszerte több mint 200 igazolt játékos szerepel az egyesületben. 

A felnőtt csapat az NBII-be nevezett, ám az első év kudarcosra sikeredett. Ezek után döntött úgy Csoki, hogy elhívja a csapathoz a korábban a Vasas futsalcsapatánál is edzősködő Tóth Kevét, akivel új irányt vett a felkészülés – ő ma a Máltai SE szakmai vezetője. A fiatalok elkezdtek versenyezni, mérkőzésekre, tornákra járni, kiszakadva ezáltal otthoni közegükből. A fiatalok mindennapjaiba beépültek az edzések, rendszert képezve, ami egész életükre kihat. 

A Máltai SE utánpótlás válogatottja a MOL segítségével 2017 nyarán eljutott Lengyelországba, ahol a gyermekotthonok világbajnokságán Magyarországot képviselve az ötödik helyen végzett a 24 csapat alkotta mezőnyben. Idén pedig az olaszországi Perugiába három Máltai SE játékos utazhatott ki, ahol egy rangos nemzetközi edzőtáborban vehettek részt számos európai, amerikai, ázsiai és afrikai országból érkező társaikkal együtt, nemzetközi megfigyelők előtt, jó benyomást keltve a szakemberekben.

A sport – illetve a labdarúgás – az integráció egyik legkönnyebb eszköze, állítja Csoki, s ma már rengeteg a sikertörténet. A tizenévesek nem családot alapítanak, hanem középiskolába járnak és szakmát tanulnak – sőt, már diplomás fiatal is akad a monori romatelepen. S ami a futsalt illeti, mindenki előtt nyitva áll az ajtó, a legtehetségesebb játékosok az NBII-es bajnokságban szereplő felnőtt csapatban játszhatnak. A tavalyi kiírásban nem indult a Máltai SE, idén szeptembertől pedig először kizárólag roma játékosok fogják alkotni a csapatot.