Gyakran használt fejlesztések

Szinte mindegyik általános iskolai osztályban van egy olyan diák, aki igényelné a fejlesztő foglalkozások által nyújtott segítséget. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdők vagy sajátos nevelési igényű gyerekek pedig előírtan részesülnek különböző fejlesztésekben. A fejlesztések sokaságában időnként nehéz követni, hogy éppen a mi tanulónk hol tart ebben a folyamatban.

alt


A fejlesztések az óvodai neveléssel vagy iskolai oktatással párhuzamosan zajlanak, elsősorban a készségek erősítésére fókuszálva, melyek hozzájárulnak a megfelelő beváláshoz az óvodában, vagy iskolában.

A fejlesztéseket általában egy különböző szakemberekből (például pszichológus, gyógypedagógus) álló team részletes vizsgálati munkája előzi meg, annak érdekében, hogy több megközelítés alapján állapítsák meg, hogy az adott gyereknek milyen típusú segítségre van szüksége. A diagnosztika alapján elkészülő véleményben nem csak a képességek különböző szintje alapján jelölik ki a fejlesztendő területeket és módszereket, hanem az életkor, a személyiség, és a környezet alapján is, tehát holisztikus nézőpontból. 

Az alapos felmérés eredményeire támaszkodva állapítják meg a szakemberek a fejlesztési prioritásokat is. Nem féltetlenül célravezető, ha egy gyerek egyszerre nagyon sokféle foglalkozáson vesz részt. A „minél több” elve helyett érdemesebb egy-két főbb területre fókuszálni, mivel az egyes készségek erősödése elindítja a más képességek terén való előrelépést is. Például a mozgáskoordináció ügyesedésén keresztül fejlődik a beszéd és a figyelem területe. 

Pedagógusként fontos szem előtt tartanunk, hogy ne várjunk gyors javulást, ha tanítványunk elkezd fejlesztő foglalkozásokra járni. Önmagában minden fejlődési folyamatra jellemző, hogy nem egyenes vonalú, hanem görbék és visszaesések tarkítják. A megtorpanásokkor sem szabad alábecsülni a folyamat értelmét és abbahagyni a fejlesztést. A fejlesztés hatása hosszútávon alakul ki, és mivel a fejlődés egy komplex folyamat, amiben az összes környezeti inger szerepet játszik, időnként nehéz azonosítani, hogy az adott fejlesztés pontosan miben járult hozzá a gyerek jóllétéhez és teljesítményéhez. Ez különösen a pszichológiai területen hangsúlyos. Kevésbé kézzel fogható, ha egy gyerek önbizalma megerősödött, mintha beszédhibája kitisztult vagy szebben kanyarítja a betűket. 

Ha megkérdezzük kisdiákunktól, hogy mit csinált a fejlesztésen, gyakran kapjunk azt a választ, hogy „csak játszottunk.” Örülhetünk ennek a megközelítésnek. Még ha a gyerekek időnként játékként is élik meg a foglalkozásokat, ez mégis többet jelent, a szünetben való szaladgálásnál. A szakember által létrehozott bizalmi légkör és a megfelelő eszközválasztás teszi lehetővé a változást, aminek tudatossága nem látszik a fiatalok számára. Ehhez meghatározott képzettség szükséges. Az alábbiakban megmutatom a gyakran használt fejlesztések főbb területeit. 

Mozgás

A mozgásfejlesztés fő elve, hogy a mozgáson keresztül hatást gyakorolva az idegrendszerre, egyensúlyba hozhatók az eltérő fejlődési tempójú képességek. Alapvetően kétféle megközelítése van: az egyik a mozgásterápia, ami inkább pszichológiai irányultságú, azaz kreatív, és épít az érzelmek megélésére és feldolgozására. A másik a mozgástréning, ami inkább pedagógiai irányultságú. A tájékozódásunkban segít, hogy milyen végzettségű és szemléletű szakember végzik a fejlesztést. 

A fejlesztésekre általában jellemző, de különösen a mozgás terén fontos, hogy a gyerek a megfelelő „fejlődési ablakban”, életkorától és képességeitől függően kapja meg a segítséget, mert a jól időzített mozgásfejlesztés hatásába könnyebben érvényesül a fejlődő idegrendszerben, kihasználva annak plaszticitását.

A különböző módszerekről itt olvashat

Beszéd

A logopédiai terápiák a beszéd, a hangképzés és a nyelv nehézségeivel, zavaraival foglalkoznak, amibe például a beszédhibák korrigálása, a beszédindítás és a komplex nyelvi fejlesztés is beletartozik. Ahhoz, hogy az órán begyakorolt hangképzés a spontán nyelvhasználatban is rögzüljön, rengeteg gyakorlásra van szükség, ezért a logopédusok házi feladatokkal segítik az otthoni elsajátítást. 

Tanulás 

A tanulási készségek fejlesztése elsősorban a fejlesztőpedagógusok feladata. Az ő munkájukban fontos látni azt, hogy nem feltétlenül az olvasást gyakoroltatják a diszlexiás diákkal, hanem a megfelelő olvasási készség kialakulásához szükséges részképességekre fókuszálnak, gyakran játékos formában, mint a figura-háttér differenciálás, vagy a síkbéli tájékozódás. Emellett tanulási technikák átadásával támogatják a gyereket abban, hogy kompenzációs stratégiái hatékonyabban működjenek. 

Viselkedés 

A viselkedési nehézségek kapcsán a pszichológiai jellegű fejlesztés kerül előtérbe. Az alkalmazott módszerek skálája rendkívül széles attól függően, hogy a fejlesztés helyszíne az iskola, a pedagógiai szakszolgálat, vagy magánrendelés. A tanácsadás és a terápia eszköztárában csoportos és egyéni foglalkozások szerepelnek. Gyerekek esetében a pszichés megsegítést minden esetben a szülőkkel folytatott konzultációs folyamat is kiegészíti. 

(A szerző tanácsadó szakpszichológus)