A gyerek legyen az oktatásban az első

Nem csak kötelezettségeik, jogaik is vannak a gyermekeknek, ezekre azonban aránytalanul kevesebb figyelmet fordítanak az oktatási intézményekben – hangsúlyozták a Gyermekek Jogainak Világnapján a Gyermekeinkben a jövő elnevezésű, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tegnap megrendezett szakmai konferencián.

alt


Kütyüket az iskolába!

A konferenciát azért szervezte meg a Gyermekek Szövetsége egyesület, hogy felhívják a figyelmet a gyermekek jogainak fontosságára, azok hiányos ismeretére, a jogok még szélesebb körben való megismertetésére, továbbá hogy elősegítsék a gyermekek jogainak gyakorlását és még szélesebb körben való elfogadtatását, illetve fokozzák a gyermekekkel foglalkozó szakemberek közös és hatékony kommunikációját.    

Az oktatással foglalkozó panelbeszélgetés szekcióvezetője, Dimanopulosz Andrea rámutatott: a tanárok sokszor nem tudják, milyen jogszabályok léteznek a gyermekek védelmében, ezért fontosnak tartja, hogy tudatosabbak legyünk ezen a téren. A Németvölgyi Általános Iskola igazgatója szerint bizalomra épülő kapcsolatrendszert kellene kialakítani, hozzátéve: a tanárok és a diákok jogai nem állnak szemben egymással. Az oktatási rendszer szerinte a megkövesedett hagyományokkal küzd, a fiatalabb tanárokkal pedig könnyebben tud boldogulni a mindennapokban.

 Balatoni József történelemtanár ehhez kapcsolódóan arra hívta fel a figyelmet, hogy a szülők sincsenek tisztában gyermekeik jogaival. Szerinte ma Magyarországon az oktatásban a gyerek a legutolsó szereplő, ám neki az az álma, hogy ez egyszer megfordul, és a gyerekek kerülnek az első helyre. A digitális átállással kapcsolatban arra a szomorú tényre hívta fel a figyelmet, hogy az iskolai házirendekben előírják az okoseszközök kikapcsolt állapotban való átadását, holott azokat épp hogy be kellene vonni az oktatásba.

Kálló Dániel, a Független Diákparlament delegáltja ehhez azt fűzte hozzá, hogy a diákok zsebében lapuló kütyükben az emberiség összes tudása van felhalmozva, amit ki kell használni. Arra intett, hogy a pedagógusoknak nem szabadna kiölni a kreativitást a diákokból, akik szerinte nem mernek kérdezni az órán, ami azért káros a társadalom egésze szempontjából, mert ezt a mintát látják és tanulják, és felnőttkorukban ugyanezt az attitűdöt viszik tovább. 

Menza, a stressz forrása

Dobos Orsolya, az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete alternatív tagozatának vezetője arról beszélt röviden, hogy a gyerekjogok érvényesítésének érdekes színterei az alternatív iskolák. A szabályrendszer kidolgozásában ugyanis a gyerekek is részt vesznek, így beépül az életükbe, hogy igenis vannak jogaik. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a nagy szabadság még nem jelent szabadosságot. 

Lőrinczné Táborfi Julianna, az Egészséges Táplálkozásért Egyesület elnöke pedig arra emlékeztetett, hogy a gyerekeket az egészséges étkezéshez való jog is megilleti. Szerinte az iskolai menza is lehet a stressz forrása, ahol a gyerekek ma katonás rendben, pisszenés nélkül várnak arra, hogy sorra kerüljenek, ráadásul az általános gyakorlat szerint maximum 20 perc jut étkezésre – ennyi idő alatt azonban nem lehet nyugodtan megebédelni. Idénynek megfelelő, ehető, egészséges élelmiszereket követelt a menzákra, ahogy az például Esztáron is látható: a Debrecen melletti településen megbízható helyi kistermelők szállítják az ebédhez a hozzávalókat az iskolába. 

Farkas Andrea digitális fejlesztő (Digitális Pedagógiai Módszertani Központ) elmondta, ők azon dolgoznak, hogy a digitális átállás megvalósuljon az iskolában, de sok területet szabályozni kell. Mindenkit arra próbálnak figyelmeztetni, hogy a mai fiatalok sokkal felkészültebbek és jobban követik a technológiai trendeket, mint a korábbi generációk. Ebből kifolyólag a Digitális Oktatási Stratégia nem egyoldalú, az oktatás összes szereplőjét megpróbálják bevonni, cél, hogy mindenki számára optimális környezetet alakítsanak ki. 

Offline és online kihívások

S hogy a gyermekek jogainak védelmét illetően milyen szerep jut a családnak? Ezzel kapcsolatban a következő kerekasztal-beszélgetés résztvevői próbáltak a téma végére járni. Pálfi Erika, az EMMI Köznevelésért Felelős Helyettes Államtitkárság Köznevelési Tartalomfejlesztési Főosztály főosztályvezetője azt fejtegette, hogy egy jól működő család – ahol persze ugyanúgy vannak konfliktusok, kihívások – biztonsági védőhálót tud adni, s bár szerinte az „offline” világra nagyon jól felkészítettük a gyerekeinket, a digitális világ jelentette kihívásokkal szemben ez nem így van, ezért össze kellene fogni mindenkinek.

Ezt Bereczki-Fodor Enikő generációs és ifjúsági szakértő azzal egészítette ki, hogy sok szülő tehetetlennek érzi magát az online kihívásokkal szemben. Vannak, akik tudatlanok (digitális nomádok), vannak, akik tagadják ezeket a problémákat, és olyanok is, akik próbálkoznak, és mondjuk megkísérlik, hogy kizökkentsék a kütyüfüggő gyerekeiket, ha túl sokat ülnek a számítógép előtt. A gyerekek médiahasználatát ugyanis meghatározza a szülő hozzáállása. Sajnos az online világban való elboldogulást illetően ma Magyarországon a szülők 70 százaléka nem ad útmutatást gyerekének, pedig erre is időt kellene szakítani – fejtegette a szakértő.

A tévé mint villanypásztor

Csordás Ágnes Katalin, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke szerint míg régen a babonák ellen küzdöttek, ma az internetről származó információk tömkelegében próbálnak eligazodást nyújtani, és megmutatni, hogy mi az, ami tudományosan megalapozott, és mi az, ami nem. Ők ugyan átadják az információkat a szülőknek, de legtöbbször a védőnőktől várják el a döntést is. Szerinte egyre kevesebbet beszélgetnek a szülők a gyerekekkel, a közös időtöltéseket kiszorítja a tévé, így sokszor a biztonságérzetet nem adják meg a szülők. 

Ehhez kapcsolódóan jegyezte meg Pesti Ferenc, a Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézete parancsnoka, hogy ha a családban nem érték a munka, vagy a tanulás, akkor ez nem fog később kialakulni a gyereknél sem. A magányosodás folyamata már itt elkezdődik, s a gyermek előbb-utóbb olyan közösségbe kerül, ahol bár meghallgatják és figyelnek rá, de gyakran bajba is sodorja, ezért a bűnmegelőzést már a családban el kell kezdeni – figyelmeztetett. 

A Független Diákparlament képviseletében jelen levő Kormos Krisztián is azt hangsúlyozta, hogy az egészséges gyerek felneveléséhez két tényező szükségeltetik: megfelelő mennyiségű minőségi iskola, valamint egészséges családi környezet. Az iskolai túlterheltség azonban szerinte megakadályozza, hogy a diákok hasznosan töltsék el az idejüket a családjuk körében. Iring Zoltán klinikai szakpszichológus (Magyar Családterápiás Egyesület) is az érzelmi szükségletek fontosságát hangsúlyozta, így a biztonságot, az önállóságot, valamint hogy a családban legyenek határok, az elégedettséghez ugyanis szükség van belső kompromisszumokra.