Ha földrajzból jó vagyok…

A pályaválasztás nem egyszerű senki életében sem. Tisztában kell lennünk azzal, hogy mely terület áll hozzánk a legközelebb, mi az, amiben jók vagyunk. Cikkünkben arra kerestük a választ, hogy milyen lehetőségei vannak azoknak a fiataloknak, akikhez a földrajz tantárgy áll közel.

alt


A földrajztanításról…

Mióta beszélhetünk földrajztanításról? A földrajzi ismeretekre az embernek mindig szüksége volt a tájékozódáshoz, az éghajlati viszonyok megismeréséhez, a vadászathoz, a gyűjtögetéshez, s később a termeléshez is. Szinte fel sem lehet sorolni azokat a tevékenységeket, amelyhez nélkülözhetetlen némi földrajzi ismeret. Tehát, ha nem ragaszkodunk szigorúan az iskolarendszeri tanításhoz, akkor kijelenthetjük, hogy az emberiség megjelenése óta létezik a tudományterület. 

Már a középkori oktatási rendszerben, a „hét szabad művészet” (a grammatika, a retorika, a filozófia, a geometria, az asztronómia, a história és az egyházi zene) soraiban is feltűnt – bár nem önállóan, hanem az asztronómiába ágyazódva – a földrajztudomány. 

Az önálló földrajz tantárgy megszületését az 1777-es megjelenésű „Ratio Educationis” (A nevelés rendje) törvényhez köthetjük, ugyanis ekkor szabályozták, hogy minden tantárgytól elválasztva, kötelezően oktatni kell az iskolákban. Az 1800-as évek közepén viszont újra összevonták a történelem oktatásával, de nagy hangsúlya maradt a honismeret, az állampolgári ismeretek tanításában is. A földrajzot fontosnak tartották a gyakorlati ismeretek átadása és a hazafias nevelés szempontjából is. Tananyaga a természeti jelenségek értelmezéséből indult ki, de a gazdasági összefüggéseket is bemutatták. 

Napjainkban a földrajz önálló tudományág, önálló tantárgy, amely rendkívül szerteágazó, hiszen egészen a csillagászattól a természeti jelenségek értelmezésén keresztül a gazdaságföldrajzig minden e tudományághoz tartozik. Sokrétűségét az is bizonyítja, hogy milyen változatos szakterületen helyezkedhetnek el azok, akik jártasak a tantárgyban. 

Mi legyek, ha nagy leszek? 

Kartográfus

A kartográfus vagy térképész olyan szakember, aki a térképkészítés mestere. Ez a tudás egészen messzire visszanyúlik, hiszen már az ősemberek is készítettek lakókörnyezetükről, távolabbi vonzáskörzetükről képeket, hogy könnyebben tájékozódni tudjanak. A térképezés különböző történeti korszakokat ölel fel. Egészen a reneszánsz korig készítettek kéziratos térképeket, amelyeket később a nyomtatott térképek időszaka követett. Napjainkban a kartográfiák többnyire számítógépen készülnek, s kezdenek háttérbe szorulni az analóg, statikus térrajzok. 

Geoinformatikus

A geoinformatika az a tudományág, amely magába foglalja az elsődleges és másodlagos adatgyűjtési eljárásokat, a földrajzi elemzést és a tematikus térképi megjelenítést. Hazánkban térinformatika néven honosodott meg. Egyesek többnyire az informatika egy részterületeként értelmezik, de tagadhatatlan, hogy egy jó térinformatikusnak szüksége van a földrajzi, pontosabban térképészeti érdeklődésre (és ismeretre) is. 

A térinformatikát témája, feldolgozási szempontja alapján több kategóriába sorolhatjuk. Az egyik csoportba tartoznak azok a technológiák, amelyek többnyire a földmérésekhez és a mérnöki tevékenységekhez köthetők, ilyenek a digitális mérőállomások, a lézerszkennerek, a GPS és a hozzátartozó GNSS hálózatok, valamint ebbe a kategóriába sorolhatjuk a digitális térképészetet is. 

A következő csoport az adatfeldolgozás területét foglalja magába. A szakterület iránt érdeklődők megismerkedhetnek a természeti erőforrások nyilvántartásával és adatkezelésével, a földhivatali nyilvántartórendszerrel, valamint a műszaki GIS (földrajzi információs rendszerek) egyik legnagyobb alkalmazóihoz tartozó közmű nyilvántartásával. 

A térinformatika gyakorlati alkalmazásainak egy külön kategóriájaként tarthatjuk számon a környezetérzékenységet értelmező elemzéseket is. 

Kutató

Geológia, geodézia, asztrológia, és még sorolhatnánk hány és hány területe van a földrajztudománynak. A kutatómunka izgalmas lehet azok számára, akik mindig valami újat szeretnének megismerni, érdeklődnek a világ rejtelmei iránt. 

Az általános földrajzzal foglalkozó kutatók a természeti jelenségeket, a földet alkotó anyagokat és az azokat formáló erőket vizsgálják. A geodéták földméréssel foglalkoznak, amely szorosan kötődik a térképészethez, hiszen a térképek a geodéziai mérések grafikus ábrázolásai. Akik a földtől el szeretnének rugaszkodni, azoknak remek lehetőség lehet a csillagászat, vagy más néven az asztrológia. 

A geológus a nyersanyagellátásban is megtalálja a helyét, hiszen a bányászati geológusok szakmai tevékenységükkel segítik a nyersanyagokat (pl. kőolaj, földgáz, szén, különböző ércek, kőzetek, víz, stb.) termelő illetve feldolgozó vállalatok munkáját, de a bányászati területeken ők végzik el a kísérleti mélyfúrásokat is, amelyek a lelőhelyek feltárását szolgálják. 

Az építőiparban a mérnök-geológus végzi az építési alap felülvizsgálatát, felméri az alapanyagok minőségét, szakvéleményt készít, ezzel is elősegítve az építészek munkáját. 

Viszont ha földrajzról beszélünk, akkor nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt sem, hogy ez a tudomány nem minden esetben a természeti jelenségekre fókuszál, egyes területei kifejezetten a minket körülölelő gazdasági, társadalmi, kulturális attitűdökkel foglalkoznak, amelyek minden esetben összefüggésben vannak a térbeli változásokkal is.  

Környezetvédő, természetvédő

A két tevékenység között jelentős kapcsolat van, de mégsem rokon értelmű foglalkozásokról beszélünk. A környezetvédők az emberi társadalom által kialakított ökológiai terület károsodását szeretnék meggátolni, megelőzni, vagy legalább mérsékelni. Ezt egyfajta ideológiai, filozófiai mozgalomként is értelmezhetjük. A környezetvédelem hasonlóságokat mutat a természetvédelemmel, de amíg a természetvédelem elsősorban az élő, természeti értékek megőrzéséért küzd, addig a környezetvédelem nagy hangsúlyt fektet az élhető, fenntartható környezet védelmére és kialakítására.

A természetvédelmi rendszer középpontjában a bioszféra áll, éppen ezért a természetvédők elsősorban a természeti területekre és a vadon élő fajokra koncentrálnak. Ezzel szemben a környezetvédelem középpontjában az emberi társadalom érdekei állnak, s így az emberi tevékenységek káros hatásaival (mint a közlekedés, a légszennyezés, a szennyvíz, a talajszennyezés, ipari hulladékok) próbálják felvenni a harcot. 

Túravezető, túraszervező

Akik szeretnek a természetben barangolni, új helyeket felfedezni, esetleg túraprogramokat szervezni, azoknak mindenképpen testhezálló szakma lehet akár a túravezető, akár a túraszervező foglalkozás. 

Túravezetőként és túraszervezőként elengedhetetlen a térképismeret, a jó tájékozódási képesség, a természetvédelmi, meteorológiai, geológiai ismeret, valamint a néprajzi, művészettörténeti tájékozottság, az egészségügyi felkészültség és a KRESZ ismeret sem árt. 

Ezen a szakterületen leginkább a gyakorlatba ültethetjük át az elméleti tudásunkat, amit akár kerékpáros, akár gyalogos túra keretében mutathatunk be az érdeklődőknek, kalandvágyóknak.