Hajnal Gabriella: A gyerek az első!

45 ezer laptopot osztottunk ki az előző évben, s a tanároknak ugyanúgy naprakész digitális eszközparkra van szükségük, mint a diákoknak – mondta el Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke a Köznevelés, szakképzés, pedagógusképzés – Innováció. XX. Országos Közoktatási Szakértői Konferencia plenáris ülésén Hajdúszoboszlón. Beszámoló a 2. nap záró plenáris előadásairól.

alt

(Fotók: Kakuk Dániel)

Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke talányos című előadásában (18=19) a Hivatal feladatairól beszélt a 2018/2019-es tanév kapcsán. „Fejlődőképes és fejlődni kényszerülő” rendszer az oktatás – jelentette ki. Az OH fejlődésében fontos pont az elektronikus hozzáférés és ügyintézés kérdése, a Hivatalnak sok terve van, hogy ezt a szolgáltatást fejlesszék, ilyen például a Klebelsberg Központtal való együttműködés. Gloviczki Zoltán az EFOP-pályázatok stratégiáiról beszélt, mint fogalmazott, a kiemelt projektek egyfajta „másodlagos univerzumot” képeznek. Az OH-ban jelenleg 4700 munkavállaló dolgozik, ez a szám 5-6 ezerre nőhet, s büszkén jelentette ki, hogy szakmai kiszervezés nélkül hajtják végre a projektekkel kapcsolatos feladatokat. Az OH nemzetközi szinten is egyedülállóan sok adat birtokában van, mondta, s örömmel nyugtázta, hogy mára megvalósult az egyedi adatok validitása. Ez lehetővé teszi, hogy a big data szemléletet is be tudják vezetni – fejtette ki.

Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke előadásában az intézmény működéséről beszélt. Emlékeztetett: 2017. január elsejével a feladatmegosztás változott. A Klebelsberg Központ tölti be a középirányítói szerepet, amelyre az egységes szemlélet jellemző. Kiemelte, hogy partnerközpontúság van az intézmény és a tankerületi központok között – ennek szerinte tovább kell gyűrűznie az intézményekben a tanárok és a szülők felé. Elmondta, hogy megalakultak a regionális csoportok, aminek az volt a célja, hogy a tankerületek tudjanak kommunikálni egymással. Beszélt arról is, hogy milyen irányításai eszközei (negyedévi beszámolók, tankerületi központlátogatások, regionális együttműködés, konferenciák, jó gyakorlatok megosztása, értékelés-motiváció stb.) vannak az intézménynek, továbbá szót ejtett a Tankerületi Központ feladatairól és az intézményekkel való kapcsolatáról. 

A köznevelést négy pillérre helyezték, melyek a következők: finanszírozás, infrastruktúra, módszertan és humán erőforrás. A finanszírozás és fenntartás kapcsán elhangzott, hogy 2017 előtt központosított gazdálkodás volt, likviditási problémák adódtak, ám 2017 után bevezették a keretgazdálkodást, az adósságállomány megszűnt. Ami az infrastruktúrát illeti, a motiváló környezet kialakítása a feladat: modern, higiénikus ingatlanok, naprakész digitális eszközpark, egészséges életmódra nevelés, sorolta. Elmondta, hogy 45 ezer laptopot osztottak ki az előző évben, s a tanároknak ugyanúgy naprakész digitális eszközparkra van szükségük, mint a diákoknak. A módszertan és tartalom megújulásáról szólva Hajnal Gabriella a Nat felülvizsgálatát és a rugalmas kerettantervet említette, hozzátéve: nem szabad terhelni a diákokat, meg kell határozni a kötelező óraszámot, ami fölé nem lehet menni. „A gyerek az első” – jelentette ki. A humán erőforrás kapcsán kijelentette, a pedagógusképzésnek és a továbbképzési rendszernek is meg kell újulnia, látva az SNI-gyerekek számának növekedését.

Magyar Zita, a Nemzet Szakképzés és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) szakmai főigazgató-helyettes előadása (Innováció, szakképzés, lehetőségek) elején az innováció „útját” vizsgálta a szakképzésre vonatkozóan. A stratégiai szintet az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a koordinációs szintet az NSZFH, a végrehajtói szintet pedig a szakképzési centrumok, a tagintézmények jelentik. Az NSZFH mint középirányító célja többek között a végzettség nélküli iskolaelhagyók számának csökkentése, illetve a szakképzés minőségének, hatékonyságának és eredményességének javítása.

A főigazgató-helyettes ismertette, hogy milyen, a vállalatok számára kedvező lépések történtek a duális szakképzésben: ilyen a tanulói előszerződés-kötés lehetősége, szakgimnáziumok 11-12. évfolyamán a tanulószerződés-kötés lehetősége, a második szakma megszerzése ingyenesen, valamint az Ágazati Készségtanácsok megalakulása vállalati fórum, szakképzés fejlesztésére. Az NSZFH évente rengeteg, egymásra épülő pályaorientációs rendezvényt szervez, amelyekre már az 5-6. osztályosokat is várják. Hozzátette: általános iskolai tanárok nélkül a pályaorientáció nem érheti el a célját, ezért az is a feladatuk, hogy megismertessék őket a szakképzéssel. Elmondta, a sajtóban sokat foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy kell-e szakgimnáziumi ágazati szakmai érettségi vizsgát tenni, de szerinte több a pozitív visszajelzés ezzel kapcsolatban.

Zsuffa Ákos, a Felnőttképzők Szövetség elnöke rámutatott: Magyarországon a foglalkoztatók 29 százaléka elégedetlen a jelentkezők felkészültségével és kompetenciáival – Németországban ez az arány mindössze 5 százalék. Ha pedig a szakképzés eredményessége nem tart lépést a technológia fejlődésével, akkor a helyzet tovább romolhat. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy egyre nehezebb motiválni az egyre heterogénebb tanulói bázist, s a sikertelen iskolai megküzdés általában a munka világában is folytatódik. Két gyakori elakadás tanulói, pedagógusi és intézményes szinten az iskolai túlterheltség és a globális motivációs válság.

Ezért módszertani innováció született, ez lett a TudásKÉP, amely egy rugalmas, sokrétű mérési- értékelési keretrendszer, s mivel online, azonnali eredményeket tudott adni. A fókuszcsoportos beszélgetések alapján a tanárok részéről egyöntetűen pozitív volt a visszajelzés. Kiemelték, hogy ennek köszönhetően a tanulók kompetenciaprofilja egészében látható lett, támpontokat kaptak a tanulmányi versenyekre való kiválasztáshoz, továbbá elmondták, hogy hatékonynak tartják az iskolai lemorzsolódás megelőzésére a személyspecifikus visszajelzést.