A hallgatói mobilitás nem ellenség

Számos esetben látnak napvilágot olyan cikkek, melyek szerint a magyar fiatalok tömegesen mennek külföldre egyetemre, és ez természetesen a (mindenkori) kormány hibája. A modern Európa egyik legnagyobb vívmánya, az újra bárki számára elérhető hallgatói mobilitás teljes félreértéséről tesz tanúbizonyságot, ha nem kezeljük helyén a jelenséget.

alt

 

Egész Európát érintő trend, hogy a diákok szeretnének világot látni, és kipróbálni magukat külföldi környezetben, szabadon, nyelveket tanulva, vagy már beszélve, hogy szélesedjen a látókörük, és élményekkel gazdagodva térjenek haza. Ha például a német felsőoktatás színvonalát pusztán az alapján szeretnénk megítélni, hogy mennyi német diák tanul külföldön, könnyen téves következtetést vonhatnánk le, hiszen nyilvánvalóan nem arról van szó, hogy a német diákok nagy százalékban a német oktatási rendszer ellen való lázadásból, vagy annak hiányosságai miatt mennek külföldre tanulni. Sokkal inkább az húzódhat meg a jelenség mögött, hogy a külföldi megmérettetés vonzó dolog, és látszik, hogy a hallgatói mobilitás terén Európa-szerte növekvő trendekről beszélhetünk. Ha minden igaz, éppen ezért bontottuk le a Vasfüggönyt és léptünk be az Európai Unióba... 

Elég nehéz annak a dolga, aki pontos számot szeretne mondani arról, hogy mennyi diák tanul külföldön, hiszen a diákok nem kötelesek bejelenteni az államnak, hogy éppen külföldön folytatják tanulmányaikat a felsőoktatás terén, így mindenki csak becslésekkel rendelkezik, esetleg a külföldi országok eltérő adatkezelési szemléletű statisztikáit böngészi. A külföldön tanulmányokat folytató magyarok száma és aránya mindenesetre nemzetközi összehasonlításban alacsony, a külföldön felsőfokú tanulmányokat folytatók száma és arányának változása európai viszonylatban nem számottevő. 

Ezzel párhuzamosan a magyar felsőoktatás vonzereje még mindig nagy, a Magyarországon tanuló külföldi hallgatók aránya viszonylag magas, számuk és arányuk pedig folyamatosan növekszik. Fontos hozzátenni, hogy véleményünk szerint a külföldön tanulók számának az Európai Unióban jellemző növekedése nem írja le egy adott ország felsőoktatásának minőségét, sem az adott ország felsőoktatás-politikáját: ezt bizonyítja, hogy például arányaiban jóval több német tanul külföldön mint magyar. A fiatalok megnövekedett nemzetközi mobilitása manapság természetes folyamat, az érdemi különbség csak az, hogy míg a német sajtó ezt az európai folyamatot örömmel szemléli, addig a magyar sajtó jelentős része a tények feltárására tett kísérlet helyett csupán elüldözött fiatalokat vizionál ott is, ahol nincsenek.