Hangszerek nyomában a Mozaik Múzeumtúrán is!

A múzeumpedagógia és az élményalapú oktatás egyre nagyobb prioritást élvez napjainkban, hiszen egy-egy tematikus gyűjteményen keresztül megismerhetünk idegen kultúrákat, számunkra ismeretlen világokat. A hangszerek kifejezetten alkalmasak arra, hogy komplexen szemléljünk egy-egy kulturális miliőt. Erről beszélgettem Szilágyi Áronnal, a Leskowsky hangszergyűjtemény vezetőjével, és kuratóriumának elnökével.

alt


Néhány szóban bemutatnád a Leskowsky Hangszergyűjteményt? 

A Leskowsky Hangszergyűjtemény Magyarország egyetlen látogatható hangszermúzeuma, ami Kecskeméten található, és több mint 1800 hangszer van a birtokunkban. Ez nem is azért érdekes, mert ilyen nagy darabszámú a gyűjtemény (bár ez is rendkívüli), és nem is azért egyedülálló, mert annyira régi és értékes hangszerek vannak a gyűjteményünkben (bár található köztük régi és értékes is), hanem azért, mert itt majdnem mindenhez hozzá lehet nyúlni, meg lehet érinteni, ki lehet próbálni, és így átélhetik a látogatók a zene születésének élményét. A múzeumot Leskowsky Albert (Leo) alapította 1979-ben, amikor is a mintegy 200 darabos hangszergyűjteményét az önkormányzatnak ajándékozta. Az összeállítás nagyrészt citerákból és kárpátmedencei hangszerekből állt, ami szépen elkezdett gyarapodni. A tárgyak számának növekedése szükségessé tette, hogy egyre nagyobb helyekre költözzünk, majd 2015. november 15-én nyitotta meg kapuját a gyűjtemény jelenlegi helyén, a régi Városi Mozi épületében, amelyet egy Európai Uniós projekt keretén belül újítottak fel. A helyszín nagyon előnyös, hiszen a belváros szívében van, egy szép, nagy, új hely. 

Mikor kerültél a Leskowsky Hangszergyűjteményhez? 

2010. január 1. óta vagyok a gyűjtemény vezetője, de már korábban is hosszú évekig dolgoztam önkéntesként Leo mellett, és azt hiszem 2 éves lehettem, amikor először jártam a gyűjteményben.

Ezek szerint már elég régóta kapcsolatban állsz a hangszerekkel, és jól tájékozódsz a világukban is. 

Édesapám hangszerkészítő mester, így már egészen kicsi koromban megismerkedtem sok olyan utazóval, zenésszel, akik a világ legkülönbözőbb területeiről érkeztek hozzánk, például Ausztráliából, Új-Zélandról, Alaszkából, Amerikából. Ezek az emberek mindig hoztak magukkal valamilyen érdekes hangszert, és hozzá egy történetet, amivel gyarapíthattam tudásomat. Amikor érettségi után lehetőségem támadt, hogy én is utazzak, az első utam Indiába vezetett, majd Afrikába mentem, azt követően pedig Japánba. Olyan messzire mentem, ameddig a zene elvitt, hogy tanuljak, ismeretekkel gazdagodjak. Mindig is nagyon érdekelt, hogy mások hogy látják a világot. Úgy gondolom, hogy a hangszereken keresztül nagyon jól be lehet mutatni a világ sokszínűségét, az emberi kultúra gazdagságát. A zene és a hangszerek világa kifejezetten alkalmas arra, hogy az egymástól látszólagosan távollévő kultúrák között is megtaláljuk a párhuzamot. 

Te magad is játszol valamilyen hangszeren? 

Nekem a fő hangszerem a doromb. Ez egy ősi hangszer, amely a sámánkultúrához köthető. Az elmúlt 20 évben az egész világot körbe utaztam, hogy a dorombjátékot tanítsam, oktassam, és emellett többször koncerteztem is. De a gyűjteményben majdnem minden hangszert meg tudok szólaltani, be tudom mutatni a hangját, és 30 másodpercig még azt is el tudom hitetni a hallgatókkal, hogy tudok rajta játszani. 

Említetted, hogy hozzá lehet érni a hangszerekhez. Szoktatok múzeumpedagógiai programokat szervezni? 

Nekünk másból se áll az életünk! Aki eljön hozzánk – mindegy, hogy egy főről beszélünk, vagy egy 50 fős turistacsoportról, óvodás gyerekekről, vagy nyugdíjasokról, – személyre és csoportra szabott programokban részesül, amit a belépőjegy ára tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy egy órán keresztül az érdeklődésüknek megfelelően formáljuk a tárlatvezetést. Számunkra fontos, hogy a résztvevő sokat kacagjon, sok hangszert próbáljon ki, s úgy gyarapítsa az ismereteit, hogy közben észre se veszi, hogy tanul. Az itt eltöltött egy óra azt szolgálja, hogy a gátlások felszabaduljanak, kitáruljon a szívük, és beengedjék azokat a dolgokat, amikről az előtt nem is hallottak, sőt nem is gondolták, hogy valaha kapcsolatba lépnek velük. Többször is előfordul, hogy teljesen laikus emberek, akik még életükben nem fogtak a kezükbe hangszert, itt eljátszanak egy dalt, vagy olyan emberek muzsikálnak együtt, akik előtte még nem is találkoztak. Nem vagyok múzeumpedagógus hivatalosan, úgyhogy nem tudom, mit takar pontosan a fogalom, de tőlünk mindenki úgy távozik, hogy nagyon jó élményben volt részük, és nagyon sokat tanultak.

alt


Gondolom ezeket a foglalkozásokat a múzeumi dolgozók vezetik és egyfajta koncepció köré épül. 

Természetesen, itt minden munkatársunk tart tárlatvezetést és zenés programokat. Az egyedi látogatóknak nem kell bejelentkezni, de ők is ugyanolyan élményekkel távoznak, mint a bejelentkezett csoportok. Viszont az utóbbinak előnye, hogy ők egy komolyabb zenés műsort kaphatnak, amelyet egy csapatépítő programként is fel lehet fogni. Őket vagy én vezetem körbe, ha időm engedi, vagy nagyon jó kollégáim egyike. 

Térjük rá egy kicsit a Mozaik Múzeumtúrára. Mióta vesztek részt a rendezvényen? 

A kezdetek óta partnerei vagyunk a Mozaik Múzeumtúrának, már akkor is benne voltunk, amikor még ez egy matricagyűjtő projekt volt. Ha jól emlékszem, akkor már mindösszesen 18 iskolát látogattunk meg. 

Az iskolai programokat is hasonló módszerrel dolgoztátok ki? 

A Mozaik Múzeumtúrában, az utóbbi időkben mi elsősorban a frontális műsorban veszünk részt. Ez azt jelenti, hogy több évfolyam egyszerre hallgatja meg az előadást. Az a legnagyobb kihívás, hogy 40-45 perc alatt kell a gyerekeket arra bátorítani, hogy érdemes múzeumba menni, s a gyűjteményben olyan élményekkel gazdagodhatnak, ami nagy boldogsággal töltheti el őket. Ez nem egyszerű, hiszen nem tudunk 1800 hangszert magunkkal vinni. Olyan programot állítottunk össze, amelyben arra törekszünk, hogy az egyes hangszerek érdekességére hívjuk fel a figyelmet, tehát azokat a tárgyakat visszük magunkkal, amelyik feltűnően nagy vagy éppen kicsi, esetleg extrém, vagy különleges, aminek van története és valamiképpen meghökkentő. A gyerekek nagyon-nagyon jól fogadják ezeket a dolgokat; visítanak, tapsolnak, örülnek, kacagnak és a végén mindig maradni szoktak, hogy egy-egy hangszert kipróbáljanak. Úgy gondolom, hogy a Mozaik Múzeumtúra, és azon belül a Leskowsky Hangszergyűjtemény programja a kívánt célokat teljesítette, sőt túlteljesítette, mert többen látogattak el a gyűjteményünkbe családdal, osztállyal úgy, hogy a programsorozat kapcsán találkoztak velünk. 

alt


Mi lehet ennek az oka? 

A hangszerek világa örökérvényű, nem tudja az értékét elveszíteni, hiszen az ősi 3000 éves hangszereken akár modern dallamokat is játszhatunk, s ezáltal a gyerekek könnyen rá tudnak hangolódni a témára. Lehet az egy budapesti belvárosi iskola, vagy egy határmenti kis település közössége, ugyanolyan szeretettel nyilvánulnak meg a tanulók, és ugyanolyan befogadóak. A ritmus, a dallam társadalmi helyzettől, nyelvtől, és egyéb szociokulturális tényezőktől függetlenül megérinti az emberek lelkét. 

A pedagógusok mennyire partnerek ebben? 

Nagyon örülnek, amikor látják a gyerekek szemében a csillogást. Jó visszaigazolásokat is kapunk tőlük, jelzik felénk, hogy a program megragadta a diákok érdeklődését. Mindennapos tapasztalat, hogy a pedagógusok a látogatás végén megemlítik, hogy a gyerekek nem voltak olyan lelkesek, mikor megtudták, hogy múzeumba jönnek majd, de a program után el sem akarnak menni, s alig várják, hogy újra visszatérhessenek. Nekem ez a legjobb visszajelzés. Érdemes ezeket a foglalkozásokat megtartani, mert ilyenkor sikerül a gyerekek szemébe visszavarázsolni a csillogást, és legalább erre az egy órára nem a facebook kéksége homályosítja el a tekintetüket, hanem itt vannak a valóságban, és meg akarják érinteni a dolgokat, együtt akarnak zenélni. 

Amikor programokat szerveztek – akár a Múzeumtúrára, akár a gyűjteményi foglalkozásokra gondolok – szoktatok tartani tematikus rendhagyó órákat? 

Természetesen. Rendszeresen előfordul az, hogy a pedagógusok bejelentkezéskor jelzik előre, hogy egy tantárgy specifikus programon szeretnének részt venni. Ez a legváltozatosabb palettán jelenik meg: ének-zene, fizika, hangtan, néptánc. Tulajdonképpen bármilyen tantárgyhoz tudjuk alakítani a múzeumi foglalkozást, hiszen a hangszerek sokkal többről árulkodnak, mint csupán a zenék világa, legalább annyit tanulunk a földrajzról, a történelemről, vagy akár a kultúráról.

Nyaranta megszervezzük a Kong a bongó tábort, amely tematikus felépítésű. Naponta más földrészen kalandozunk a hangszerek segítségével, s nem csupán az adott földrész zenéjéről és hangszereiről beszélünk, hanem komplex egészben szemléljük a dolgokat.

alt


A múzeum milyen céllal csatlakozott a Mozaik Múzeumtúrához? 

Azért csatlakoztunk a Mozaik Múzeumtúrához, mert esélyt akartunk adni ennek a kezdeményezésnek. Kezdetben nem túl sok látogatót csalt be hozzánk, viszont később, amikor elkezdődtek a Roadshowk és az iskolai programok, közelebb került hozzánk a programcsomag. Nekünk az tetszik igazán, ha ott tudunk lenni az emberek között, körbeülnek, tapogatnak, fújdogálnak, zenélnek. Mi úgy gondoljuk, hogy ez az, aminek igazán hatása van. Ilyenkor a gyerekek is lelkesebben térnek haza, és vidáman mesélik, hogy hogyan játszották el a pákozdi csatát, milyen hangszereket próbálhattak ki az iskolában. Ez kedvező hatással lehet a családok programszervezési szokásaira is. Az utóbbi időkben sokkal erősebben érezzük a Mozaik Múzeumtúra hatását, hisz egyre többen látogatnak el hozzánk. Amikor itt vannak a gyerekek, feléled bennük a tudásvágy, és kérdésekkel kezdenek el bombázni minket. 

Egy közgyűjteménynek tulajdonképpen egyfajta küldetése is, hogy minél közelebb hozza az adott témát a látogatókhoz. 

Igen. Az élménypedagógiát nagyon nagyra tartom, mert minél több érzékszerven keresztül kapjuk az információt, annál hosszabb ideig tároljuk el, és annál könnyebben sajátítjuk el a tudást. Nálunk is ez történik, hiszen a kezükben tarthatják a hangszert, meg is szólaltathatják, s emellé még színes történetekkel is növelhetik ismereteiket. 

A Leskowsky Hangszergyűjtemény hivatalos oldala: http://hangszergyujtemeny.hu/

A Mozaik Múzeumtúra hivatalos oldala: http://www.mozaikmuzeumtura.hu/