Hass, olvass, gyarapíts!

Stílusosan, a magyar költészet napján startolt el idén a Sztalker Csoport fiatalokat és a tömegközlekedést használókat megcélzó zsebkönyv-automata projektje, a POKET. Vecsei H. Miklósék jóvoltából a főváros forgalmas pontjain kihelyezett automatákból vághatjuk zsebre az irodalmat – mindössze három presszó árából. Mára többen felismerték, hogy egyre kevesebbet olvasunk, és világszerte egyre kreatívabb ötletek születtek e tendencia megfordítására, online és offline egyaránt.

alt


Ülésekre, jegyérvényesítő készülékekre, de még a mozgólépcsőkre is helyezett ingyen elvihető zsebkönyveket a budapesti metrókban a Vígszínházban futó A Pál utcai fiúk két színésze, a Nemecseket alakító Vecsei H. Miklós, valamint a Geréb szerepében látható Csapó Attila szeptember elején. Aki szerencsés volt, személyesen a két sztárszínésztől kaphatott kézbe egy-egy POKET-könyvet. Az idén áprilisban, a Sztalker Csoport által elindított olvasásnépszerűsítő projekt keretében Budapest forgalmasabb csomópontjain, automatákból szerezhetünk be kortárs és klasszikus műveket, mindössze 990 forintért. A POKET célközönsége a fiatalabb nemzedék, a kezdeményezők pedig azt szeretnék, ha telefonunk állandó nyomogatása helyett inkább az okostelefonoknál alig nagyobb méretű könyvek olvasásával töltenénk az időt két megálló között.

Merthogy egyre kevesebbet olvasunk, amit a felmérések is alátámasztanak. Dr. Tóth Máté, az Országos Széchényi Könyvtár Kutatási és Szervezetfejlesztési Osztályának vezetője Az én könyvtáram projekt keretében készült, 2017-es felmérés eredményeit ismertetve elárulta, hogy 1964 óta meredeken csökken a könyvolvasók száma: ebben az évben még a lakosság 23 százaléka volt rendszeres könyvolvasó (azaz aki havonta legalább egy könyvet elolvas), 2000-ben 12 százalék, 2017-ben pedig már csak 7 százalék. Ugyanakkor az is igaz, hogy a könyvolvasási szokásaink is nagy változáson mentek át, a könyvolvasás a digitális tartalomfogyasztással egészült ki – gondoljunk csak a híroldalakra –, és könyvet is tudunk digitálisan olvasni, igaz, az e-bookok térnyerése egy ideje megtorpanni látszik.

Appok és programok

A sztalkerek projektje mellett számos olyan, az irodalmat népszerűsítő applikáció érhető el, amelyhez szülőként és pedagógusként bátran nyúlhatunk. A BOOKR Kids-ről korábban már írtunk, ám ha olvasásnépszerűsítésről van szó, akkor a magyar fejlesztésű interaktív mesekönyv megkerülhetetlen szereplőnek tűnik. A 2-10 éves gyerekeknek szóló Mesetár a gyermekirodalom legismertebb és legszebb történeteit gyűjti össze, és nagyjából 250 – szakértők által ellenőrzött – mese, vers és mondóka közül válogathatunk az applikációban. A BOOKR Kids azért jó, mert az interaktivitásnak köszönhetően a legkisebbek észrevétlenül szeretik meg általa az irodalmat, és létezik hangoskönyv változata is, a mesék olyan ismert és népszerű színészek hangján kelnek életre, mint Hámori Gabi, Papp János vagy Szokol Péter. Az app ingyenes, mobilon és tableten érhető el, a hétről hétre bővülő könyvtár letöltéséhez viszont előfizetés szükséges.

Az angol nyelven elérhető appok közül érdemes letölteni a 40 millió olvasót összekötő, iOS-n és Androidon elérhető Goodreads-t, amely inkább amolyan közösségi hálóként funkcionál, és a segítségével megtudhatjuk, hogy barátaink, ismerőseink milyen könyveket olvasnak és mit ajánlanak. A költészet szerelmeseinek itt van a szintén iOS-ra és Androidra letölthető Poetry, amely egy több ezer klasszikus és kortárs versből létrehozott, kereshető, műfaj és téma szerint csoportosított adatbázis, amelyben kedvenceinket elmenthetjük és megoszthatjuk. A Simple Book Catalog segítségével – ahogy a nevében is utal rá – egyszerűen és könnyedén rendszerezhetjük könyvtárunkat, míg a Storyville-vel előfizetéssel kaphatunk hetente egy-egy rövid klasszikus vagy kortárs történetet, a szokásos közösségi médiás funkciókkal kiegészítve – kommentekkel és megosztási lehetőséggel.

A hangoskönyvmolyoknak ajánljuk az Audible-t (ezt iOS és Android mellett Windows-készülékekre is letölthetjük), amely ingyenes, és 180 ezer könyv közül válogathatunk benne – ezekért azonban már fizetnünk kell. Készíthető vele olvasási lista, élményeinket pedig az applikációval szinkronizált közösségi oldalakon, a Facebookon és Twitteren oszthatjuk meg ismerőseinkkel. Bár a listánkon szereplő appok közül ez a legdrágább, a Scribd-ben az a jó, hogy havi 8,99 dollárért több mint 1 millió könyvhöz, illetve képregényhez, valamint 60 millió egyéb dokumentumhoz (tudományos kutatások, bírósági végzések stb.) férhetünk hozzá korlátlanul. Böngészhetünk benne ajánlókat, és offline is elmenthetjük olvasnivalónkat.

Megváltozott tartalomfogyasztói szokásaink miatt könyvet legegyszerűbben az online térben lehet népszerűsíteni, de nem feltétlenül appok segítségével. Nagyszerű, a figyelem megragadására kiválóan alkalmas kezdeményezés indult 2013-ban, az iskolai tanév kezdetére időzítve Read Russia néven Oroszországban, melynek során az internetezőknek az irodalmi művek címét egy-egy összefoglaló mondatból kellett kitalálni. Például: „Egy magas rangú tisztviselő felesége öngyilkosságot követett el, miután összeveszett szeretőjével”. Ha nem tudná a kíváncsiságtól elgyötört olvasó, hogy Lev Tolsztoj Anna Kareninájáról van szó, a címkék elvezettek egy külön erre a projektre létrehozott oldalra, amelyen el lehetett olvasni, vagy le lehetett tölteni az adott művet, majd megosztani azt a közösségi oldalon. A Read Russia ma is tart, bővebb információk ezen a linken olvashatók a remek programról.

A világon mindenki ezt az egy könyvet olvassa, miért pont én maradnék ki ebből? Gondolhatta az egyszeri Twitter-felhasználó, amikor meglátta az „Egy könyv, Egy város” nevű kezdeményezés továbbfejlesztett változatát. A mikroblogon a felhasználók Neil Gaiman fantasy-ját, az American Godsot szavazták meg, a cél pedig azt volt, hogy a világon mindenki – leküzdve a fizikai határokat – ugyanazt az egy könyvet olvassa – és lehetőleg beszéljen is róla. Az ötletadó program (If All of Seattle Read the Same Book néven) 1998-ban indult az amerikai Seattle-ből, ahol a város egyik könyvtárosa, Nancy Pearl azt szerette volna, ha az egész metropolisz ugyanazt a könyvet olvassa, amely köré rengeteg kulturális eseményt szerveztek városszerte; a kiválasztott mű az itthon kevéssé ismert amerikai író, Russell Banks The Sweet Hereafter című munkája lett. 

Az irodalmi műveltséget és a közösségi élményt zászlajára tűző mozgalom lavinát indított az Egyesült Államokban, San Diegótól kezdve Chicagón át Philadelphiáig szerveztek hasonló programokat helyi szinten, de a kezdeményezés nem állt meg a határokon: lényegében ebből szökkent szárba Nagy-Britanniában másfél évtizeddel ezelőtt a BBC-féle Big Read, amelyben a szigetország legkedveltebb regényét keresték a szervezők. (hazánkban ennek nyomán indult a 2005-ös Nagy Könyv is, ahol a nézők az Egri csillagokat választották meg Magyarország legnépszerűbb könyvének). Az „Egy könyv, Egy város” hazai zászlóvivője a szegedi Somogyi-könyvtár volt, amely Janikovszky Éva Szalmaláng című művét választotta „tömegolvasásra”.