Háziból is megárt a sok

Rövid körképünkben most azt mutatjuk be, hogy mennyi időt kell a diákoknak a házi feladatokra fordítaniuk, egyúttal az is kiderül, mennyire vannak leterhelve a magyar tanulók hasonló korú társaikkal összevetve.

alt


A házit végképp eltörölni?

A február elejei adatok szerint eddig 30 ezren csatlakoztak ahhoz a petícióhoz Olaszországban, amit a Change.org felületen indított el egy genovai iskolaigazgató. Az aláírók célja, hogy eltöröljék a házi feladat rendszerét, mert véleményük szerint felesleges, káros és egészségtelen a gyermekek számára. Kiemelték, hogy a házi feladatok egyenlőtlenséget teremtenek az osztályban azok között, akik számíthatnak az otthoni támogatásra, és azok között, akik nem kapnak segítséget. A szakértők azt javasolják, a napi 6-7 tanórába illesszék bele a reggel tanultak elmélyítését, hogy az esték már ne a tanulásról szóljanak – számolt be a Corriere della Sera című olasz napilap.

„Győzelem minden nap” – hirdeti a petíciót népszerűsítő online platform mottója, s bár az aláírókat ettől (azaz a házi feladatok eltörlésétől) még sok választja el, a nem példa nélküli kezdeményezéssel már azt sikerült elérni, hogy felhívják a figyelmet e nagyon is égető problémára. Igen sokat, hetente átlagosan 8,7 órát fordítanak ugyanis az olasz diákok a házi feladatokra, amivel Olaszország világviszonylatban is az „élbolyban” van. A genovai iskolaigazgató szemei előtt alighanem a New York-i P.S. 116 Manhattan példája lebegett, ebben az amerikai állami tanintézményben ugyanis már 2015-ben eltörölték a háziírást, helyette a pedagógusok azt kérték a diákoktól, hogy töltsenek minél több időt a szabad levegőn.

A nagy házi-vita

Mielőtt rátérnénk annak a kérdésnek a megválaszolására, hogy vajon mennyire leterheltek az európai diákok, érdemes néhány szempontot felvillantva megvizsgálni, miért is van szükség a házira. Alapvető célja a tudás elmélyítése és a diákok készségeinek és képességeinek fejlesztése, a tanórákra való felkészülés, a megtanultak alkalmazása új helyzetekre, illetve képességeik integrálása egy bizonyos feladat megoldására. Célja továbbá, hogy bevonja a szülőket az oktatási folyamatba.

A házi feladat hatása erősen vitatott. A jelenséget már az 1900-as évek elejétől vizsgálják, de nincs szakmai konszenzus a házik hatékonyságára vonatkozóan Általánosságban igaz, hogy bizonyos mennyiségű és minőségű házi feladat javítja az átlag tanulói teljesítményeket, de az összefüggés egyáltalán nem egyértelmű. Egyes vizsgálatok szerint az általános iskolában rosszabbul teljesítenek azok a diákok, akik több időt fordítanak a házi feladatokra, mint akik kevesebbet tanulnak otthon. A rosszabb vizsgaeredményt elérő diákok számára nagyobb haszonnal jár házival foglalkozni, mint a jobban teljesítők esetében, és több országban kimutatták, hogy negatívan hat a tanulói teljesítményre, ha túl sok a házi feladat.

A házi feladatokat abból a szempontból is vizsgálták, hogy milyen hatással van az egészségre és a mindennapokra. Köztudott, hogy a házi egyrészt stresszel jár, úgy a diákoknak, mint szüleiknek, továbbá csökkenti azt az időt, amit amúgy a legfiatalabbak a szabadidős tevékenységeikre fordíthatnának, például a sportra vagy a szabadban töltött más tevékenységekre. Egy 2007-es amerikai felmérésből az is kiderült, hogy a diákok döntő többsége (89 százalék) stresszes a házik miatt, ezek a tanulók pedig az ajánlottnál 1 órával kevesebbet alszanak, sőt gyakori, hogy ez fizikai tünetekkel is jár. De azt is kimutatták, hogy a házi feladat konfliktust szülhet a családok mindennapjaiban és ronthatja a tanulók életminőségét.

Sanghaj, az „egész napos iskola”

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2015-ben tette közzé felmérését arról, hogy a világ különböző pontjain mennyi időt szánnak a 15 éves diákok otthon a tanulásra. Az abszolút „csúcstartó” a listán külön kezelt Sanghaj, a kínai metropoliszban tanuló diákok átlagosan 13,8 órát fordítanak háziírásra, ez tehát olyan, mintha – 45 perces órákkal számolva – a hétvégén is lenne egy-egy iskolai napjuk. (a vizsgálatban külön szerepel Hongkong, Makaó és Tajpej, ahol 6, 5,9 és 5,3 óra az átlag) A képzeletbeli dobogó második fokán Oroszország áll a maga heti 9,7 órájával. Az orosz diákokat nem sokkal lemaradva szingapúri diáktársaik követik; a délkelet-ázsiai városállamban – amelyet a világ egyik legfejlettebb oktatási rendszere miatt szokás dicsérni – ugyanez a mutató 9,4 óra.

Térségünkből a legtöbbet a román 15 évesek tanulnak otthon – átlag 7,3 órát, őket az észt (6,9) és a litván társaik (6,5) követik szorosan. A magyar diákok világviszonylatban is sokat, 6,2 órát fordítanak leckeírásra vagy ismétlésre, ez az ötödik legtöbb idő az európai országok között (az OECD-átlag 4,9 óra). Ez az iskolai tanórákkal együtt elérheti a heti 40 órát is, nem véletlenül fogalmazott úgy egy 2015-ös jelentésében Székely László alapjogi ombudsman, hogy a magyar diákok „teljes munkaidőben” foglalkoznak tanulással.

A lista legvégén a különböző nemzetközi kompetenciaméréseken rendre az élmezőnyben végző Finnország áll: távoli nyelvrokonaink mindössze 2,8 órát bíbelődnek a házi feladatokkal, ami napi alig 25 percet jelent átlagosan. A második legkevesebb időt a dél-koreai nebulók fordítanak a házi feladatra, 2,9 órát. Az viszont talán meglepőnek tűnhet, hogy őket a cseh (3,1) és a szlovák (3,2) tanulók követik. Összességében az figyelhető meg, hogy világszerte csökken a házi feladatra fordítandó idő: 2003-hoz képest 2012-ben 1 órával (kivétel Ausztriában és Ausztráliában, ahol valamelyest nőtt ez a szám). Hazánkban ez a mutató -3,7 óra, ami a második legnagyobb mértékű csökkenés a szlovák (-5,2) adat után.