Hogyan csábíthatók be a kamaszok a könyvtárba?

Kamaszhíd néven kamaszkönyvtár nyílt Gödöllőn. Az ifjúsági részleg helyiségének megtervezésébe a fiatalokat is bevonták, hogy a könyvtár a lehető legotthonosabb legyen számukra, ami a jelek szerint jól sikerült, hiszen egyre több a beiratkozó.

alt


Keveset olvasunk

A KSH időmérleg-felvételének eredménye, valamint az OSZK megbízásából készült felmérés szerint a magyar lakosság nagy része egyáltalán nem olvas. Míg az első, 1986/87-es adatfelvétel idején még minden második megkérdezett vett a kezébe könyvet a megkeresés előtti napon, addig 2009/2010-re ez már csak minden negyedik emberre volt igaz – olvasható a statisztikai hivatal Kulturálódási szokásaink című kiadványában. A legújabb időmérleg-felvétel szerint a legtöbbet a felsőfokú végzettségűek és a nyugdíjasok olvasnak, a nemek szerinti bontást vizsgálva pedig azt láthatjuk, hogy a nők 3 perccel „átvették” a vezetést a férfiaktól – írtuk egyik korábbi cikkünkben.

A helyzet sajnos nem túl rózsás a fiatalok körében sem: a Szonda Ipsos 2013-ban végzett felmérése szerint a 15-25 év között korosztály mindössze 7 százaléka olvas naponta. Heti rendszerességgel csak 16 százalékuk vesz a kezébe könyvet, míg havonta a megkérdezettek 14 százaléka töltötte így a szabadidejét. Az Ipsos szerint az okok többfélék lehetnek, a megkérdezettek több mint fele azt válaszolta, hogy a sűrű hétköznapokba már nem fér bele az olvasás. Tény, hogy az internet megváltoztatta a kultúrafogyasztási szokásainkat, így az olvasást is, mivel egyre többet olvasunk mobileszközeinken, viszont a felmérések szerint furcsamód nem feltétlenül az olvas többet, aki kevesebb időt tölt az interneten.

A híd, ami összeköt

De vajon hogyan lehet a kamaszokkal (újra) megszerettetni az olvasást? Kemény fába vágták a fejszéjüket a Gödöllői Városi Könyvtár munkatársai, amikor elhatározták, hogy igenis megpróbálják visszacsábítani ezt a korosztályt a könyvek világába. Liskáné Fóthy Zsuzsanna igazgató a TanTrendnek elárulta, hogy két olyan intézményt látott az országban, ahol külön ifjúsági részleg is kialakításra került, mégsem ezek a példák lebegtek a szemük előtt, amikor eldöntötték, hogy kamaszkönyvtárt hoznak létre Gödöllőn. Az október 12-én átadott Kamaszhíd egyedülálló, mert teljes mértékben a fiatalok igényeire épül – tudtuk meg a könyvtár vezetőjétől.

Egészen más szellemi és fizikai közegben kellett létrehozni a helyiséget. A végső lökést az a szomorú felismerés adta 2014 végén, hogy a korábban gyakori könyvtárlátogatónak számító kisiskolás korú gyermekeket nem tudták a könyvtárban tartani. 2015-ben Olvasók Diadala néven egy öt hónapon át tartó digitális olvasásfejlesztési játékot hirdettek, amelynek az volt a lényege, hogy a 12-16 év közötti korosztálynál a digitális eszközök használatát összekapcsolják az olvasmányélmény-szerzéssel (A 2014-ben elnyert Minősített Könyvtár címet követően a Gödöllői Városi Könyvtár Könyvtári Minőségi Díjat kapott az Emberi Erőforrások Minisztériumától az innovációért). A könyvtárban kialakult kamaszközösséget sikerült egyben tartani, ráadásul további kamaszkörök alakultak.

„2017-ben kezdett körvonalazódni, hogy nemcsak szellemi táplálékra van szükségünk, hanem egy fizikai térre is, ahol a gyerekek együtt lehetnek” – árulta el Liskáné Fóthy Zsuzsanna, hozzátéve, hogy egy olyan közösségi térben gondolkodtak, amely teljesen a fiatalok igényeihez van igazítva. Tervezőpályázatot hirdettek, amelyben arra kérték a gyerekeket, hogy mondják meg, mit szeretnének látni a könyvtárban. A legtöbb szavazat a csocsóasztalra érkezett, de létrehoztak olvasókuckókat, valamint közösségi felületeket alakítottak ki; egy óriási, írható fóliával bevont üvegablakot készítettek, ahol a gyerekek tudnak üzenni egymásnak. A helyiségbe szobakerékpárokat is beszereztek, amelyeket a hírek szerint hamarosan dinamóval látnak el – igazi 21. századi funkciót kaptak az eszközök, hiszen ezzel a telefonok töltése is megoldott. Persze vannak olvasóállványok is, továbbá lett Xbox, digitális rajzolótábla, illetve laptopok a tanuláshoz. 

A 2015-ben meghirdetett játék során a gyerekek mintegy 250 könyvet olvastak el és dolgoztak fel, amelynek során különböző kreatív feladatokat kellett csinálni: a művekhez könyvajánlókat írtak, fotókat készítettek hozzájuk, SMS-ben összefoglalták az adott mű lényegét, majd a játék eredményeként Könyvsú-GO néven könyvválasztó adatbázist hoztak létre. S hogy ez miben más, mint a többi gyűjtemény? Az adatbázison – amelyben immáron mintegy 500 könyv van – továbbra is a fiatalok dolgoznak, és éppen ez a lényege: nem a felnőttek mondják meg, mit érdemes olvasni ebben a korban, hanem a gyerekek a saját korosztályuknak ajánlanak könyvet. A rövid könyvismertetőt és a korosztályi besorolást követően az adott művet különböző szempontok szerint (’Szerelem’, ’Barátság’, ’Erőszak’, ’Nevettem rajta’, ’Sírtam rajta’ stb.) pontozzák, majd egy szubjektív rész következik, ahol megtudhatjuk, miért volt jó olvasni a könyvet, miért lenne, vagy nem lenne a főhős szerepében az ifjú „könyvkritikus”, és kinek ajánlja elolvasásra.

Liskáné Fóthy Zsuzsanna elárulta, hogy a Kamaszhídon a Könyvsú-GO oldalon látható témák szerint csoportosították a könyveket és így is tették fel azokat polcokra, nem pedig a hagyományos könyvtári rendben. A gödöllői könyvtár egyre népszerűbb, amit az empirikus tapasztalatok és a beiratkozások emelkedő száma is igazol; az utóbbi 2 évben egyértelműen nőtt a kamaszok jelenléte, ami a kölcsönzési statisztikákban is megmutatkozik.