Hogyan lehet eredményes a digitális iskola?

Az Országos Közoktatási Szakértői Konferencia szerdai napjának egyik szekciója keretében a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ (DPMK) munkatársai mutatták be a közelmúlt egyik attitűdkutatásának eredményét, a DPMK támogató tevékenységét, de megtudhattuk azt is, mi kell ahhoz, hogy egy iskola digitális iskolává váljon.

alt


Elsőként Farkas Andrea, a DPMK senior digitális fejlesztője számolt be a digitális pedagógia bevezetéséről végzett, idén év elején készült attitűdkutatás eredményeiről. A kutatás során dokumentumelemzést végeztek, valamint kvalitatív és kvantitatív módszertant használtak; ez utóbbi nagymintás, nem reprezentatív kutatás elektronikus úton történt, az intézményvezetők a megkapott kérdőíveket továbbították a több mint 7000 pedagógusnak. Érdekesség, hogy a kitöltők többségében – 41%-uk – 46 és 55 év közötti, tehát már tartós ideje a pedagógiai pályán lévő tanárok voltak, akik mégis nyitottak az újításra. A felmérés keretében rákérdeztek a pedagógusok mindennapi digitális eszközhasználatára is, ez alapján elmondható, hogy a kitöltők háromnegyede nap mint nap használja ezeket az eszközöket, azonban jórészt csak általános felhasználói ismeretekkel rendelkeznek. Az intézményi eszközellátottság tekintetében azonban még van mit fejlődni európai uniós átlaghoz képest. 

Kiderült, hogy a kitöltők fele sajnos alapvetően szemléltetésre (pl. prezentációkészítés) használ IKT-eszközöket, azonban a pedagógusok egyre nagyobb számban keresnek fel digitális módszertani blogokat vagy interneten elérhető videós tartalmakat, de egyre elterjedtebb – a megkérdezettek 19%-a – online feladatokat is létrehoz. A megkérdezett pedagógusok a legfontosabb területek közé sorolták az egyéni tanulási utak kialakítását, az osztályon belüli differenciálását és a pedagógusok szakmai fejlesztésének támogatását. Összességében elmondható, hogy a pedagógusok időszerűnek és hasznosnak tartják a digitális pedagógia bevezetését. Az erős IKT-eszközhasználat ellenére alacsony a digitáliskompetencia-szint, ugyanakkor elvárás az oktatási tartalmak gazdagítása és a tanulók könnyebb nyomon követhetősége, a támogató környezet kialakítása. Ugyanilyen fontos igény szakmai partnerhálózat kialakítása és a hagyományos, valamint a digitális pedagógia egyensúlyának megtalálása.

Nagy Regina, a DPMK vezető digitális fejlesztési szakértője ezután röviden bemutatta a DPMK-t, mely a Digitális Oktatási Stratégia mentén fejti ki tevékenységét. Ennek keretében számos rendezvényt szerveznek – DOKK, Digitális Témahét, webináriumok, workshopok –, valamint meglévő jó gyakorlatokat, pedagógus-továbbképzést összegeznek, elemeznek – hamarosan 30 jó gyakorlat publikálása várható. Pályázati lehetőséget is biztosítanak pedagógusoknak jó gyakorlatok beküldésére, itt digitális pedagógiai módszertannal támogatott óraterveket, projektterveket és intézményi jó gyakorlatokat is várnak, a részletek a DPMK honlapján (www.dpmk.hu) érhetők el hamarosan. Az Oktatási Hivatal nemrégiben engedélyezte digitális szaktanácsadók felkészítését, de ún. névjegymentorok felkészítése is várható, akik intézményi szinten segítik a gyakorlati munkát. Emellett a különféle projektek (EFOP, VEKOP) megvalósításához nyújtanak szakmai támogatást és új tanítási, tanulási módszerekről szóló bemutató tanórákat is szerveznek. Nagy Regina elmondta, hogy a Digitális Témahét egyik legnagyobb eredménye, hogy a Facebookon működtetett tanári csoport szakmai közössége 35%-kal nőtt. A jövő évi Digitális Témahétre pedig már lehet regisztrálni, ezt április 8-12. között rendezik meg, ezúttal szoros együttműködésben a többi Témahéttel.

Dr. Főző Attila László, a DPMK senior digitális fejlesztője a digitális iskoláról és a Digitális Névjegyről beszélt. Digitális iskoláról akkor beszélhetünk, ha a digitalizáció az iskola minden tevékenységében jelen van és megvalósul a digitális kompetenciafejlesztés is. Ehhez elsőként innovatív pedagógusokra van szükség, de legfőképpen az innovatív vezető a kulcsember, a technológia pedig cél, nem eszköz. A tanár digitális kompetenciái közé kell tartozzon a szakmai elkötelezettség; a digitális források használata; tanítás és tanulás; értékelés és a tanulók digitális kompetenciájának támogatása. A Digitális Névjegy Rendszerről szólva elmondta, hogy az jelenleg még fejlesztés alatt van, azonban segítségével meg tudjuk állapítani egy adott intézmény digitális kompetenciáit. Ez az európai keretrendszer 7 fő témájának összesen 74 indikátora alapján értékeli a szervezeteket. Ehhez hasonlatos az EU „SELFIE” önértékelő rendszere is, mely kipróbálható a https://tinyurl.com/selfietool címen. A Digitális Névjegy egyrészt jelenti a kidolgozott mérési rendszert, másrészt egy kézikönyv is készül, mely alapján személyre szabottan lehet a kapott eredmények mentén fejlődni. Harmadrészt Digitális Névjegy mentorok is segítenek az iskoláknak, hogy  a közeljövőben minél több digitális iskolát köszönthessünk