Humor a tanteremben

A tanórai humor korántsem egyszerű „terep”. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének olyan bevált ötletek, amelyek segítségével növelhető az iskolai derűs percek száma. Ezekből gyűjtöttünk össze néhányat. Érdemes közülük szemelgetni!

alt


Számos kutatás igazolja, hogy a humor pozitív hatással bír életünkre – és igaz ez az iskolai tanórákra is. Bizonyíthatóan jobbá teszi a légkört és érdeklődőbbé teszi a diákokat, valamint a közösségre is jó hatással van. Ugyanakkor természetesen be kell tartani bizonyos határokat is: Tekintettel kell lenni például arra, hogy kinek-kinek másmilyen a humorérzéke… Fontos tehát, hogy a tanórai humor senki számára ne legyen sértő vagy bántó és ne adjon táptalajt a kiközösítésnek, zaklatásnak. Az is lényeges, hogy ne váljon öncélúvá és ne akadályozza az órai munkát.

Idézzünk!

Gyűjtsük humoros motivációs idézeteket a teremben – a táblát a diákok is kiegészíthetik. A 90-es évektől számos kétnyelvű idézetgyűjtemény jelent meg Zalotay Melinda és Salamon Gábor szerkesztésében – sokat sejtető címekkel: Állítsátok meg a világot! Ki akarok szállni; Melyik a nemdohányzó mentőcsónak?; Mentsd meg a világot, ne csinálj semmit! Az idézett kötetekben szereplő bölcsességek nyelvgyakorlásnak is kiválóak!

Osszuk meg egymással!

Biztassuk arra a tanulókat, hogy egy adott alkalomra (például osztálykirándulásra) hozzanak szórakoztató könyveket: megbeszélhetjük, ki miért kedveli az adott művet, melyek a legkedvesebb részei és miért. Természetesen a pedagógus is megmutathatja saját kedvenc vidám könyveit!

Kérdezzünk tréfásan!

Tegyünk be néhány vicces kérdést, feladatot a dolgozatokba, házi feladatokba – mindig mosolyt csal az arcokra és – kevésbé tűnik súlyosnak a számonkérés. (Nem kell bonyolult dolgokra gondolni – van, aki ilyen esetben a szöveges feladatokat vagy a példamondatok szereplőit fura vagy alliteráló nevekkel ruházza fel.) Nem olyan régen az interneten is igen népszerű volt a következő, szöveges feladatba oltott dalszöveg-átirat: „Attila egy 5 méter sugarú kör közepén áll. Körbeveszik jó barátok és rosszak. Egy jó barátja átlagosan 1,8 méter széles, míg a rosszak csak 0,6 méter szélesek. 21 jó barátja van Attilának, a többi rossz. Legfeljebb hány rossz állhat körülötte, hogy ő odébb állhasson, hogy rá többé ne találjanak a rosszak?”

Rendezzünk „viccpikniket”!

Kijelölhetjük a hónap (vagy a hét) egy olyan napját, amikor a diákok viccet hozhatnak az iskolában és ezeket meg is oszthatják egymással a faliújságon. Előre is lehet gyűjteni cédulára írt vicceket az erre a célra rendszeresített „vicckosárban”. Ezek megosztására, elmondására, felolvasására reggel vagy a nap végén kerülhet sor. Érdemes kialakítani az ellenőrzés rendszerét: jó, ha ez osztálymegbeszéléssel, közösen kialakított szabályokkal működik. Hasznos, fontos eszmecsere alakulhat ki arról, ki mit tart viccesnek, mikor, miről lehet, illetve nem lehet viccelni.

Öltözzünk át!

A vicces öltözékek/hajviseletek napja is bevezethető az egyes intézményekben. Az osztály minden tanulóján legyen valamilyen fejfedő (sapka, kalap, kendő, stb.). Számos helyen divat a főleg kisiskolások körében népszerű pizsama- illetve nempár-zokni nap. De ismerünk olyan iskolai hagyományt is, melynek értelmében a legeslegutolsó tanítási napon a végzősök (tehát az általános, vagy középiskola legidősebb tanuló) kisgyerekeknek öltöznek és kedvenc játékaikat vihetik be. Van olyan hagyomány is, mely szerint az érettségizők az utolsó tanítási napon egyöntetűen zöld színű öltözékben jelennek meg (jelezve, hogy még éretlenek). Van, ahol december 6-án minden tanuló piros ruhában pompázik.

Legyünk kreatívak!

A humorérzék kreatív eszközökkel is fejleszthető: például úgy, hogy tréfás képeket, vagy képsorokat mutatunk a tanulóknak, amelyeknek címét, sorrendjét és/vagy csattanóját nekik kell kitalálniuk, meghatározniuk. Dolgozhatnak önállóan, párban vagy kiscsoportban is. A játék természetesen másképpen is variálható: kerestethetünk a tanulókkal például képeket egy-egy előre meghatározott tréfás címmel. Egy oktatási intézményben egy karácsonyi vetélkedőn a következő feladatot kapták az egymással versengő csapatok: készítsenek társadalmi célú hirdetést (és adják is elő, vagy vegyék fel és játsszák le) a következő, előre meghatározott szlogennel: jön még kutyára dér!

Tanuljunk a klasszikusoktól!

Érdemes megismerkedni a humor különféle formáival: a groteszk hangvételű írásoktól az abszurd humorú jeleneteken át a villámtréfákig. Felhívhatjuk diákjaink figyelmét a magyar irodalom híres paródiaköteteire: ezek közül alapműnek számít Karinthy Frigyes Így írtok ti című műve, de érdemes felhívni a figyelmet Reményi József Tamás és Tarján Tamás paródiaköteteire (Írtok ti így? Paródiák ötven íróról és egy évtizedről; Mindent hét lapra; Babérköszörű stb.), Báthori Csaba Bestiarium literaricuma – vagy éppenséggel Varró Dániel átirataira. (Magyarórán különösen hasznos lehet ezeket forgatni – sokat segíthet a szépírói stíluseszközök felismerésében, elsajátításában.) Ismerünk olyan tematikus játékgyűjteményeket is (Lukácsy András: Kiment a ház az ablakon, Vargha Balázs: Arany János játékai), amelyek kifejezetten a magyar irodalmi játék- és tréfahagyományra épülnek. Érdemes ezekkel is megismerkedni!

Gyűjtögessünk!

Érdemes tudatosan, rendszerezetten gyűjteni az osztályvicceket, bölcs mondásokat. Az „aranyköpés-gyűjtemény” nem csupán az osztálytalálkozókat színesítheti: akár tanévkezdéskor, akár év végén is hasznos lehet „átismételni”, újraélni a közösen eltöltött vidám perceket.