Így olvastok ti

Miközben folyton azt hallani, hogy a technológiai vívmányok az olvasási szokásainkat is átalakították, egy valami sajnos az utóbbi évtizedben nem nagyon változott: a lakosság jelentős hányada nem olvas, se könyvet, se újságot. Jó hír viszont, hogy akik olvasnak, azok egyre intenzívebben teszik azt.

A képen könyvek látszanak.


Tudás-, illetve információszerzés, szórakozás, a képzelet és az idő kitágítása – ezt adja az olvasás, mégis, mintha újra és újra el kellene magyarázni, hogy miért is lesz gazdagabb az életünk, ha – ma már sajnos egyre kevesebbszer, de – kezünkbe veszünk egy jó könyvet. Ráadásul ha olvasunk, a munkamemóriánk is javul, és boldogabbak leszünk. Kutatások szerint az olvasásnak számos pozitív egészségügyi hozadéka van, kezdve azzal, hogy jó a stressz ellen, segít leküzdeni a depressziót és csökkenti időskorban az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát. De kanyarodjunk egy kicsit vissza az iménti sommás megállapításhoz: vajon tényleg keveset olvasunk? 

Heti hetes

A Global English Editing által készített, A Guide to Global Reading Habits nevű infografika remek lehetőséget nyújt arra, hogy olvasási szokásainkat tágabb összefüggésbe helyezzük. A világon a legtöbbet az indiaiak olvasnak, hetente 10,7 órát, a dobogóra két szintén ázsiai ország, Thaiföld (9,4) és Kína (8) fért még fel. A világátlag 6,5 óra, ezt mi, magyarok 20 perccel múljuk felül, a térségünkből egyébként a csehek töltik a legtöbb szabadidejüket olvasással, 7,4 órát. Érdekesség, hogy a lista másik végén szintén ázsiai államok találhatók, Tajvan, illetve Japán – ezekben az országokban mindössze 5, illetve alig több mint 4 órát olvasnak az emberek.

Kérdés, hogy akkor ez most vajon sok vagy kevés? Könnyű rávágni, hogy ma már szinte senki nem olvas, de ha csak a világátlagot vesszük, akkor nekünk, magyaroknak nem lehet okunk a panaszra, a Global English Editing következő, az olvasást a többi szabadidős tevékenységgel összevető adatsora azonban több mint elgondolkodtató. Ebből az látszik, hogy az emberek világszerte 8 órát hallgatnak rádiót, közel 9 órát számítógépeznek/interneteznek, s 16,6 órát ülnek a televízió előtt hetente. (országonkénti lebontás itt nem szerepel, de azt a Nielsen adataiból tudjuk, hogy naponta a magyar népesség átlagosan 5 órát tévézik). 

Teljesen más eredményre jutott a Central Connecticut State University kutatása, amely az „olvasási szokásokat” és az „erőforrásokat” vizsgálta a világ országaiban, amolyan műveltségi sorrendet állítva fel. Itt ugyanis nemcsak az olvasással töltött időt, hanem többek között az iskolai és közkönyvtárak, illetve a napi- és hetilapok számát, a számítógéppenetrációt, valamint az iskolázottságot is vizsgálták. Talán nem meglepő módon a lista első öt helyén csupa skandináv és észak-európai ország szerepel, Finnország az első, őt követi Norvégia, Izland, Dánia és Svédország.

Olvasok, persze – a mobilomon

Lapos közhely, de mára valóban megváltoztak az olvasási szokások: elég csak felszállni egy buszra, vagy egy villamosra, ahol azt láthatjuk, hogy az olvasási kedv nem hagyott alább, csak épp átalakult. Ami az újságolvasást illeti, a papírt kezdik kiszorítani az okoseszközök, de egyre többen olvasnak könyveket is mobilon, vagy éppen e-könyv-olvasón.

Nézzük, mit jelent ez a számok nyelvén! Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. idei évre vonatkozó statisztikái szerint okostelefont ma a felnőtt magyar internetezők 86 százaléka, azaz közel 4,5 millióan használnak. Ami számunkra ebből az adatsorból érdekes lehet, az az, hogy tízből kilencen fogyasztanak is valamilyen tartalmat eszközükön: 3,4 millióan híreket, illetve e-könyveket olvasnak. Napi szinten leginkább hírportálokból (86 százalék) tájékozódunk, ezt követik a közösségi oldalak (80 százalék), ám online magazinokat és újságokat (39 százalék), illetve blogokat (29 százalék) jóval ritkábban nyitunk meg. 

A lista végén az e-könyv található, amit nagyjából csak minden hetedik (14 százalék) okostelefon-használó olvas mobilján. Az e-bookok és -olvasók végül nem hoztak forradalmi áttörést, mert bár 2008 és 2015 között a piaci bevétel 270 millióról több mint 5 milliárd dollárra nőtt a világon, a növekedés üteme megtorpant, az e-könyvet olvasók aránya pedig stagnál – s ami fontos referenciapont lehet, számuk a prognózisok szerint az USA-ban sem fog változni az elkövetkező öt évben. Az Amerikai Kiadók Szövetsége meg is kongatta a vészharangot: az adatok szerint az e-bookok piaci részesedése 16,9 százalékkal csökkent 2016 első kilenc hónapjában az előző év azonos időszakához képest, a Nielsen Book pedig az összes korosztálynál visszaesést regisztrált, ami részben a kiadványok áremelkedésére vezethető vissza.

Itthoni körkép: az élen Leslie L. Lawrence, Jókai és a Biblia

A KSH 2013-ban arra a szomorú tényre hívta fel a figyelmet, hogy a hivatal időmérleg-felvételének eredménye, valamint az OSZK megbízásából készült felmérés szerint a lakosság nagy része egyáltalán nem olvas. Míg az első, 1986/87-es adatfelvétel idején még minden második megkérdezett vett a kezébe könyvet a megkeresés előtti napon, addig 2009/2010-re ez már csak minden negyedik emberre volt igaz – olvasható a Kulturálódási szokásaink című kiadványban.

Aki viszont olvas, az 9 perccel több időt tölt ezzel, mint a nyolcvanas években: naponta átlagosan 76 percet (a csak könyvet olvasóknál ez 97 perc volt). A legújabb időmérleg-felvétel szerint a legtöbbet a felsőfokú végzettségűek és a nyugdíjasok olvasnak, a nemek szerinti bontást vizsgálva pedig azt láthatjuk, hogy a nők 3 perccel „átvették” a vezetést a férfiaktól. A tanulók ellenben naponta negyedórát sem olvasnak.

Itt érdemes kitérni a Szonda Ipsos Fiatalok olvasási szokásai Magyarországon című, 2013-ban végzett felmérésére: e szerint a 15-25 év között korosztály mindössze 7 százaléka olvas naponta. Heti rendszerességgel is csak 16 százalékuk vesz a kezébe könyvet, míg havonta a megkérdezettek 14 százaléka töltötte így a szabadidejét. A statisztika szerint a fiatalok 35 százaléka „ritkábban, mint havonta” olvas, míg közel harmaduk (28 százalék) egyáltalán nem. Az Ipsos szerint az okok többfélék lehetnek, a megkérdezettek több mint fele azt válaszolta, hogy a sűrű hétköznapokba már nem fér bele az olvasás. 

De kanyarodjunk vissza a KSH statisztikáihoz! A kiadvány szerint bár a rendszerváltás után 12 ezerről 7700-ra csökkent a könyvtári szolgáltatóhelyek száma Magyarországon, a beiratkozások és a kölcsönzések számában nem volt jelentős visszaesés. A legkedveltebb olvasmányok szerzőinek listája nem sokat változott tíz év (2000-2010) alatt, a magyar szerzők között Lőrincz L. László letaszíthatatlan a trónról, az élmezőnyben továbbra is ott van Jókai Mór (2.,  illetve 4. hely), Rejtő Jenő (4./8.), illetve Márai Sándor. (10./6.) A külföldi szerzők közé sorolt Biblia volt a legnépszerűbb a legfrissebb adatfelvétel idején a világirodalmi listán, maga mögé utasítva a korábbi első Danielle Steelt és az „üstökösként” feltörő Dan Brownt.

A könyvolvasáshoz hasonló tendenciák jellemzik az újságolvasást is, írja a kiadvány. A legtöbbet a nyugdíjasok és a munkanélküliek, ezen belül a férfiak olvasnak. A MATESZ 2017. második negyedéves adatai szerint a női magazinok (Nők lapja, Kiskegyed, Meglepetés, Glamour, Fanny) és a bulvárlapok (Story, Blikk, Best) népszerűsége töretlen, a sormintát a műsorújságok törik meg a lista első tíz helyén. Nem újdonság, ha azt mondjuk, hogy folyamatosan zsugorodik a nyomtatott lapok piaca, ugyanakkor árulkodó, hogy a maga nemében speciális helyzetben levő megyei lapok is lassan, de folyamatosan veszítenek olvasótáborukból.

Kapcsolódó tartalmak

Az idő rokkája – avagy gyorsolvasás helyett olvasástechnika

„Beiratkoztam egy gyorsolvasó tanfolyamra, és húsz perc alatt elolvastam a Háború és békét. Oroszországról szól.” Woody Allen klasszikus mondását idézi mindenki a gyorsolvasás kapcsán. De ha valóban ennyire felületes tudást ad ez a módszer, akkor miért van annyi lelkes híve világszerte? És vajon kamatoztathat-e valamit eszköztárából az is, aki nem Guinnes-rekordra készül?